Albinetz, Constantin et al.: Catalogul expoziţiei Drumul Sării (Satu Mare, 2018)
Rezumat în limba maghiară
A Kis- és Nagy-Szamos völgyében van néhány só lelőhelyben rendkívül gazdag terület, amelyek a felszín alól könnyedén kiaknázhatóak. Ellentétben ezzel, a két folyó összefolyásának lefelé irányuló oldalán, Désnél a Szamos völgye egy élelmiszerforrásokban rendkívül gazdag terület, de teljes egészében hiányzik a só, a fő ásványi anyag, amely az élelmiszerek előkészítéséhez és megőrzéséhez szükséges. A kiállítás gyakorlatilag bejárja Eszak-Erdélyt, a Szatmári-síkság egyes részeit, azaz a mai Beszterce- Naszód, Szilágy és Szatmár megye egészét, valamint Kolozs megye északi és Máramaros megye délkeleti részét. Ezt a területet a Kis-Szamos, Nagy-Szamos és a Szamos folyók, valamint ezek kb. 400 mellék folyójának vízgyűjtője A Kis-Szamos az Erdélyi-szigethegységből, a Gyalui-havasokból, a Hideg-Számos és a Meleg- Számos összefolyásából ered. Miután a hegyek keleti lejtőjén leereszkedik, a Kis-Szamos keleti irányban a Gyalu -Kolozsvár - Apahida vonalon folyik keresztül, majd az Apahida - Szamosújvár - Dés vonalon halad észak felé. 178 km-es távot megtéve, Mikeháza mellett, Déstől 4 km-re keletre, Kolozs megyében ömlik össze a Kis-Szamos a Nagy-Szamosba. A Kis-Szamos bal oldali mellékfolyói a Nádas, a Borsa, és a Lóna patak, jobb felől pedig a Gyéres patak. A Nagy-Szamos a Preluci és Zmeu összefolyása révén a Keleti-Kárpátok Radnai-havasaiból ered, és 130 km hosszan délnyugat és a nyugati irányba haladva érinti Naszód, Szálva, Bethlen, és Dés településeket, majd egyesül a Kis-Szamossal. A Nagy- Szamos bal oldali mellékfolyói a Sajó, a Beszterce és a Mélyes, valamint jobb oldalon a Rebra, Szalóca és az Ilosva. A Szamos folyó a Kis-és Nagy-Szamos összefolyásából ered, a hossza 335 km, elsősorban északnyugati irányba folyik Dézs, Zsibó és Szatmárnémeti városain át. Dézstől Zsibóig a Szamos északi és délnyugati irányba halad a Szamosmenti-hátságon; majd délről észak felé halad át a Tövisháton, és ugyanabba az irányba halad, míg össze nem folyik a Lápossal. Innen a Szamos észak-nyugati irányba húzódik és átkel a Szatmári-síkságon. Miután egy 52 km hosszú távot megtett Magyarország területén, Vásárosnamény közelében a Szamos a Tiszába ömlik. A Szamos bal oldali mellékfolyói a Almás, Egregy, Rraszna és a Szilágy, valamint jobb oldalon a Lápos és a Berekszó. A kiállított tárgyak több mint négyezer évet mutatnak be - a Kr. e. XXIV. századtól a Kr. u. XVIII, századig. Már a legkorábbi régészeti leletek is bizonyítják, hogy ennek az időintervallumnak a kezdete egybeesik a só kiaknázásával Erdélyben, Bethlen - Figa fürdő (Beszterce-Naszód megye) területén talált leletek nyomán. Az ezt követő időszakban kb. Kr. e. 2200-1800 között, a Szamosok és a Tisza mentén olyan leletek maradtak fenn, amelyek az áruk ellenőrzött mozgását tanúsítják. Ezek között a lelet együttesek között említjük a legkorábbi bronz-raktárleleteket, mint például az apai és a hajdúsámsoni, valamint a Szamos legfontosabb pontjain és a Szamos és Tisza egybeömlésénél található legrégebbi erődítményeket. A kiállítás legfelsőbb időkorlátja kb. a XVIII század közepe, amikor a kapitalista gazdasági rendszer kibontakozik veszi az erdélyi-medencében 58
