Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)
Cultură şi civilizaţie
288 regnorum dalmatiae, Croatiae, Slavoniae, Kéri Imperatores orientalis című munkáiból. Ugyancsak a balkáni országok történetéről olvashatták loannes Lucius De regno dalmatiae et Croatioae, Serviae atque Bulgáriáé című munkáját, a németség történetéről szólt Burcardus Gotthelfíus Struvius Corpus Históriáé Germanicae, prima gentis origine ad annum usque című műve, Jean Rousset könyve - Histoire mémorable des guerres entre les Maisons de France et d’Autriche - pedig a francia-osztrák háborúról; Thomas le Land Histoire d'lrland depuis I'invasion D’Henri II cimű műve az Írek történetében nyújthatott betekintést. Mivelhogy a történelem tanulmányozása is jelentett, ilyen irányú ismeretek szerzését segíthették az egyház zsinatainak történetét tárgyaló munkák - loannes Cabasutius Historiarum conciliorum et canonum invicem coltorum Veterumque Ecclesiae rituum notitia ecclesiastica és Notitia conciliorum sanctae Ecclesiae című művei, Paulus Sarpius Históriáé Concilii Tridentini libri Vili., a fentebb említett Rudimenta historica első és hatodik kötete, valamint a magyar egyház történetét bemutató könyvek - Stephanus Salagius De Statu Ecclesiae pannonicae libri Vili - s közéjük sorolhatjuk Bernardo Giustinianinak a lovagrendek történetét tárgyaló művét - Histoire chronologiche dell’origine de gl'Ordini Militari e di tutte le Religioni Cavalleresche - is. A magyar királyság történetét tárgyaló munka a könyvtár anyagában Kazy Ferenc: História Regni Hungáriáé ab anno secuii decimi septimi ad annum ajusdem secuii című műve, s magyar történelmi vonatkozásúak Esterházy József posztumusz emlékiratai is. Művelődéstörténeti vonatkozású ismereteket szerezhettek loannes Passerius Picturae Etruscorum in vasculis című művészettörténeti munkájából, valamint Martinus Antonius Del-Rio hatkötetes, a boszorkánypereket bemutató munkájából (Disquisitiones magicae). AXVII-XVIII. századi történelemtanítás magába foglalta a földrajzi ismereteket is. 4pzt tanúsítja a már említett Rudimenta historica című munka is, amely azonban már jelentős előrelépés a földrajzi tanulmányozása tekintetében, ugyanis V. kötete, a Rudimenta geographica - minden kötetének külön címe is van az általános Rudimenta historica mellett - egészében földrajzi tárgyú. A líceumban használták a könyvet, következésképp a bölcsészeknek földrajzi ismereteket is nyújtottak. A könyvállomány földrajzi ismereteket közlő, ilyen természetű ismereteik elmélyítésében hasznosítható könyve volt a polihisztor Timon Sámuel Imago antiquae Hungáriáé, representans terras, adventus rés gestas gentis hunnicae és losef Veisett Geographie Historique Ecclesiastique et Civile című műve is. A bölcsész osztályoknak természetszerűleg fontos tantárgya volt a logika és a filozófia. A könyvtár kezdeti állományában mindössze két logika könyvet találunk, a Domonkos-rendi Antonius Genuensis Elementa Logicae és Alexander Berényi Institutiones logicae et metaphisicae című művét. A filozófiai könyvek közül említésre méltóak a természetfilozófiái munkák: Rogerus losephus Boscovich Theoria philosophiae naturális redacta ad unicam legem virium in natura existantium, lacobus Zabarella Tractatus de rebus naturalibus, valamint a mechanikai szemléletet terjesztő Reviczky Antal: Elementa philosophiae naturális című műve. A hittani ismeretek elmélyítéséhez gazdag könyvanyag állt a tanulók rendelkezésére. A katolikus szerzők közül olvashatták Pázmány Péter Kalauzát, Robertus Bellarminus, Franciscus Xaverius, Thomas Morus, valamint Cyprianus, Hermannus Busenbaum, Daniel Concinna, Ignatius Graveson, a Benedek-rendi Piere Coustant és a Domonkos-rendi Melchior Canus íráséit. A hazai katolikus szerzők közül olvashatták Csapodi Lajos, Foglár György, Kőszeghi László és Illyés István műveit. A könyvtárban számos protestáns szerző munkáit is megtalálhatták, igy Dávid Millius, lacobus Vilhelmus Fererlinus, Samuel Basnagius, a svájci irányzatot képviselő Sebastianus Castellio és Paulus Sarpi(us) = Polanus, a jénai Burcardus Gotthelffius Struvius, a magyar szerzők közül pedig Otrokócsi Fóris Ferenc és a puritánus Komáromi
