Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
hogy onnan visszatérni lehetne, s odavinni gyermekeiteket s késő unokáitokat is. Nem szabad megtenni! Levelemet két héttel ezelőtt kezdtem írni, de sok dolgom miatt nem volt időm be végezni. Közben megtudtam, hogy illetékes helyen már minden elő van készítve, és mihelyt az alkalmas perc elérkezik, megtörténik az az intézkedés, mely javatokra szolgálva, minden jó és helyes kérelmeiteket is betölti. Türelem és türelem! Nem tart már sokáig a várakozás! Bátorítsátok a kislelküeket is! Ne induljatok el könnyelműen veszedelmesen úton. És ne engedjéteket elcsábítani atyai és daróci testvéreinket sem. Isten megjutalmazza kitűnő hithűségteket s azért a kis megpróbáltatásért, melyet 1918. őszén elkövetett öntudatlan hűtlenségektekért rátok mért az Isten, ugyanő fog jutalmazni áldással családotokban, vagyonotokban, nemzeti érzéstekben. Haza és nemzetiség fogalma az egyház fogalmával nem lehet ellentétben. Maradjatok jó magyarok, a haza hű fiai, és maradjatok tántoríthatatlanul hithű görögkatholikusok, Isten úgy áld meg benneteket! Kozma János püspöki tanácsos, miskolci hittanár Miskolc, 1941. május 15. Jegyzőkönyv Mely felvétetett a csékei gör. katolikus Egyházközség 1942. március 8-án a lelkészi hivatalban megtartott rendkívüli naggyülésén. Jelen voltak: Görögh Péter lelkész, Fincicki Ferenc egyh. pénztárnok, Ragára János egyh. gondnok, Hallók F. István egyh. jegyző, Rinkó Bertalan közs. bíró, Hallók Lajos, Lengyel István, Rinkó Sándor, Fincicki József, Leskó János, Szitás János, Dercó N. István, Hallók László, valamint a község minden számottevő tagja. Görögh Péter elnök meleg szavakkal köszönti a megjelenteket és a jegyzőkönyv hitelesítésére Lengyel István és Rinkó Sándor egyh. képviselőtestületi tagokat kéri fel. Ezt követőleg ismerteti a Hajdúdorogi Egyházmegyében most általánossá lett s a trianoni béke által elszakított erdélyi magyarajkú gör. katolikus hittestvéreinknek a hajdúdorogi egyházmegyéhez leendő visszacsatolása iránt megindított mozgalmat. Elmondja, hogy Erdélyben és a keleti országrészeken lakó magyar anyanyelvű gör. katolikus hívek az 1914-18-as világháború reánk nézve annyira szerencsétlen befejezéséig egyházmegyénk hívei voltak. Leszögezi, hogy Észak:Erdély és a keleti országrészek visszacsatolása után minden hitfelekezet híveinek hovatartozása azonnal rendezést nyert, illetve régi megyéspüspökük joghatósága alá visszahelyeztettek. Csupán a Hajdúdorogi Egyházmegye erdélyi híveink visszacsatolása várat még magára. Le sem lehet írni azt a sok méltatlan mellőztetést és bántalmazást, amit magyar gör. katolikus mivoltuk miatt kell napról-napra elszenvedniök. Egyik részről magyarságuk miatt, másik részről gör. szertartásuk miatt éri őket sérelem. Az onnan érkező hírek szerint igen sokan: egész egyházközségek hívei rendültek meg már hitükben és lettek hitehagyottá. Egy egészen kézenfekvő példával illusztrálja az erdélyi hívek között uralkodó állapotokat. Fájdalomtól elcsukló hangon modnja el a jelenlevőknek az egyik csékei gör. kát. hívő panaszát, kinek leánya az elmúlt ősz folyamán egy református vallású jegyzőhöz ment feleségül, aki a katolikus fél részére adott reverzálist. Míg itthon voltak a községben, még a református vallású férfi is a mi templomunkba halgatta a szentmisét. A Szilágyságba való áthelyezésük után azonban többé hallani sem akartak a gör. szertartású kát. Egyházról, annyira nem, hogy mintegy öthónapos gyermeküket mindezidáig meg sem kereszteltették, nehogy emiatt lakhelyükön őket »románoknak« nézzék: az lévén az általános vélemény, hogy aki »gör. kát.«, az eo ipse nem is magyar. A fiatal házaspár kérésére a szülők már érdeklődtek is a lelkészi hivatalban: miként lehetne az egész családnak szertartást változtatni, hogy a gör. szertartás semmiféle vonatkozásban se legyen számukra akadály a társadalmi elhelyezkedésnél és az előrehaladásnál. Biserica de sal şi politica. Izvoare privind istoria greco-catolicilor maghiari din Satu Mare, 1940-1944 215
