Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
B. Etnografie
Történetek a határról- Na s akkor húszba, akkor már így, hogy nyolcvannyolc éve ugye, hogy megcsinálták a határt. Huszonkettőbe vót itt egy revízió, én kilenc éves vótam, hogy a határigazítás... Érdekes vót, volt itt egy vámos, egy román vámos, és az csak féltette a helyzetit, nagy hangulat volt. Átjöttek a fényiek szekérrel, sokan, magyar zászlóval, mert azt mondták, Csanálost, Fényt átcsatolják. Hogy határigazítás lesz. Aztán vártuk a bizottságot, én is a toronyba felszaladtunk meg minden, gyerekek, figyeltük mikor jön a bizottság, na jöttek. Csak ez a vámos..., jó hangulat volt, hát ugye ilyenkor... Akkor az betelefonált hogy itt baj lesz. Oszt akkor szakaszonként jöttek ki katonák fegyveresen. Akkor jött egy kocsi, nem tudom, ugye gyerek voltam, hogy franciák vagy mik voltak, s akkor azok elmentek, akkor a katonaság előjött, oszt lőttek a levegőbe, csihé-puhé. Ujuj mi volt itt akkor.- Csak a levegőbe lőttek?- Először a levegőbe. Oszt akkor beszaladtam a templomba, páran. Figyeltem ügyi, csak féltem mivel ott történt minden. Egy óvatos pillanatban kinyitottam az ajtót, oszt iszkiri, úgy szaladtam hazafele a károlyi utcába. Akkor az embereket nagyon megvertík sokat, a hadbíróság elé vitték. Hóit a fúvóbanda ott vót, nagy öröm vót ott. Vót egy unokatestvérem az az iskolába tanított, nő, és a magyar himnuszt énekeltík, többet oszt nem mehetett már az iskolába, az is hadbíróság elé került, vót egy húga, óvónő, tanítóképzőt végzett oszt egyszer sem engedők a.... O, hát megkezdődött akkor a cirkusz. Szomorú, azóta én mindig figyelem, mer azt gondoltam, hogy bejöttek, hamar kimennek, még most sem mentek ki. (Nevet).- Meddig tartott ez a cirkusz, meddig bosszulták meg így?- Este nem lehetett járni, ha valakit elfogtak a katonák akkor bevittík a pincébe oszt másnap egész nap fát vágattak vele, meg..., jaj, szomorú dolgok. Sokan átszöktek akkor is Magyarországba, a határ nem vót olyan erősítve, már még az elején vót.- De a zöld határon, az erdőben ?- Vállaj fele, ügyi Vállaj közel van Csanáloshoz, és a határ jó kilométerre sincs. És akkor sokan átszöktek. Akit elkaptak nagyon megvertik, a határ elzárult. De a vámos vót a hibás, mert nem lett volna semmi baj, csak hát ez félt, hogy nem tudom mi, hangulat van, lázadás az nem vót, a vámos csinálta az égiszét. Vót egy fényi, nem jut, most nem jut hirtelen eszembe, ... Gózner, annál vót a zászló. Azzal a vámost mellybe lökte oszt hanyatesett. Rámentek a katonák, abba belehalt, nem cikkor de azután. Szóval hát nagy dolog vót huszonkettőbe. Hét éves vótam. S azután, megszállták és akkor.... Az iskolába mikor én, bementünk akkor már kellett tanulni a ábécét, akkor még elsőbe mer akkor én már mentem iskolába mer hat éves vótam. Aztán másodikba már kellett vón románul is, de egy olyan tanító vót aki nem is tudott meg nem is akart. Úgyhogy akkor tanultunk magyarul, németül, románul, sehogy.- A német iskolát mikor vezették be?- Itt vót az is, aki akartak, mert itt mi a helyzet, itt minden csak magyar ne legyen. És azon iparkodtak, még most is, a sváboknak inkább, aki sváb érzelmű, azoknak kedveznek, hogy ne legyen magyar. Akár népszámlálás, bármi van. Vót olyan eset, hogy a szolgabíró, a román is kijött ide, osztán ott eskettek a csanálosierdősieket behozták és itthatták őket meg minden, osztán sváb bíró lett. A német nemzeti mozgalmak 1920-ban kezdtek kibontakozni15, amikor a szatmári svábok is tagjai lettek a Német-sváb Népközösségnek. (Tilkovszky 1999: 227) A bánsági svábok képviselői rendszeresen látogatták a szatmári falvakat, felmérték a lakosság németségének szintjét, illetve német nyelvkurzusokat tartottak. 1925-ben Nagykárolyban megalakították a Német-sváb Népközösség szatmári tagszervezetét, a Gauamt SathmarX (Tilkovszky 1999: 228), amely a szatmári svábok első etnikus alapon szerveződő egyesülete volt. A Gauamt Sathmar az német nyelvű iskolai oktatás újrabevezetésében látta a német identitástudat forrását, így a román kormányzat támogatásával megkezdték a német tannyelvű iskolák felállítását. Ez ellen a római katolikus püspökség küzdött, hosszú ideig sikerrel, hiszen az oktatás az egyházak által fenntartott iskolában történt, s az egyháznak joga volt megválasztani az oktatás nyelvét. A német nyelv iskolai bevezetésének másik nagy problémája a gyerekek nyelvtudása volt. A mindennapok nyelve a magyar volt. Erről panaszkodik a 15 A kijelentés a Romániához tartozó településekre vonatkozik csak. 325
