Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 23-24/1. (2006-2007)
Terdik Szilveszter: Károlyi Sándor építkezései az erdődi várban
TERŰIK Szilveszter nem érkezett a vármegyékre. Ezek ugyan sine discrimine publicáltatták az készülést, de se zászlókat, se dobokat nem csináltattanak. Sokan Szolnok vármegyét szedik a nyakukba. Betelik az sora egy hajdani nagy embernek: <Nem boldogul senki is ezen nemzettel. Sok idő kellene ahhoz míg magát Mátyás király idejében való statusára reducáltatik.>”123 * 125 A vár pusztulásáról szóló felirat valószínűleg Istvánffy történeti munkáján alapszik, amelyet Károlyi Sándor is jól ismerhetett.126 Ami talán külön figyelemre méltó, hogy a feliratokat magyar nyelven szerkesztették (valószínűleg a rendelkezésre álló 16. századi forrás hatására), ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a múlt ezen darabja, ennek a nemzetnek a fontos és figyelemre méltó öröksége. A szövegket kísérő képeket pontosan nem ismerjük, csak két épületábrázolásról maradtak fenn ceruzavázlatok, amelyeket Schulcz Ferenc 1864-ben készített a helyszínen, amikor Henszlmann Imre és Rómer Flóris társaságában járt itt (22. kép). Az egyik a plébániatemplomot, a másik a várat ábrázolja, ez utóbbit DK-i irányból. A képen a vár mindegyik tornyát nagy hagymasisakok fedik, és látható a várat körülvevő kettős palánkrendszer is. Schulzot különösen megragadta az óratorony mögötti kémény különleges kialakítása, amit kinagyítva külön is lerajzolt. A rajz mellett a Karolyi Sándor építkezésére vonatkozó feliratot is lemásolta, valószínűleg nem betűhív átírásban.127 A kerek szoba retrospektív sorozata így a történelmi múlt és a jelen találkozási pontja lett, a maga korában kivételes módon állítva emléket egy kihalt és egy feltörekvő család összeérő történetének. A vár újabb pusztulása A Károlyi család későbbi tagjai már nem voltak ilyen nagy respektussal az ősök műveire. Noha a 18. század ’80-as éveiben a kastélyt át akarták építtetni, valószínűleg ekkor már felújításra szorulhatott,128 a 19. század meghozta a majdnem teljes pusztulást. Mivel a család már régen nem lakott benne, a Bach korszakban állami, járási hivatalok vették bele magukat, ami odáig vezetett, hogy Károlyi Lajos a provisorium alatt a kastély tetejét lehányatta, és sorsára hagyta. Mivel Petőfi itt kötött házasságot, az 1890-es években a DNy-i tornyát felújították és neogótikus stílusban átépítették, hogy a költő emléke előtt tisztelegjenek.129 A 20. század sem kímélte a romokat, az „új tornyon” kívül kevés álló elemet hagyva — bár a vár alatti és környéki pincéket még az I. világháború idejében is használták (az utóbbiakat egyébként ma is használják)130 — valószínűleg még az 1565-ös ostromnál is alaposabb pusztítást végezve igazi régészeti lelőhellyé formálva a várat. A vár állagmegóvására 1998-ban egy építészhallgató konkrét terveket is készített, a déli oldal meglévő maradványait legalább pontosan felmérve, ma sem történt előrelépés az ügyben.131 123 1741. márc. 9. Erdőd, MÓL К cs It P 1507.17. csomó (1735-1743.) В. I. c., 592r. 126 Láttuk, hogy a többi beszámoló még kiadatlan volt, egyébként az 1727-ben nála vendégeskedő Bél Mátyás a megyét bemutató munkájában Erdőd kapcsán hosszan idézi Istvánffy beszámolóját a vár történetéről. BEL 1982, 65. и? KÖH Tervtár 13460. 128 Az átépítésre különböző tervek készültek: 1. MOL T 20 No 98/1—2. főhomlokzat rajza, és két alaprajz (emelet, földszint), a főhomlokzatot teljesen szimmetrikussan kilenc tengelyessé alakította volna, a tornyok lapos tetővel és egy attikával lettek volna zárva. A központi rizalit felett egyszerű timpanon. Ezeket Károlyi J ózsef készítette a piaristáknál. 2. MOL T 20 No 99/1—2. Két főhomlokzati rajz, és két alaprajz, amelyek szerint a homlokzat hat tengelyes lett volna, kapu rizalitja egyszerű timpanonnal, de manzárd tetővel, a két torony lapos fedéssel, és tetőkerttel (!) kialakítva. Ez utóbbiak készítője Ignatius Bajuszi. 129 A pusztulás utáni, de még a felújítás előtti képei a KÖH Fotótárban (lásd: 10-21. kép). Ilyen kép, ÉNy-ról: JÓKAY 1891, 361. A vár északi oldaláról egy kép a Vasárnapi Újságban: 46 (1899), 537. A pusztulásról: BOROVSZKY 62. 1899. júl. 30-án nagyszabású Petőfi emlékünnepségek voltak Erdődön. Az egyik szónok ekkor Smid Pál uradalmi jogtanácsost, és Válik Károly uradalmi inspektort okolta a vár pusztulásáért, Károlyi Istvánt pedig dicsérte az újjáépítés megkezdéséért. Szatmárvármegyei naptár az 1900 évre, Nagybánya, 1899, 53. A 18. században a kápolna biztosan nem abban a toronyban volt, amelyet helyreállítottak. Az egykori kápolna 1806-ben készített oltára a szatmárnémeti püspöki palotába került. 130 Kató Pál (1904-1998) erdész elbeszéléséből tudjuk, akinek az apja Károlyi Lajos szolgálatában álló gazdatiszt volt Erdődön. PÁPAI 2000, 72. m Fekete Csaba és Kürti Emese készítette 1998-ban. 252
