Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 32/2. (2016)

Istorie

Greta Peter XXV. évfolyam. BzatmAr-Németi, 1916. szeptember 17. ÍML v 74. szám. SZATMÁRI HÍRLAP 9l6 (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Bg6#s évre 10 K — f. I Négyédérr* — 2 K 80 f. Félérr» — I , - , i Égj— axám ir* 8 fillér. Tauitóknak 4* k4*tnfi iparotoknak «gr irt» 8 korona- Ara erikái Eg/aaült-Á Hunokba — ag*ai árra 8 dollár. Pólóid# Morkanz:.': BODNÁK GÁSPÁR. Sf«rkMcl6#4g Arany Jánoi-uua 44. Id* kell k&Idcni mind« a lap (lallanu r*n# 1 tUati k9il«méo)ck*t, taraiakat. Laptolajdonb* i sunii-ieiauiíciu isoíaiii iör. A kiaddÁhiraiaÜ illőid öatzoa kuideiuéuyek, pénzok, bír dotálok otb. 1'lnlOr Jóamer kimdóbivatali főnők címére Egybiimogyei Alapítványi Pénztár küldendők rályaaatl hirdetések egyszeri kOzléee ■ keress iesjíiiali mlndin hiten kétszer: szeréin éi vasárnap Választás után. (— ?. —) Nem akarta a függet­lenségi párt, nem a munkapárti ve­zetőség ; kikiáltották antisemitának, klerikálisnak, szabadkőművesnek, és igy lelt Nagy Vincejdr. Szatmár- Németi országgyűlési képviselője. A választás elején lapunk kije­lentette, hogy a komolytalan ese­ményekkel nem kíván foglalkozni, nem is tettük; most azonban az események után volna egy kis mon­dani valónk. Illesse az első szó a győztest. Nagy tisztesség Szatmár város kép­viselőjének lenni, buktak azért or­szágos hirü emberek, s ha a rend­kívüli idők az ölébe sodorták ezt a szép gyümölcsöt, el ne felejtse soha, hogy a nagy tisztességgel nagy te­her is jár. Olyan idők fognak kö­vetkezni, mikor teljes erejét kell sorompóba állítani, nem az egyes emberek, nem csoportok, hanem az egész város egyetemes érdekében. Meg kell hallani még a suttogást is, ha a közérdeket szolgálja, de hallatlanná kell tenni az ordítást is, ha a törtetők torkából jön a hang. Hogy igy fog tenni, — mi ezt a bi­zalmat jó szívvel előlegezzük neki! A hivatalos függetlenségi párt bukásának csak örvendeni tudunk. Nem lehel szó itt a függetlenségi elvek bukásáról, — hiszen független­ségi képviselőt választottak — hanem szó lehet a kapkodó, avatatlan, ön­hitt pártvezérek bukásáról. Osztott koncnak nézték ezt a mandátumot. Az érdemek, az arravalóság, mind nem jöttek számításba s egy kétség­­beesett zavar lett, mikor ogyikük .szerényen“ de határozottan belefo­­godzott a megkívánt mandátumba. Ezek az urak lebecsülték Szat­már város méltóságát, mikor a vá­lási tóikat eltárták annak a lehetőségétől, hogy városunkhoz méltó jelöltre adják sza­vazatukat, játszottak elveik komoly­ságával, mikor förtavaló munkapár­tinak kínálták fel javaikat, és fórfiat­­lanok voltak, midőn ezen ajánlkozást visszavonták attól az embertől, akit az egész város képviselőjének óhaj­tott. A választók megadták nekik a feleletet, s most már ne hiányozzék belőlük az önérzet, átadni a vezetést olyanok kezébe, akik akarnak és tudnak is vezetni, — ámde Szatmár­­hoz méltóan! Ne felejtkezzünk meg a hivata­los munkapártról sem ! Ezek az urak is azt hitték, hogy az ő kisded egyéni érdekeik fogják szabályozni a vá­lasztók akaratát. Az ő szempontjuk sem volt más, mint számítás, hogy az általános választáskor melyiket lesz könnyebb kiemelni a nyeregből. Ilyen szempontból adták át a hivatalos lapot, a suba alatti támogást annak a jelöltnek, aki első politikai szárny­bontogatásánál mindjárt a legelső magyar emberrel ütötte össze a bo­káját. Csúnya dolog az egyik nap „a jelölt érdekében“ nem írni refo­­rádát a programmbeszédről, s azután a számítás kisded ravaszságával akarnok politikát folytatni. Máskor talán megkérdeznék a párt tagjait, hogy adott esetben milyen szolgálatba állíthatják a párt hivatalos sajtóját, —és nem komp­romjainak a párt tagjait nevetséges állás­­foglalásokkal. Erre is feleltek a mun­kapárti választók! A politikai morálnak nem kis mértéket adták a városi bórház fe­­hérkötős vakondokai sem, akik nem átallották a klerikálzmus hangza-Pöstyénben. Irta Dr. WALTER GYULA. Pöityén, 1916. auguaitu#.* Ahol a szeszélyesen kígyózó Vág szo­lid omelkedéhú halmok által szegélyezett regényes, történelmi emlékekben különösen gazdag völgye tágas síksággá, termékeny rónává szeletül; a Csejthe, Beczkó, Tsmet­­vóny várak dűledző romjai lábánál terül el a hót század óta ismeroies Pöityén és a mel­lette húzódó 18 holdnyi szigeten fakadnak azok a nagy gyógy erejű, világhírű források, amelyek az eueuiü — jóllehet nem nagy ízámu — ásványvizek között joggal tarthat­nak igényt az elsőség pálmájára. Kónforrások tudvalevőleg ritkábban for­dulnak elő Európában. Leggazdagabb e te­kintetben Svájc. Forrásai azonban tuluyomó­­lag hideg vizüek. A sziléziai források nora hidegek ugyan, de alacsony höfokuak. Né­metországban nevezetes az Aacheu-Burlscheidi forrás, amelynek melege 75° C. A Becs mel letti Baden vizénok hőfoka 3ő° C. A Warasdió Horvátországban 58* C. Hazánkban Püslyénen kívül Budapesten. Trencsénteplicben és Méhádiában találhatók különböző hőfokú kénforrások. Legmelegebb a púslyóni. Hőfoka 67° C. Pöstyéu megbecsülhetetlen kincse, mórhetlen áldása azonban nem annyira a viz, mint az a vajszerü, tinóra, fénylő iszap, amely a for­rásokban lerakódik és 3—4-szer nagyobb Tirg7b«im*i ktolaluttc • jelt* cikk kiialtatt. Bicrk. mennyiségű rádiumot foglal magában, mint a víz, amelynek rádiumlartalma óránként és literenként 8400. Volt-egységig emelkedik. A fürdő hiro nem uj keletű. A legkivá­lóbb szaktekintélyek már századokkal ezelőtt ismerték és méltányolták jelentőségét, vizé­nek titokzatos erejét és az iszap bámulatos hatását. Wernherr György orvosnak 1551-ben hangoztatott véleménye szerint Pöstyón for­rásai .páratlan hatásuk* tekintetéből maga­san túlszárnyalják Magyarország összes ha­sonló ásványvizeit. Viszhangoztatj&k nézetét Aesculáp mind­azon tudós tanítványai, akik Pöstyéu forrá­sainak alkotó elemeit kutatták, hatsát tanul­mányozták és eredményeit megfigyelésük tárgyává tették. Mindnyájan megegyeznek abban, hogy Pöstyónt — mint Mosetig Írja — .nem lehet és nem szabad más forrásokkal egyenértékű­nek tekinteni.* .Óriási a különbség — foly­tatja — Pöstyón és máa meleg források kö­zött.“ Minden, bárminő alapos indokolás által támogatott azukvélemóyuél, mindeu hang­zatos dicséretnél és lelkesült rnagaezta­­lásnál ókesszólóbb bizonyítékok azonban azok az .emléktárgyak', melyek az Irmafürdő egyik földszinti folyosójának díszes üvegszek­rényeiben vaunak felhalmozva. Azok a betegek, akik akár a természeti erők, akár u külső hatások befolyása követ­keztében tagjaik korlátlan használatában akadályozva lévén, különféle segédeszközök igénybevételére voltak uialva, szerencsés fel­­gyógyulásuk után — nem ritkán megható sorok kíséretében — ott hagyták azokat a fürdőben, hogy mások reményét táplálják, türelmét fokozzák, bizalmát acéloizák. Jóllehet bét század óta célpontjai már Pöstyén forrásai a szenvedő emberiség süni zarándoklásainak, alig tódult oda valaha több és súlyosabb beteg, mint a jelenleg dúló borzalmas háború folyamán, amelynek gyil­koló eszközei gyötrelmos sérüléseket, kínzó sebeket, vérfagyasztó roncsolásokat okoznak. Viszont, talán sohasem fakadt e habok­ból több enyhülés; talán sohasem csillapítot­ták azok égotöbb fájdalmakat; talán sohasem árasztottak bőségesebb áldásokat, mint ma I Szinte hatványozott hévvel csókolgatják a szorongatott haza höslelkü védőinek olóktele­­nitett kezeit. Melegebben nyaldossák meg­nyomorított végtagjait. Forróbban simulnak töréseket szenvedett bordáihoz. Tüzesebben lehelik titkos erejüket a lobos ízületek fájó sejtjeibe. A vértengerebet alkotó siralmas harc­terek 3000 sebesülje mellett körülbelül ugyan­annyi polgári beteg keres ez idő szerint eny­hülőtől, gyógyulást az áldásos habokban és élvezi azon korszerű berendezések jótékony előnyeit, amelyeket az alapos szakértelem, a gazdag tapasztalat, a széles látókörű vállal­kozás ét a minden legcsekélyebbre kiterjedő gondosság iétesitott. A nagy kényelem, az előkelő ízlés, a pazar fény, amely az épületek különösen a remek „Thermia“ — falai között található. Szatmári Hírlap, Satu Mare, anul XXV, nr. 74, 17 septembrie 1916. Sursa: www.hungaricana.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom