Virag, Paula et al. (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 28/2. (2012)
Etnografie - Antropologie
kutatásainak homlokterébe, és ebből a központi helyzetből reflektál szimbolikus, politikai, jogi, stb. aspektusaira. Malcolm Anderson szerint a határok egyszerre intézmények és folyamatok. Intézményként megjelölik és körülhatárolják az állami szuverenitás és az állampolgársági jogok érvényességi területét. Eszközei a hatalmi politikáknak, ugyanakkor a nemzeti identitás jelölői is. A 20. században a határidentitásból kinövő nemzeti identitás vált a politikai identitásformák legfontosabbikává. Az állandó öndefiníciót igénylő határmentiség, valamint az ehhez kapcsolódó határtörténetek kivételes szerepet játszottak a nemzeti kultúrák felépítésében,25 ami által a határ kihagyhatatlanná vált a nacionalizmus és nemzeti identitás tudományos diskurzusaiból. Bradley Parker szerint a határok köztes területek. Kultúrszférák peremén lévő területek, s mint ilyenek bennük valósulnak meg a találkozásokkal járó kulturális kapcsolatok. A határok kialakulása sajátos történelmi körülmények és folyamatok eredménye, tehát társadalmi meghatározottságú, mint ahogy a határ maga is szociális jelenség.26 A határ nem szociológiai következményekkel járó térbeli tény, hanem „olyan szociológiai tény, amely térbeli alakot ölt” — idézi Georg Simmelt Heinz Maus.27 Robert Alvarez megfogalmazásában a határ „csak” kettős jelentést hordoz, egyrészt geopolitikai másrészt metaforikus, szó szerinti és konceptuális jelentésében egyszerre van jelen. Ennek ellenére ez a kettősség nem kevesebb a parked mátrix rendszernél, hanem inkább kiegészíti azt, míg Parker egy „létező” (ország)határra lokalizálja a kutatás lehetséges irányait, addig Alvarez szerint a határ ott van ahol, a másságukat vállaló személyek közötti interakció létrejön. A határok ebben az értelmezésben nemcsak az országok találkozásánál fellelhető fizikai teret jelentik, hanem mindazokat a helyeket — bárhol legyenek is azok —, ahol a másságukat feladni nem kívánó különböző egyének, csoportok kerülnek kölcsönhatásba.28 Ilyen határként működnek többek közt az USA déli államainak nagyvárosaiban található a nagykereskedések, mivel ezekben találkozik és összeütközésbe kerül az üzletkötés amerikai és mexikói gyakorlata.29 Utz Jeggle is kettősséget hangoztat, azonban számára nem a határok jelentik a kiindulópontot, hanem a csoportok, egyének által hordozott (identitás)különbségek. A térbeli határokat a szimbolikus elhatárolódás tényleges megnyilvánulásaiként láttatja. Ugyanakkor a társadalom makroszintjétől (államhatár) a mikroszintekig (falusi határok — pad) keres példákat a határ kettősségére, ráadásul fordítottan, alulról építkezve, a faluban ható társadalmi, nemi, stb. határoktól jut el a politikai, földrajzi határokig. Megállapításai nemcsak a körülzárt falusi világokra érvényesek, hanem a topográfiai vonalak mai irányultságára is vonatkoznak, amelyek sokkal kevésbé figyelnek a kulturális határokra, mint az etnikai és az azokkal ismételten összeütközésbe kerülő nemzetállami-politikai határokra.30 Hastings Donnán és Thomas Wilson a határokat az őket fenntartó államhatalmat és ennek intézményeit érintő változások tükrének nevezik. De a határok nem csak a változások helyszínei szimbólumai, hanem gyakorta azok kiváltói is. A határok jelentésalkotó és jelentéshordozó entitások, a kulturális táj részei, túlnőnek az ország fizikai határain, dacolva az államhatalom intézményeivel.31 Az államhatár földrajzi és szimbolikus összetettségét, e kapcsolat bonyolultságát jelzik azon kutatások is, melyek az új politikai határok mellett kitermelődő új etnikai identitásokat mutatják be.32 valamint azon kutatások, melyek arról számolnak be, hogy a szimbolikus határ túlélheti a politikai határt.33 A politikai földrajzi kutatások egyik hagyományos kutatási területét képezik az államhatárok. A határhelyzet vizsgálatok is elsősorban a nemzetközi határokra koncentráltak, minthogy az államhatárok a földrajz és politikum kapcsolatának talán legexplicitebb megnyilvánulásai. Boggs nyomán Kocsis a politikai határokat három szempont — morfológiai, mely a határvonalak „futását” veszi alapul; genetikai, melyet a határ megszülető -25 Lásd: Anderson, Malcolm, The Frontiers of Europe. In: M. Anderson — E. Bort (szerk.) boundaries and Identities: The Tastern Frontier of the European Union. Edinburgh, 1996, 26 Parker, Bradley J., Toward an Understanding of Borderland Processes. In: American Antiquity. Vol. 71, 2006, 77. o. 27 Maus, Heinz, Simmel in German Sociology. In: Kurt H. Wolff (szerk.) CeorgSimmel, 1858—1918: A Collection of Essays. Columbus, 1959, 185.0. 28 Alvarez, Robert R., The Mexican-US Border: The Making of an Anthropology of Borderlands. In: Annual Review of Anthropology 24, 1995,453.0. 29 Lásd: Hastings, Donnán — Wilson, Thomas M., Határok és antropológia Európában. In: Replika, 2002, 121. o. 30 Lásd: Jeggle, Utz, Határ és identitás. In: Regio, 1994/2. 31 Hastings — Wilson, Thomas M. (szerk.) Borders: Frontiers of Identity, Nation and State, 1-30. Oxford, 1998,4. o. 32 Gosztonyi, Kristóf, Mostar: Borders, Boundaries, Interest Groups. In: Europea 1996/2. 33 Lásd: Ilyés Zoltán, A határfogalom változó tartalmai a geográfiától az empirikus kultúrakutatásig. Tér és terep. Tanulmányok a£ etnicitás és ay identitás kérdésköréből III. Budapest, 2004; Jeggle, Utz, Határ és identitás. In: Regio, 1994/2. Szilágyi Levente 92
