Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 25/2. (2008)
A. Istorie
Dancu Pál Rivalizálás az SKM és a Jednota(SzNEP)között 1939-ben, alighogy elindult a KÁLÓT szlovák tagozatának működése, máris fejtörést okozott az egyházi és az állami hatóságoknak. Madarász István kassai megyéspüspök ugyanazért nem engedélyezte egyházmegyéje területén az SKM zászlóbontását, ami miatt a kormány is bosszankodott: az SKM a „jednotárok” befolyása alá került.34 A szlovák irredentizmus, a Slovenská Jednota és az SKM vezetői közti kapcsolatról szóló bizalmas belügyi jelentések a személyi változások után sem apadtak el. A hivatalos közegek továbbra is úgy tekintettek a szlovákok kulturális jogait érvényesítő SKM-egyletekre, mint a „pánszláv agitáció melegágyára”. Az a paradox helyzet állt elő, hogy a magyar szervek pánszlávizmussal, a szlovákok pedig magyarosítással vádolták az SKM-t. A KÁLÓT szlovák mozgalmával csak kevesek szimpatizáltak. Az SKM azonban a nehézségek dacára is működni próbált. 1941 júniusában nyaraltatási akciót hirdetett a magyarul, illetve szlovákul tanulni akaró fiatalok számára. Az SKM kulturális „hegemóniája” azonban 1941 tavaszán csorbát szenvedett. Március 4-én megalakult a szlovák katolikusok Magyarországi Szent Adalbert Társulata (Spolok Svátého Vojtech V Uhorsku). Engedélyezésével a magyar kormány eleget tett a szlovák kormány követelésének, amely egy teljesen önálló szlovák katolikus szervezet legalizálásától tette függővé a már néhány éve betiltott Szlovákiai Magyar Kultúregyesület szüneteltetésének feloldását. A társulat irodalmi és tudományos ismeretterjesztés címen jött létre. Jogkörébe tartozott az irodalmi és katolikus művek kiadása, ima- és tankönyvek, naptárak, folyóiratok és egyházművészeti tárgyak forgalmazása.35 Ehhez a tevékenységhez - felügyelő bizottsági tagsághoz - Csalfa György tibai plébános kérte a szatmári püspök engedélyét. 1943. okt. 20-án Scheffler János püspök jóvá is hagyta a kérést.36 Az SzNEP a szlovák kormány többszöri próbálkozása ellenére nem kapott mégsem engedélyt a megalakulásra. Sőt felbomlasztására törekedtek. Mielőtt azonban ez sikerrel járt volna, Böhm 1941. augusztus 21-én bejelentette a párt megalakítását. Elnöke: Bőhrn Emánuel, főtitkára: Kelemen József lett.37 Mind az Ungvári, mind a Szatmárnémeti KÁLÓT Népfőiskola nemzetiségi területek metszéspontjában feküdt. Míg Ungvár inkább a szórványmagyarság képviselőit fogadta, addig Szatmárnémeti a ruszin, szlovák, sváb és magyar fiatalok számára egyaránt nyitva állt.38 Az ungi esperesi kerületben SKM szervezetek megszervezése Az Ungváron szervezett első SKM tanfolyamról Duffer Mihály, mint résztvevő írt beszámolót. Eszerint 1943. február 10-én megjelentek Ungváron az SKM kurzusán, melyre Kotyuk András körzeti SKM titkár küldte a meghívókat. Szállást az ungvári várban kaptak. Megjelent 27 ifjú. Délelőtt folyamán előadások voltak. Előadtak az ifjúság szervezéséről, az SKM egyesület szervezéséről, vezetéséről s hogy hogyan kell az ifjúságnak előadni. Továbbá a gazdaságról s az iskolánkívíili tevékenységről. Azután átvették a magyar nemzet történetét (az ifjúság buzdítása a magyar államhoz való ragaszkodáshoz). Délután volt két óra „levente”, egy óra tánc és ének és egy óra vallástan.39 A Szobráncvidéki SKM szervezéséről számolt be a KÁLÓT központi nemzetiségi osztályának vezetője, megemlítve hogy Kárpátalja Kormányzói Biztosa közbenjárására Kotyuk András unghutai 34B.M„ 130.p. 3SB.M„ 132.p. 36 Püsp. ikt.sz. 4312/1943 37 Tóth István, Szlovák nemzetiségi törekvések a két világháború között. Régió. 1994, 1. sz., 156-174.p. 38 B.M., 139-p 39 Püsp. ikt.sz. 3391/1943 192
