Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 23-24/1. (2006-2007)
Terdik Szilveszter: Károlyi Sándor építkezései az erdődi várban
Károlyi Sándor építkezései ar? erdődi várban Anno 1501 Említett Emlékezetű Drágfi / Bertalan, Erdélyi Vajda Szent Demeter napján / ötven négy esztendős korában ez Világbul / Istenessen ki mult. Anno 1565. Janos Sigmond Király ezen, Erdőd / várát edgyütt az törökkel meg szólván négy/ ven napi ostromlások után, capitulatio ellen az / népét fegyverre bánta, és rabságra vitte / az Váratföldig rontotta. Anno 1730 Első Nagy Károlyi Graff Károlyi Sán/dór kezdvén restauratiójához Magazjna/lis hazanak Istennek segítségéből fel is állította és építtette Insigne Dragßorum in Coeruleo Campo Euna in cujus comibus duae Stellae in media Sagittal20 Dragfjyakrol walo Emlekezeth [...] Mykorth ymanak wmak Születhessenek wtbanna 1487 ez/hendoeben Szent Gyoergy napnak octavayan Dragffy Berthalan ely kezdetbe cynaltatny az erdoedy warath, az koe falanak magassagath hatwan sengnere, az szelesseggeth harmintz sengnere, az thomyokoth nyolchyan sengnere, az kapw szelesseget neg sengnere. 1483 ez/hendoeben hogy ymanak nagy Bodog azşony octawayara Dragffy Berthalan az erdoedy Sz/nt egyhazat ely wegezthethe. 1501 ezthendoeben hogy ymanak Dradffy Berthalan erde ly wajda ez wylagbol ky molth zgnth Demeter napyan ewthmn neg ez/bendeig elth. [.. .]120 121 Jelenleg nem tudjuk megállapítani, hogy Károlyi honnan ismerte a Drágfiakról s2Ólő 16. századi feljegyzéseket, de biztosan létezett több példánya, és a Drágfiak örökébe lépő új birtokos szert tehetett rá. Egyébként a 16. századi, Drágfiakról szóló feljegyzés sem volt ismeretlen a történészek előtt, mivel a 18. század folyamán Benkő József már bemásolta az erdődi zsinatról szóló kéziratába,122 ahonnan Révész Imre a 19. század folyamán többször idézte, ha nem is szó szerint, de családtörténeti adatait mindenképp. Ez szintén arra utalhat, hogy több példánya is lehetett.123 Érdemes felfigyelnünk Károlyi Sándornak, aki minden bizonnyal a 18. századi feliratok szerkesztője volt, a második feliratba történő betoldására, ahol a „hatalmas Mátyás királyról" emlékezik meg. A Drágfiak történetének a magyar nemzeti történelem egy dicső korszakával egybeeső időszakát kívánta a templom- és várépítkezésük adataival, valamint képeivel megidézni, azt is sugallva, hogy az újjáépítő ehhez a korszakhoz csadakozik, s innen kívánja folytami a nagy elődök művét, ugyanis Károlyi a Drágfiak utolsó, protestántizmust támogató tagjaival nyilvánvalóan nem kívánhatott közösséget vállalni, hiszen jól tudta, hogy a környék az ő támogatásukkal vált a reformáció egyik fő fészkévé124. Mátyás iránti nosztalgiáját mutatja egyik, fiának írt levele is, amelyben a Szatmár megyei katonai készülődés lanyhaságát látva idéz egy szöveget, miszerint a magyar nemzet nehezen akkor visszaállni a Mátyás király korabeli állapotára: „Az m. Feldmarschallnak az első orderjétül fogva újabb 120 Erdőd várról némely jegyzemények. Ms sec. XVIII. 1 fol. OSZK Kézirattár. Oct. Hung. 329. Ezt közölte Szilágyi Sándor 1859-ben, Wagner Károlynak az eredeti után készült másolata alapján (ami akkor a Nemzeti Múzeumban volt.) SZILÁGYI 1859, 83, 90—91. Nagy Iván, aki pecsét alapján rajzát is közli, rosszul értelmezi: horgony, két csillaggal. NAGY 1858, II, 380. Ezt Szathmáry bírálja, és az erdődi várban látottak alapján közöl rajzot a címerről: két összefonódott nyakú, koronás fejű sárkány közötti pajzson, félhold, benne nyíl és a hold szárain két csillag. SZATHMÁRY 1864, 139. Bunyitay viszont a Szamosardói templom déli oldalának legkeletibb pilléren látható Drágfi címer faragás alapján, Nagynak ad igazat. BUNYITAY 1887, 23. Összefonódott nyakú sárkányokkal keretezett Drágfi címert ábrázoló kályhacsempe újabban Marosvásárhelyen került elő, az egykori ferences kolostor területéről, az ásató 16. századinak tartja. Soós Zoltán, A marosvásárhelyi ferences kolostor építéstörténete című előadásában muatták be, a III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencián (Csíkszereda, 2005. 11.13). 121 A feljegyzés 1545-ből származik. A közlő, Horváth Sándor úgy véli, hogy Szilágyi Sándor közléséhez kapcsolódik (lásd: előző jegyzet) „... egy krónikaszerű feljegyzés, melynek, mint látszik, több példánya is forgott közkézen, módunkban áll kiegészíteni, amennyiben a gr. Bethlen családnak a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött örök letéteményében egy bővebb példányára akadtunk, mely eddig közölve nem volt.” HÓRVÁTH 1898, 566. Eredetije jelenleg a MOL-ban, a Bethlen család levéltárában lelhető fel, Mordovin Maxim szíves közlése. 122 Benkójózsef 1795-ben több helyre is elküldte SynidiErdődensesgeminatae etc. Című kéziratát, melyben az 1545-ös és 1555- ös protestáns zsinatok végzéseit adta ki kommentálva (nyomtatásban ez a műve azóta sem jelent meg). A kéziratra vonatkozó levelei: SZABÓ — TÁRNÁI 1988, 348—349, 358-359. A kézirat történetére vonatkozó további adatok: MIKÓ 1867, 124, 166. SZABÓ 1999, I, 58. Sajnos az nem derül ki, hogy a Drágfi család történetével foglalkozó feljegyzésekhez Benkő hol jutott hozzá, valószínűleg a Betlen családtól szerezhette be, akik közül némelyekkel igen jó kapcsolatban volt. 123 Révész Imre az 1545-ös feljegyzésből a Drágfi Gáspárra vonatkozó félmondatot közöl, majd ismerteti Benkő kéziratának pontos szerkezetét, amiből látszik, hogy a Drágfi családra vonatkozó iratok a második fejezetébe vannak beillesztve (II. De posessore lód atque synodi patrono). RÉVÉSZ 1863, 60-61, 62. 1. jegyzet. Ugyaninnen közölte nyomtatásban a második erdődi zsinat aktáit. RÉVÉSZ, 1864, 23-31. Amikor ugyanebből a kéziratból Drágfi János végrendeletét adta közre, azt is megemlíti, hogy további okmányokat fog közölni a Drágfi családról (RÉVÉSZ 1873, 97.), de tudomásom szerint erre már nem került sor. Amint láttuk a szöveget Horváth 1898-ban már egy 16. századi példányról közölte. 124 A Providentia Dei címet viselő emlékiratában föl is jegyzett egy történetet, miszerint Drágfi Gáspár katonái a nagykárolyi templomban megerőszakoltak egy gyónásra váró menyecskét. MOL K. cs. Lt. P 1507. 251
