Virag, Paula et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 28/2. (2012)
Etnografie - Antropologie
szemlélet hatására — hosszú ideig negatív kategóriaként jelent meg a határ menti terület, gyakran a periféria szinonimájaként és a pozitívan értékelt centrum ellenpárjaként.16 Ennek a szoros összefüggésnek a képét teszik árnyaltabbá azok a terepmunkára alapozó kutatások, melyek feltárják, hogy a határ mentén való elhelyezkedés nem jelent szükségszerűen hátrányt, sőt akár előnyös is lehet az ott élők számára.17 Az országhatár az a földrajzi terület, amely folyamatos történelmi küzdelmek megtestesítője és a politikai, illetve társadalmi ellenállások és alkufolyamatok jelzője, térségében a társadalmi kapcsolatok minduntalan újrarendeződnek és a túlélési stratégiák újraformálódnak. Ugyanakkor az országhatár az a kognitív kategória, melyben tükröződnek és értelmeződnek a hatalmi játszmák, melyben lokalizálódik nemzeti identitás (felerősödés/nacionalizmus, feloldódás/transznacionalizmus), és amelyben láthatóvá válik az állam és az állampolgárok, valamint az államon kívüliek kapcsolata.18 A határkultúra vagy határéletmód a határhelyzeteknek a határlakókra19 gyakorolt hatásaiban gyökeredzik. A határlakókat áthatja a nemzetköziség, melynek megnyilvánulása a rutinszerű bevásárlási, üzleti vagy szórakozási jellegű határátlépés. Másrészt pedig már hozzászoktak a határ által generált konfliktusokhoz, megtanulták kezelni a másságból fakadó ellentmondásokat. Tisztában vannak azzal, hogy a határ állandó konfliktusforrást hordoz, de ezzel egy időben szakértői az etnikus interakcióknak, generációk során megtanulták hogyan léphetnek túl a másság határain. Ezek a tapasztalatok alkotják a határlakók értékrendjét, gondolkodásmódját és viselkedését. A határkultúra maga nem más mint a határ által generált kulturális és társadalmi erőhatások terméke, melyben fontos szerepet kap a regionalitás, illetőleg a transzkulturális csere.20 A magyar kutatások egyik erőssége a határral kapcsolatos narratívák elemzése. A határról alkotott elképzelések, a határok mentális reprezentációi jól tükrözik a határokhoz való viszonyulási formákat, a határhelyzet értelmezését, valamint a határral kapcsolatos tapasztalatok feldolgozásának módozatait. A magyar-osztrák határ mentén végzett kutatások több értelmezési stratégiát is feltártak: Kovács Éva a felejtés és az emlékezés módozatait,21 Váradi Mónika Mária, Doris Wastl-Walter és Friedrich Veider az elhallgatás, a csend leképeződési formáit22 mutatja be terepkutatásai alapján. Gráfik Imre osztrák—magyar—szlovén (jugoszláv) hármashatárról szóló tanulmánya, melyben a hármashatáron álló emlékmű emlékezethely (lieu de memoir) jellegét, továbbá a hozzá kapcsolódó emlékezési gyakorlatokat elemzi, a határlétnek szinte kizárólagosan csak politikai szegmensét vizsgálja. Részben foglalkozik a határhasználat különböző formáival is, leginkább a 20. század háborús eseményeinek kontextusában.23 Kürti László a határtudományt — ahogyan ő nevezi — a regionális és etnikai kutatások, a multikulturális és posztmodern antropológia határán mozgó új tudományágként határozza meg mely, szerinte, üstökösként tűnt fel (az 1990-es években) és „szinte egy csapásra megváltoztatta a területiséggel kapcsolatos identitásról és a kultúráról alkotott elképzelésünket”.24 Kürti lelkesedése véleményem szerint éppen a komplex határkutatások megjelenésének szól, bár abban nem tudok egyetérteni vele, hogy az „üstökösként” tűnt volna fel, hiszen határ kutatásának tudományos és társadalomtudományos előzményei jóval korábbra visszamennek, igaz ezekben a határ nem mint központi, hanem mint a nacionalizmus és regionalizmus vizsgálatok kiegészítő fogalma jelenik meg. A határtudomány fogalma Kürti fikciója, mely a határt teszi 16 Lásd: Szűts István Gergely, Államhatáron innen és túl. In: Becze Szabolcs—Szűts István Gergely (szerk.) Határiét. Antropológiai tanulmányok )abloncáról. Miskolc, 2008; Nemes NagyJózsef,M tér a társadalomkutatásban. Ember—Település — Régió, 1998; Eger György — Langler, Josef, Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. Budapest, 2001; Győri, Róbert, A határ két oldalán. (Városi vonzáskörzetek és a trianoni határmegvonás a Nyugat-Dunántúlon). In: Győri Róbert, Hajdú Zoltán szerk. Kárpát-medence: Települések, Tájak, régiók, térstruktúrák. Pécs—Budapest, 2006. 17 Lásd: Baranyi, Béla, A határmentiség dimenziói Magyarországon. Budapest-Pécs, 2007. 18 Lásd: Hastings, Donnán - Wilson, Thomas M., Nation, state and identity at international borders. In: Donnán, Hastings - Wilson, Thomas M. (szerk.) Borders: Frontiers of Identity, Nation and State, 1-30. Oxford, 1998. 19 Angolul borderlanders, de az angol terminus csak fordítása a spanyol fronterizps-nak. Egyedül a spanyol megnevezésnek van önazonosító ereje és nyelvi referenciája. (Martinez é.n.) 20 Martinez, Oscar J., Human Interaction In: The Texas—Mexico Borderlands. H.n. http://www.humanities-interactive.org/ borderstudies/text/essay.htm (letöltve: 2007. május 25.) 21 Kovács Eva, Határmítoszok és identitásnarratívák az osztrák-magyar határ mentén. In: Replika 47-48, 2002. 22 Váradi, Mónika Mária-Wastl-Walter, Doris-Veider, Friedrich, A végek csöndje. Határ-narratívák az osztrák-magyar határvidékről. In: Regio, 2, 2002. 23 Gráfik Imre, Hármashatár: Közép-Európai nemzeti traumától a népek találkozási helyéig. In: Néprajzi Eátóhatár 2000/3—4, 114- 149. o. 24 Kürti László, Határkutatás — a regionális tudományok új ága? In: Magyar Tudomány 1, 2006,26. o. A határ kultúrája... 91
