Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)
Cultură şi civilizaţie
327 a szüreti szünidő, amelynek kiadása a szőlő érésétől fügött. 1907-ben október 14-20 között volt, 1909-ben pedig október 11-16 között volt a szüreti vakáció15. A karácsonyi szünidő általában két hét volt, de 1907-be egy hónapra nőtt, mert járványos betegség ütött ki a városban. Ugyancsak kényszerszünidő volt vörhenyjárvány miatt 1909-ben, január-február hónapban16. A húsvéti és a pünkösdi szünidő, minden évben, az ünnepekhez kapcsolódva, másmás időszakra estek. 1904-ben a húsvéti szünidő tartott március 28-tól április 9-ig, a pünkösdi szünidő pedig május 23 és 30 között17. A módszertani tevékenység jelentőséget és helyét az intézet munkájában az igazolja a legjobban, hogy minden félévben tartottak külön egy-egy „módszeres gyűlést“, amelyen új tanítási módszereket mutattak be, beszéltek meg. Például „A tanítói gyakorló kiképzés módszertani elemzése“. Bemutatta a gyakorló iskola vezetője. Más tanítóképzők tapasztalata alapján ekkor javasolják és el is fogadják azt az újítást, hogy a szaktanárok mintatanítási órákat tartsanak a növendékek előtt, valamint vegyenek részt a gyakorlati oktatásokon és mondjanak véleményt azokról16. A gyakorló oktatásra mindvégig nagy hangsúlyt fektettek, az első évesek karácsony utántól, a nagyobb diákok egész évben jártak hospitálni. A gyakorló oktatást a gyakorló iskola tanítói irányították. A legjobb tanítási módszerek elsajátítására külön tanfolyamokon vettek részt. A tanfolyamokról, a tanulmányi kirándulásokról hazatérő nevelők mindig beszámoltak a kollegáknak egy „módszeres gyűlésen“. 1907-től alkalmaztak külön módszertani tanárt, aki mintaórákat tartott és résztvett a gyakorló oktatásokon19. A tanítási módszerek jobb elsajátítása érdekében, a negyedéves tanítóképzősöket kéthetente elvitték a város egy-egy iskolájába, ahol órákat hallgattak, a gyakorló iskola tanítónője és a módszertan tanár irányításával. A gyakorló iskolát ellenőrző tanfelügyelők általában jó eredményeket tapasztaltak. 1906-ban ezt írták a jegyzőkönyvbe: „példás rendet és tisztaságot tapasztaltam... Atanulók minden tantárgyból bátran és dicséretesen feleltek. A látottak és hallottak feletti elismerő köszönetemnek adtam kifejezést. Gálffy Lajos királyi helyettes tanfelügyelő"20. Volt olyan óra is, amelyet a tanfelügyelő unalmasnak tartott, ahol megbírálta a tanítónőjelöltet, hogy nem tartotta be a módszertani előírásokat, javasolta a módszerek javítását. Figyelmeztetett, hogy az előadás legyen érdekes, változatos, világos, hogy a tanulók hamar megértsék. Rögzítéskor több tanulóval kell elmondatni az új ismereteket, így a tanulók már az iskolában elsajátítják azokat. Az igazgatónő, a tanítási gyakorlatok jobbátételéért, azért, hogy a tanulók törekedjenek a minnél változatosabb módszerek alkalmazására, felajánlotta, hogy a legjobb órákat tartó növendéknek, az év végén 10 korona jutalmat ad. A tanítási és nevelési módszerek javítására, az iskolát ellenőrző tanfelügyelők, mindig részletes tanácsokat adtak. Dóczi Imre, gimnáziumi felügyelő a következőket jegyezte meg:- „ Az osztályfőnököknek nagy szerepük van a növendékek nevelésében, s ezért csak olyan tanerők tehetők osztályfőnököknek, akik elméleti tantárgyakat tanítottak a növendékeknek“.- „Az elfogadott tankönyvek mellett feleslegesek a részletes jegyzetek készíttetése a tanulókkal, mert igen megterheli a növendékeket és feleslegesek is“.- „Az idegennyelvi tanórákon kevesebb fontosságot kellene tulajdonítani az elméletnek, a nyelvtannak, és több gondot kéne fordítani a gyakorlatra, a mondat alkotásra, a nyelv sajátosságainak a kidomborítására“21. A tantestület a tanulmányi előmenetelt állandóan szem előtt tartotta. A félévek közepén ellenőrző értekezletet tartott, amikor döntött arról, hogy a tanulók közül ki kapjon
