Virag, Paula (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 26/2. (2010)
B. Etnografie
A határ hatása Csanálos és Vállaj kapcsolatára A határélmény is időszakonként külön vizsgálható csak. Az interjúzással elérhető periódusban a vállajiak negatív határélménye erősebb a csanálosiakénál. Ebben a gazdasági és társadalmi helyzet alakulásának különbözőségét látom. Vállaj, bár a határ meghúzását követően Magyarországon maradt, elszakadt korábbi gazdasági, kulturális központjától, Nagykárolytól aminek következtében hamarosan megjelentek a perifériára sodródott települések esetében oly gyakori regresszív folyamatok. A határ meghúzását megelőző időszakhoz mérhető kapcsolatrendszer már biztosan nem fog kialakulni a két település között, ám Csanálos és Vállaj esetén továbbra sem beszélhetünk a határ „ csöndjéről” (Váradi 2002). A második világháborút követően a határ, a különböző típusú illegális határátlépések, határsértések puhító hatása ellenére, közvetve és közvetlenül, radikális módon elválasztotta egymástól Csanálost és Vállajt, olyannyira hogy a 2002-ben, és 2004- ben bekövetkezett változások nem az egymáshoz való visszatalálást eredményezték, hanem újabb kapcsolatok lehetőségét villantották fel. A határ megítélése az egyéni preferenciákon túlmenően időszakonként is eltéréseket mutatott. Éles vonal húzható a 2002-es határnyitás előtt és után. Míg azt megelőzően a határhoz való viszonyulás egyértelműen elutasító jellegű volt, addig a határnyitást követően ámyalódott a határról alkotott vélemények előjele. A szabad népességmozgás addig ismeretlen elemekkel növelte a falu tereibe belépők sorát, mely félelmet váltott ki a határ miatt addig „elzártságban” élőkben. A nem európai menekültek megjelenése még inkább csökkentette a biztonságérzetet. Irodalom Adám Magda, Ormos Mária, Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről, 1918-1919. Budapest 1999. Adám Magda, Ormos Mária, Francia diplomáciai irtok a Kárpát-medence történetéből, 1920-1921. Budapest 2006. Ancei Jacques, A határok geográfiája. In: Csizmadia Sándor, Molnár Gusztáv, Pataki Gábor Zsolt (szerk.) Geopolitikai szöveggyűjtemény. Bp. 413—422. (Eredeti megjelenés: Geographie des Frontieres. Librairie Gallimard, Paris, 1938). 1999 Baranyi Béla, A határmentiség dimenziói Magyarországon. Bp.-Pécs 2007. Bencsik Péter - Nagy György, A magyar útiokmányok története 1945-1990. Budapest 2005. Burke Peter, A történelem mint társadalmi emlékezet. In: Regio. 12. évf. 1. sz. 3-21. 2001 Éger György, Regionalizmus. Budapest 2002. Éger György - Langer Josef, Határ, régió, etnikumok Közép-Európában. Budapest 2001. Gráfik Imre, A tér és jelentései. In: Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3. 107-113, 1995. Győri Róbert, A határ két oldalán. (Városi vonzáskörzetek és a trianoni határmegvonás a Nyugat-Dunántúlon). In: Győri Róbert, Hajdú Zoltán szerk. Kárpát-medence: Települések, Tájak, régiók, térstruktúrák. 279-292. Pécs-Bp 2006. Hofer Tamás, Szempontok a határok történeti-etmnográfiai értelmezéséhez. In: Kovács Nóra, Osvát Anna, Szarka László (szerk.) Tér és terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből 111. Budapest. 18-21, 2004. Jeggle, Utz, Határ és identitás. In: Regio 2. sz. 3-18 1994. Kardos Rezső, Vállaj község története. Vállaj 1999 Keményfi Róbert, Etno-kulturgeográfiai vizsgálatok két magyar-román faluban. In: Folklór és etnográfia 84. Debrecen 1994. Keményfi Róbert, Földrajzi szemlélet a néprajztudományban. Etnikai és felekezeti terek, kontaktzónák elemzési lehetőségei. Debrecen 2004. 189
