Virag, Paula (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 26/2. (2010)
B. Etnografie
Szilágyi Levente Keszeg Vilmos, Homo narrans. Emberek, történetek és kontextusok. Kolozsvár 2002. Marinka Melinda, A szentháromság tiszteletének kialakulása a szatmári sváboknál a táj szakralizációjának következtében. In: Újváry Zoltán (szerk.) Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László tiszteletére. Nagykőrös-Debrecen. 447-461, 2007. Martinez, Oscar. J., Dynamics of Border Interaction: New approaches to border analysis. In: Schoefield, Clive H. (szerk.) Global Boundaries World Boundaries. New York 1994. Minghi, Julian V., International harmony, landscape change and new conflict. In: Carl Grundy-War (szerk.) Eurasia. World Boundaries Volume 3. London-New York. 89-100, 1994. Molnár Judit, Egy térség ahol a határ elválaszt. Képek a Sajó és a Hernád közötti magyarszlovák határvidék társadalomföldrajzi vizsgálataiból. In: Pásztor Cecília (szerk.) „...ahol a határ elválaszt”. Trianon és következményei a Kárpátmedencében. 299-315,2002. Lotman, Jurij, A határ fogalma. In: Szitár Katalin (szerk.) Kultúra és intellektus. Válogatott tanulmányok a szöveg, a kultúra és a történelem szemiotikája köréből. Budapest 2002. Nemes Nagy József, A tér a társadalomkutatásban. Ember - Település - Régió. Budapest 1998. Reszler Gábor, Vállaj története 1920-1944. In: Czövek István (szerk.) Vállaj. A honfoglalástól 2000-ig. Vállaj 2001. Schwegler István, A vészkorszak krónikája. Kézirat, é. n. Szüts István Gergely, Államhatáron innen és túl. In: Becze Szabolcs-Szüts István Gergely (szerk.) Határiét. Antropológiai tanulmányok Jabloncáról. Miskolc. 63-89, 2008. Váradi, Mónika Mária-Wastl-Walter, Doris-Veider, Friedrich, A végek csöndje. Határnarratívák az osztrák-magyar határvidékről. In: Regio, 2. 85-107, 2002. Vonház István, A Szatmármegyei német telepítés. Pécs 1931. Efectele graniţei de stat asupra relaţiilor dintre Urziceni şi Vállaj. Rezumat Lucrarea încearcă să prezinte modificarea relaţiilor între cele două sate, de la înfiinţarea graniţei din 1918 până în prezent. Sunt marcate cezurile istorice care au determinat legăturile satelor. Relaţiile sociale, legăturile familiale au avut de suferit de-a lungul anilor de existenţă a graniţei, dar nu s-au stins, iar după schimbările politice din cele două ţări de la sfârşitul anilor '80, aceste relaţii s-au restabilit din plin. Analiza realizată prin metode etnografice (re)desenează marile evenimente ale secolului 20 dintr-o perspectivă inferioară prin filtrul trăilor colective şi individuale ale comunităţilor din Urziceni şi Vállaj. 190
