Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
különválását a KALOT-tól, mondván, hogy az csak a Szlovák Nemzeti Egység Pártja érdekeit szolgálná, hiszen az SKM-t rögvest bekapcsolná „abba a centrális gondolatba, amelyet a politikai párt a Volksbund mintájára, mint külön népcsoport, nemzetiszocialista szellemben kíván megvalósítani.” A KÁLÓT képviselője az önállósulásban azt a veszélyt látta, hogy az alsóbb hatóságok, párpolitikai sakkhúzásként értékelve azt, teljesen megbénítanák a további munkát, így csak a nemzetiségi sérelmek gyarapodnának.58 A rozsnyói püspök óhajának megfelelően létrehozott önálló SKM tanács 1943. február 11-én tartotta első ülését. A tanácsban a szlovák lakosságú esztergomi, kassai, rozsnyói, nagyváradi, szatmári, váci és székesfehérvári egyházmegyék, továbbá a Szent Adalbert Társulat és a KALOT-központ képviseltette magát. Bubnics tolmácsolta a hercegprímás azon kívánságát, hogy az SKM maradjon a KÁLÓT keretében és dolgozzon annak alapszabályai szerint. A hozzászólók azonban nemigen vették figyelembe az egyházfő üzenetét. Ernst Károly plébános szavai szerint „ne legyünk csak másodrangú függvénye a KALOT-nak, hanem az Actio Catholica keretében a KALOT-tal egyenrangú édestestvér”. Bubnics felrótta, hogy az SKM politikát kevert működésébe, amikor az ungvári tanfolyamon az ott előadó KALOT-titkár, Kotyuk András, a szlovák politikai párt ellen nyilatkozott. Kijelentette, hogy ahogy Szlovákiában nem engedte meg a SZKIE-nek, úgy az SKM-nek sem engedi a politizálást. A püspök szavaiból kitetszik, ő is azt tartotta legveszélyesebbnek, amit a KALOT-központ maga is látott: a szlovák pártérdekek befurakodását a kulturális, vallásos egyletekbe. A hozzászólásokból kitűnt, hogy az SKM-ügyben három álláspont különült el. LA KÁLÓT véleménye, amely a jelenlegi állapot fenntartása mellett szállt síkra, mert csak a centralizációval látta kivédhetőnek a revizionizmust tápláló szlovák pártpolitikát. 2. Bubnics püspök ugyanezt a célt a szétválással vélte megvalósíthatónak. 3. Az SKM szlovák nemzetiségű és irredenta érzelmű vezetői a szeparációval a szlovákság „igazi érdekeit” akarták képviselni, ami a gyakorlatban egyet jelentett a pártpolitikai érdekeknek való alárendelődéssel. Többségbe került tehát az a nézet, amely a KALOT-tal szakítani kívánt. A tanácskozás által előterjesztett javaslatok között első helyen ennek megfelelően az állt, hogy A KÁLÓT szlovák tagozata (SKM) váljon ki a KÁLÓT közösségéből, s működjék függetlenül az A. C. égisze alatt”. A cívódás a háború végéig folytatódott. A Miniszterelnökség a KÁLÓT mellett állt ki, Serédi Jusztinján hercegprímás úgyszintén. De amíg azon vitatkoztak, hogy az SKM önálló legyen vagy sem, az egyesületi élet teljesen kátyúba került. Az ifjúság bizalmatlanná .vált, sokan a Szent Adalbert Társulathoz pártoltak. A vita nem volt jó hatással az SKM-t addig támogató alsópapságra sem.59 Bubnics SKM fővédnöki postjárol 1942 júniusában lemondott, indoklásul két fő szempontot hozott fel: 1. Ellenzi a kormány szlovák kisebbséget megosztó politikáját. 2. Fővédnöki megbízatását akadályozza hogy nem illetékes a többi püspökség területén intézkedni.60 61 Bubnics az üggyel kapcsolatos levelezésében a hercegprímástól pontosítást kért a Kát. Népszövetséggel kapcsolatos megbízatásról való lemondása jegyzőkönyben szereplő indoklásához, felróva hogy hallotta azt is hogy „szép és jó a püspök terve, de kár, hogy tót.” Mindezekből észre kellett vennie, hogy az illetékesek nem kívánják komolyan terve megvalósítását, azért támasztanak újabb és újabb nehézségeket. Ezérte félreállt. Nem azért, mert szlovák, hiszen ő nehezebb körülmények között is többet tett, mint egyesek, akik magyaroknak születtek. Egyesegyedül az ügy érdekében állt félre, mert nem szereti a félmunkát.6' Aztán a tapasztalt visszásságokat részletesen feltárta a szatmári püspöknek, felróva az állami és egyházi hatóságoknak hogy nem tartották be a korábbi megállapodásokban szereplő vállalásaikat: Jóllehet nem teljes számban, mégis az SKM kinevezettek Budapesten ültek össze tanácskozásra. Az ott felvett jegyzőkönyvet átküldte a Kálót országos vezetőségének. Ezt kifogásolták. Újból összehívta a A KÁLÓT tevékenysége a Szatmári Egyházmegyében a II. Világháború alatt 58B.M„ 133.p. 59B.M, 134.p. 60B.M„ 133-p. 61 Püsp. ikt.sz. 1218/1943 195
