Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 23-24/1. (2006-2007)
Terdik Szilveszter: Károlyi Sándor építkezései az erdődi várban
TEliiMtK Szilveszter kellett alapoztatnia.30 Hogy némely torony még elég magasan állt az építkezés megkezdésekor, arra Károlyi Sándor utal, amikor Károlyból rendeli ki a kőművest, hogy bontson vissza belőlük, mert az esedeges omlások az új építményeket fenyegethetik.31 Középkori pincére és oldalfalakra épült rá a nyugati granarium is, a barokk újjáépítéskor ezen a részen jelentősen visszabontották a falakat. Ugyancsak középkori falakat használtak fel az északi szárny kiépítésekor, az ÉNy-i és az ÉK-i tornyok elég magasan állhatták, így a konyhatoronynak legalább az első emeletig meg is hagyták a falát.32 Az EK-i torony előtt az udvar sarkában található kút szintén középkori eredetű, melynek kitisztításáról Károlyi Sándor rendelkezett. Úgy tűnik, hogy a felsőbb palotákat kívülről lehetett megközelíteni a kaputorony közelében lévő „ambitus”-on keresztül, amit az új belső lépcső elkészülte után törettek le.33 A várat minden oldalról övező vizesárok szintén középkori eredetű. Az újkorban az északi oldalon elterülő vadaskertnek34 is megvannak a középkori előzményei, elődjéről a vár császáriak kezére kerülése kapcsán Istvánnfy is megemlékezik. Ezek alapján a mezőváros felé magasodó, legalább három vagy négy tornyos, négyszögalaprajzú, vizesárokkal övezett vár képe bontakozik ki előttünk, melyet minden bizonnyal, a barokk állapotokhoz hasonlóan majorsági épületek, malmok, vadaskert stb. öveztek.35 Drágfi János végrendelete alapján a vár népeiről is lehet fogalmunk, hiszen népes családja mellett itteni tisztviselőiről, familiárisairól, a várban lakó ifjakról is megemlékezett.36 A Drágfiaknak ebben az időben több erődítés is volt a kezén (Kővár, Csehi, Sólyomkő), melyek közül kettő inkább várnak (Sólyomkő, Kővár), Csehi pedig Erdőddel együtt, a család reprezentációjában is fontosabb szerepet játszó castellumnak tekinthető. A család kihalása rövidesen a vár pusztulását is maga után vonta, amely többet nem is épült újjá, a 16. és 17. század további háborúiban hadi jelentőséggel sem bírt. A vár ostroma Mivel Erdőd még a királyi Magyarországon, de Erdély határán feküdt, jelentősége aló. század második felében nőtt meg, sorsát a formálódó fejedelemség és a királyi Magyarország, Miksa és János Zsigmond közötti konfliktus pecsételte meg. 1545-ben halt meg Drágfi Bertalan fia Gáspár, akinek az özvegye rövidesen nőül ment ecsedi Báthori Györgyhöz. Hamarosan a még serdületlen kis Drágfi örökös is meghalt, így az uradalom a koronára szállt volna, de az időközben Izabellához pártolt Báthori György megszerezte az örökösödési jogot, és a hatalmas birtokok az övéi lettek. Ez az esemény szolgáltatott okot a közelben levő császári csapatoknak, hogy az uralkodó nevében elégtételt vegyenek, Schwendi nevű vezérük irányításával hamarosan el is foglalták a várat.37 Istvánfy úgy tudja, hogy Báthori megalkudott Schwendivel, és a császári hűségre való visszafogadás fejében az Erdődön levő kincseit átengedte a császári erőknek, míg a többi várába széthordott javakat megtarthatta. Miután a császáriak elfoglalták a várat, a benne levő kincsek és felhalmozott termények, de még a vadaskert is, melynek kerítését lerontották, a kapitányok prédája lett.38 toronynak fennálló kövét szedjék le a télen, hanem a kapu mellett való kő falat is, kár nélkül rontsák le a mostani tisztított házaknak külső faláig..” K. cs. Lt. P 1507 18. d. 343r. to Memoriale Erdőd, 1736. febr. 11. K. cs. Lt. P 1507 18. d. 567r. (Függelék 1.4). 31 Károlyi Sándor Horváth Györgynek Nagykárolyból: (Károlyban a piarista prov. szobáját stukkózzák meg építik) „... a kőmíveseknek semmi munkájok nem lészen itten, hanem akiket Csacsala választ maga mellé azokkal küldessék Erdődre hogy ottan a két nagy torony ruderáit szedjék le és törjék le, hogy kárt ne tegyenek az új épületben.” K. cs. Lt. P 1507 18. d. 350v. Elképzelhető, hogy itt az előbb említett nagy kerek toronyról, és a kaputoronyról lehet szó, mert ekkor még csak ezeken a részeken húzzák az újabb emeleteket. 32 Bartha Pál levelei: Függelék 2.2. 33 A legtöbb építéssel kapcsolatos utasítást a Bartha Pálnak címzett memoriale tartalmaz. Károly, 1729. jan. 17. K. cs. Lt. P 1507 18. d. 393r. - 397v. (Függelék 1.2.) 34 I. Katonai felmérés, (1785—1783.) XXX. Col. 12. sect. PÓK 1998, 84. „Dámvadasi kert” Második katonai felmérés Section 12mo 47. Colonne Nro XLVIII. Hadtörténeti Múzeum, Térképtár 35 A vár és város környezetéről így írnak 1620-ban: „In territorio Nagy Erdődiense, sub Arci diruta Erdőd habitur una magna Piscina, olim piscibus abundans, nunc autem disolata. Item preaaggerem eiusdem piscina habetur mola una, qua saltern verno tempori et plurioso vertis sólet. Sub eadem Arcem diruta est unum pratum producens Foeni Orgias Viginti, aliquando plus minus. [...] Habitur etiam sylva querina satis magna etc. Conscriptio nova universorum bonorum quae de praesuti ad Arcem Zatthmar possidentur die 28. decembris Anno 1620 facta.” MOL K. cs. Lt. P 392. 35. fiók. Lad 33. No.9. 4r. 36 HEGEDÜS - PAPP 1991, 93-94. 37 Az eseményekről beszámol Forgách Ferenc (+1577) is, aki meglehetősen nagy ellenszenvvel beszél Báthoriról. Műve eredeti címe: De statu ni publicae Hungáriáé Ferdinande), Johanne, Maximiliano ngibus ac Johanne Secundo principe Transsylvaniae Commentarii. Teljes szövege 1866-ban jelent meg Pesten Toldy Ferenc kiadásában. FORGÁCH 1982, 235—236. 38 Istvánffy Miklós (1538—1615) részletesebben követi az eseményeket. Művét, Historiarum de nbus Ungaricis libri XXXIV címmel először Pázmány Péter adta ki 1622-ben Kölnben. ISTVÁNFFY 2003, 371—372. 242
