Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
B. Etnografie
Szilagyi Levente csanálosi iskolaigazgató is, a gyerekek az iskolában találkoznak először a német nyelvel. Ugyanakkor a világi iskolák létjogosultságát is nagyon nehezen fogadták el a gazdák, korábban csak egyházi iskolák voltak. (Sárándi é. n.)- Az anyám perfekt tudott, mer iskolába tanulta. De nem beszílt senkivel. Az apám Károlybul került ki, városrúl, nem tudott semmit, izé hiába volt Adler. És akkor nem beszütek sose, meg úgy nevelte már a nagyanyám ükét, magyarnak, és nem beszütek.- És akkor Feri bácsi gyerekkorában senki nem beszélt már svábul? Itt Csanáloson.- De vótak akik beszütek, de a mi családunk nem. Hát mikor elmentem egy másik nagynénémhez, oda, és akkor, mikor disznót öltek akkor hallom hogy mondják hóruk, a meg nem tudom micsoda, nem tudtam hogy mi az. Meg névli, hát a vesének mondták hogy névli. Nem tudtam...- És akkor is magyarul beszéltek és keverték bele a német szavakat?-Nem. Svábul beszéltek..., magyarul beszéltek, csak közbe az egyik szülő jobban tudott, oszt akkor, meg hogy a gyerek ne értse akkor beszütek svábul.- Ez mikor volt?- Mikor? Hát én vótarn olyan nyolc-tíz éves. Meg mindig, és még elébb is.- Pontosan mikor született?- Tizenháromba (1913), augusztus 29-én. A újranémetesítési folyamatok a nemzeti szocialista párt németországi hatalomra jutásával felerősödöttek, illetőleg Magyarországon is megjelentek16. Vállajon a német származás ténye folyamatosan élt a köztudatban, a 19-20. század fordulóján a sváb nyelv volt a mindennapok nyelve, a templomban a litániák németül folytak egészen a második világháborúig. Az el magyarosodásban az egyháznak és az egyházi iskoláknak volt nagy szerepe. (Reszler 2001: 228) A német identitás megerősödése ugyanakkor nem járt együtt a magyar identitás visszaszorulásával, inkább a falvak lakosságának a különböző politikai érdekek erővonalai mentén való megosztottságáról beszélhetünk. Voltak német érzelműek, voltak magyar érzelműek. A magyar hadsereg bevonulása Csanáloson is az Erdély-szerte jellemző ünnepi módon történt. Itt is hatalmas kaput építettek. A lezárási funkciókkal bíró határsorompó helyét átvette az ugyancsak a határ szemantikai körébe tartozó, ám előbbivel ellentétes funkciójú kapu. A magyar hadsereg 1940-es bevonulásakor emelt kapukat Kinda István a „békés magyar világba,, való belépés építményeinek nevezi. (Kinda 2006: 273). A határ kijelölése bizonyos csoportra jellemzőnek tartott ismérvek kiválogatása a rendelkezésre álló társadalmi kategória-készletből, ugyanakkor ezek tudatosítása és internalizálása. „A határkijelölés csoportalakító és formáló tényező, ezért a csoporttagság és az identifikáció a határ kijelölésének kérdésévé válik.” - írja Bindorrfer Györgyi egy sváb település etnikai és nemzeti identitásának kutatása kapcsán. (Bindorffer 2001: 76) A határok kijelölése történhet egy magasabb hatalom rendelkezése által, de - mint a szimbolikus határok esetében általában - felépíthetők alulról is, a közösségen belüli csoportok közötti interakciók nyomán. A határ felett a határ menti közösségnek nincs hatalma, többnyire nincs beleszólásuk abba, hogy ki jöhet be, ez az állam monopóliuma, azé az államé, amely a határokat fenntartja, s ugyanakkor a határoknak köszönhetően őrzi integritását. A határok meghúzása és fenntartása, a határhasználat ellenőrzése - korlátozása vagy bátorítása - az államok legfontosabb tevékenységei közé tartozik. Ugyanennek a kijelentésnek alulról építkező értelmezését adja meg Keszeg Vilmos amikor az országhatárt evidenciaként nevezi meg, mely úgy válik azzá, hogy az ember, mint individuum, ezt elfogadja és nem „beszél róla”, tudomásul veszi, életét az általa behatárolt térben éli. „Az ország határait, s ennek vizuális megjelenítését, a térképet egy szocializációs aktus (családi, közösségi hagyomány, iskolai oktatás) hatására szimbólumként fogadja el. Az országhatárokon belül szerveződő világ az az életvilág, amelyben állampolgári jogait megélheti és követelheti. Az egyénnek tudomása és tapasztalata van a terület földrajzi sajátságairól, adottságairól, történeteket ismer múltjáról, lakóival 16Magyarországon a Volksbundnak volt a Gauaml Stahmar-hoz hasonló szerepköre. (Reszler 2000: 230) 326
