Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 23-24/1. (2006-2007)
Terdik Szilveszter: Károlyi Sándor építkezései az erdődi várban
TERŰIK Sylvester következő hónapban készséget mutattak a fahordásra, bár a férfiak nagy része nem volt otthon.92 Az 1739-es inventárium már megemlékezik a kettős palánkról, amely valójában 1736-tól kezdve épült, a következő decemberre kész is lett.93 1735-ben próbálták működőképessé tenni a már korábban a kaputorony fa huszártornyába helyezett órát is.94 A következő nagy lépés a DNy-i kerek torony felrakása volt, melynek már lehetőleg minden részletében a felépült DK-i tornyot kellett követnie. A munkák részleteiről 1736 febr. 11-én rendelkezik Károlyi Sándor Erdődön.95 Májusban már építeni kezdik, fedésére két év múlva kerül sor,96 bár Károlyi Sándor életében már nem is fejeződött be teljesen (legalábbis a belső munkálatok nem.)97 1738 szeptemberében a várat kívül-belül vakolják,98 de még a következő évben is hasonló volt a helyzet: „Idebenn a várban hála Istennek már notabilis munka nincsen az egy vakoláson kívül, ki szép időben kívül, esőben belöl kell continuálni.”99 Az új torony 1739-ben még nem volt kész,100 és Károlyi Sándor talán e miatt érdeklődött még 1743-ban is a Rácz Demeternél dolgozó kőműves mester iránt,101 aki nehezen akart megérkezni a kívánt helyszínre.102 Ezekből az évekből (1736—1738) a mesteremberekről és a végzett munkájukról jó képet alkothatunk a fennmaradt számadások segítségével.103 Azt viszont nem tudjuk, hogy Csacsala vezetőmester helyét ki vette át. A kaplonyi és erdődi templomok boltozásánál egy Zachariás nevű mestert említenek,104 aki viszont nem dolgozott a váron. Úgy látszik a kisebb tereket a környékbeli sváb mesterek is be tudták boltozni. Ezekben az években épült egy új malom a vár mellett, valamint tisztítani kezdték a tavakat is.105 A vár barokk formája A Károlyi Sándor által építtetett vár formájáról viszonylag hű képet alkothatunk a ránk maradt inventáriumok, 18. századi felmérési rajzok (6—7. kép) valamint a 19. századi grafikai- és fényképes 92 MOL K. cs. Lt. P 1507. ló.d. 936r. 93 Krasznay levelei: Függelék 2.4.20, 26, 39—43. A palánk építését Redel Kristóf nagykárolyi prefektus is figyelemmel kísérte, Károlyi Sándornak is írt róla az 1737 szept. 4-e és dec. 15-e között kelt leveleiben (MOL K. cs. It. P 398, 61887—61890). Kb. 3000 palánkfát használtak fel a kettős kerítés kiépítéséhez. Az építés irányításával Képíró Lászlót bízta meg, hogy a helyi gazdatiszteket ne akadályozzák az egyéb munkában (Redel levele okt. 2-án. Uo. 61888). 94 Az óra felrakására (1732. nov. 27.): SZALAY 1865, II, 67. Az óra működtetésére, számlapjainak festésére Krasznay leveleiből: Függelék 2.4.11—15,17. 95 MOL K. cs. Lt. P 1507 18. d. 567r. (Függelék 1.4.) 1736. ápr. 16-án pedig meghagyja Károlyi Ferencnek, hogy a kőműveseket Károlyból küldje Erdődre a torony rakására. MOL K. cs. Lt. P 1507 18. d. 548v. Krasznay Miklós erdődi tiszttartónak is ekkor kelhettek a pontos dátum nélküli, 1736-os instrukciók: „19no Építés ezen kívül nem lesz kegyelmeden, hanem a magazinumban való torony felrakattatván mindenekben a felállított toronynak módja szerént és mértékére, hogy a tetejébe teendő már készen való tornácz fája reája illjék, már minden citcumstantiáját is mind Kegyelmednek mind az kőműveseknek megmutattam, a pinczéktül fundamentumával együtt, abban csak szorgalmatosság kívántatik s e nyáron külső egész vakolásával együtt mind perfectióban állíttatik négy kőműves által. [...] hogy e héten a téglavetők mindenfelől kerestessenek öszve, jövő héten fogjanak a téglavetéshez midőn kőfalba mind boltozatra való tégla legalább kétszáz ezerig (200000) való légyen, a midőn pedigh a bélteki gazdák a templom tégláját maguk megvetik, annak kiégetésére küldessék alkalmas téglavető mester.” MOL K. cs. Lt. P 1507 18. d. 556v. 96 Az építkezés egyes fázisait Krasznay leveiből követhetjük: Függelék 2.4.29-34, 36—38, 40—41, 45. A torony építéséről néha Redel is beszámol. MOL K. cs. Lt. P 398 61871, 61874, 61882, 61899. 97 MOL K. cs. Lt. P 397 Acta oec. 99. csomó, Számadások (1739—1829.) 1744-es Inv. 218v. 98 1738. szept. 28. erdődi tiszteknek: „... Kőműves Mihály az itt való kőművesekkel s madarászi korcsmárossal a vár munkáját kimutatott parancsolatom szerént a kapun és a külső belső vakolása is egészen continuálja.” MOL K. cs. Lt. P 1507 18. d. 586v. 99 Csiszár István, erdődi tiszttartónak. MOL K. cs. Lt. P 1507 18. d. 592v. 100 MOL K. cs. Lt. P 397 Acta oec. 99. csomó, Számadások (1739—1829.) 1739-es Inv. 41v. Lásd: Függelék 4.1. 101 „Parancsolattyát vettem mély alázatossággal, mellyben az kümüves mesterem iránt méltóztatik tudakozódni, még nállam vagyon munkája igen kevés vagyon hátra, [...) tessék Excellenciád parancsollni vélle, most úgyis heverőben vagyon.” Vezend, 1743. jún. 24. MOL K. cs. Lt. P 398 Missiles 136. csomó. 61112. 102 „Ex-ád kegyelmes Parancsolattyát mind az kümüves Mester, s mind az állásul való fenyő szálak iránt nagy alázatossággal vettem, az kümüvessem hogy Bányára directált az pénz verő háznál valamely szolgálaton: keresni magának, mivel nállam már rövid idő alat végezné munkáját, csak vagy egy szekér firis meszet kaphatnék nékie, s azonnal szabadulnának az álláshoz szükséges fenyő szálak is, mivel egy sincsen heverőben.” Károly, 1743. júl. 7. MÓL К cs. Lt. P 398 Missiles 136. csomó 61113. 103 Átlagban négy kőműves dolgozott a várban, a mezei munkák idején csak kettő, három év alatt összesen 657 rajnai forintot és 89 dénárt fizettek nekik. A téglát ezekben az években Umprehent Mátyás nevű mester vetette, akinek összesen 391 rajnai forintot és 85 dénárt fizettek. MOL K. cs. Lt. P 397. 98. csomó, Számadások, (1733—1738.) 333—489. 104 MOL K. cs. Lt. P 397 Acta Oec. 98. csomó Számadások 1733—1738. 39. és P 397 Acta Oeconomica 89. csomó (1736- 1738) 121. 105 Krasznay leveleiből: Függelék 2.4.20, 26—29, 33, 40—41, 44. 248
