Szőcs, Péter Levente (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria arheologie 23-24/1. (2006-2007)
Terdik Szilveszter: Károlyi Sándor építkezései az erdődi várban
Károlyi Sándor építkezései a% erdődi várban A császár és János Zsigmond között végülis nem jött létre békemegállapodás, ezért az utóbbi nem nézte jó szemmel, hogy a császáriak sorra birtokukba veszik EK-Magyarország várait, amelyek a szultán szerint az erdélyieket illették volna. János Zsigmond a törököket hívva segítségül válaszlépésre szánta el magát, és az erősségek ostromára indult. Seregei, az erdélyiekből és törökökből álló csapatok, Szatmár sikertelen ostroma után érkeztek Erdőd alá. Schwendi ugyan küldött némi segítséget a várba, és továbbit is ígért, de az ostromlók sem tédenkedtek: egy éjszaka alatt a kihajtott parasztokkal ágyúállásokat építtettek39 és a vár ágyúzásához kezdtek, másnap pedig a környék épen maradt termőföldjeit pusztították el. A törökök elégedetlenek voltak az erdélyiekkel és az ostrom hatékonyságával, ezért megparancsolták, hogy a várat „..szöntelen éjjel-nappal az vár törésére golyóbisokkal belövődöznének s az kőfalt lerontanák.” Az első ostromban a német-magyar védők hősiesen ellenálltak és a török vezérnek, Haszonnak, Kurt nevű rokonát is megölték, akit ez annyira felbőszített, hogy megfogadta: addig el nem megy, amíg bosszút nem áll. Mind a két oldalon súlyosak voltak a veszteségek, a várvédők kapitányai és az ostromló erdélyi magyarok vezére is elesett, de Schwendinek sikerült még egy 200 fős kis sereget beküldenie, ami csak tovább bőszítette a törököket. A következő ostrom előtti éjjelen a vár árkát az ostromlók vesszőkkel feltöltötték, amit a védők viszont sikeresen aláaknáztak, sokat pusztítva az ellenségből. Végülis a nagy veszteségek után az ostromlottak a szabad elvonulás fejében a vár feladása mehet döntöttek, melyet persze a törökök bosszúvágyukban nem tartottak meg, és a kivonulók nagy részét kardélre hányták. „Ilyenképpen Erdőd [1565.] Szentivány havának első napjától fogvást Kisasszony havának ötödik napjáig az mieinktől erősen tartatván az várbeli német vitézeknek elrémülésével s kétségbeesésével az ellenség kezében esék, kiktől fondamentomáig rontaték s annakutána osztán soha meg nem építtették.”40 A vár ezek után tényleg jelentőségét vesztette, ezért 16—17. századi ábrázolásai, felmérései sem ismertek.41 Újjáéledés Károlyi Sándor idejében Erdőd visszaszállt a koronára, míg a 17. század folyamán a többi Drágfi birtokra más családok nyertek jogokat, így az egykori hatalmas Drágfi örökség is szétaprózódott, az egyes uradalmak faluösszetétele megváltozott. Erdődön 1662-ben Károlyi László (Sándor apja) szerzett szőlőt, melyre királyi adományt is nyert. 1676-ban kincstári uradalomnak számított még Erdőd, amelyet 1708-ban II. Rákóczi Ferenc adott el Károlyi Sándornak 2000 arany fejében. Károlyinak további anyagi áldozatok árán a szabadságharc leverése után is sikerült megtartania az új szerzeményét, 1720-ban már királyi adománylevelet is nyert rá.42 Az 1708-as Urbáriumban azt írják, hogy a városban: „Serfőző ház, vám, udvarház, castély, majorház és egyéb külső alkalmatosságok nincsenek, s. nem is voltak, hanem Sóson major ház volt, ott szántottak és vetettek valamikor régen.”43 Ezért is furcsa, hogy a gazdasági iratok között egy olyan inventárium is fenmaradt, amely a lapok külső borítóján szereplő írás szerint „1702/03, ad Erdőd” készült. Ebben egy emeletes házat írnak össze, melynek kápolnája és néhány palotája van, egyik tornyos tetejű. Valószínűleg ez az inventárium nem Erdődön készülhetett, hanem vagy az ekkor már létező szatmári, vagy inkább olcsvai házra vonatkozhat.44 Károlyi Sándor figyelme valójában csak a ’20-as években fordult Erdőd felé, hiszen a ’10-es években bérbe adta Eötvös Miklós viceispánnak. 1721-ben már néhány, a vár környékén lévő pincét is megtisztítottak, majd számbevették a még helyreállítható dolgokat is: „Erdődén az puszta el hányatotott Várát Állatta ki tisztítatott Cusamat Pinczekkel, abban található Accessoriumokkal alatta való Malommal s. ahoz tartozandó apartinentiákkal, Halásztókkal Vadas kertel és Gyümölcses 39 Ezekről még a Pesthy féle gyűjtésben is megemlékeznek: „1567-ben (sic) a törökök által és Betlen Farkas által ostromoltatván a Vár és a Nagy templom leromboltatott a templomnak ugyan csak teteje égett le, még most is a Mocsár nevű rét dűlőbe Szakasz felöli több dombok mellyek ágyú telep helyek voltak láthatók.” MIZSER 2001, 37. Az ostromhoz kapcsolódó dűlőnevekre utal még BOROVSZKY 62. 40 ISTVANFFY 2003, 381—384. Az ostromról röviden beszámol Forgách is, a németeket okolva a vár feladásáért. FORGACH 1982, 236-237. Bethlen Farkas (1639—1679) úgy tudja, hogy a vár aug. 2-án esett el, de valószínűleg Istvánffynak van igaza, és aug. 14-én történt meg a bevétel. Művének eredeti címe: História de rebus Transsylvannicis 1—VI. Teljes szövegét először Benkő József adta ki Nagyszeben, 1782—1793. BETHLEN 2002, 261—262. Istvánnfy szövegét idézi az erdődi várral kapcsolatos tudnivalók sorában Mednyánszky Lajos is. MEDNYÁNSZKY 1808, 49. 41 BÁLLÁ 2000. 42 A Borovszkynál található birtoktörténeti adatokkal szemben (BOROVSZKY 62.) inkább az Eble Gábor levéltári kutatásain alapuló, Károlyi birtoktörténet adatait kell elfogadnunk. KÁROLYI 1911,1, 59-61. 43 MOL K. cs. Lt. P 392. 35. fiók. Lad. 33. No. 16. 8v. 44 Érdekes egybeesés, hogy a kápolna inventáriumában Szentháromság oltárról írnak, és közel 40 év múlva az erdődi vár kápolnájában is egy Szentháromság oltár állt. Inv. 1745. MOL K. cs. Lt. P 397 Acta Oec. 99. csomó. 231 v. 243
