Szatmári Hírlap, 1919. január-március (28. évfolyam, 1-12. szám)
1919-01-16 / 3. szám
XXVIII, évfolyam. Sas&tmáF-Németi, 1919, január 16. 3. szám. ELŐFIZETÉSI ARÁK: Egész évre 14 K — t. I Negyedévre — 3 K 60 f. Félévre — 7 „ — „ | Egye» szám ára 20 fillér. Laptulajdonei A SZSTHÁH - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A »zerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Pö/,mány.«njtó (Iskola-utca 5. sz.) eimre küldendők. Pályázati talrdatáick egyszeri ItOzléze 10 korona ---------------- Nyílttór sora 40 fillér. ---------------Me gjelenik minden csütörtökén. Hitoktatás, Mindnyájan emlékezhetünk még a kolozsvári gyakorló középiskola múlt nyáron jóváhagyott tantervének ama részére, amely szerint a mai alakjában ismert hitoktatás csak a három alsó osztályban maradna meg, inig a négy-nyolc osztályban vallástan helyeit a tönénolem tanára vallástörténetet adna eiu. Az is élénk emlékezetünkben van, minő visszatetszést keltett ez annak idején az egész országban. Abban a tényben, hogy ilyen tantervét, ha csak egy középiskolára is kiható érvénnyel, életbe léptetnek, mindenki azt a rést látta, amelyet a törvényileg biztosított iskolai hitoktatás eddi/ sérthetetlen falán üthettek. Az uj kormányzat közoktatásügyi terveit még nem ismerjük, egye° jelekből, hírlapokban olvasható támadásokból azonban már nyilvánvaló, hogy az uralomhoz jutott radikális-szocialista irányzat képviselői a rést tágítani, a régi aknamunkát most már nyíltan folytatni akarják. Nem kevesebbre törekszenek, mint a maga egészében keresztülvinni régi programmpontjukat: a hitoktatás teljes száműzetését valamennyi iskolából. A forradalom első napjainak felhívásai közt már ott szerepelt a hitoktatás eltörlésének követelése is. Gondolkoztál-e már ezen szülő és nevelő, átérezted-e ennek a kérdésnek nagy fontosságát, a világ erkölcsi alapjai ellen intézett merényletnek szörnyű veszedelmeit? Apák, anyák, nézzetek gyermekeitekre; vonjátok őket még szorosabban magatokhoz, mozduljon meg szivetek, nyíljon szóra ajkatok és valláskülönbség nélkül tiltakozzatok I Nem látunk még tisztán a jövőbe, de a felszínre kerüli romboló elemek uralma alatt számolnotok kell azzal az eshetőséggel, hogy az iskolában betiltják a hitoktatást és régi francia recept szerint valami laikus erkölcstannal akarják majd pótolni. Oh hogy a haza elvesztése és a törvényes rend felbomlása mellett még erre is merészelnek gondolni és minden külső romlásunkat a belső romlás veszedelmeivel tetézik. A régiek, mikor veszedelemben voltak, magukkal vitték háti isteneiket. Mi összes szentségeinket a tűzbe dobáljuk ? Laikus erkölcstan, amelynek elégtelenségéről Franciaország nagy gondolkozói kiállították már a lesújtó ií-iletat e rámutattak a vallás nélküli nevelés szomorú eredményeire, az élet keserű tapasztalataira, amelyek mind szemrehányó vádlói ennek a — „hittanpótló* találmánynak. Mily kevéssé vannak tisztában az iskolai hitoktatás természetével azok, akik annyi buzgó&ággal eltiltásán dolgoznak. Abban a téves meggyőződésben élnek, mintha a hitoktatás felekezeti kérdések feszegetósóben, a másvallásuak elleni izgatásban, vagy a legjobb esetben, dogmáknak és parancsoknak beemlézteíésóben merülne ki. A hitoktatás a felekezeti kérdések emlegetését gondosan kerüli s nem is annyira a kereszténység tanainak tudására, mint inkább annak megszerettetésére, átélésére nevel. Nem az értelmet terheli, hanem a jellemet, lelkiséget alakítja ki a növendékben. Mikor ezt említjük, ne gondoljuk, hogy még igy is minden rendben megy a nevelésben. Sajnos, a hitoktatói, nevelői munkát sok minden — iskolán kívüli káros behatás — lerontotta. Ha valláserkölcsi nevelés mellett is sok baj van, mi lesz a valláserkölcsi oktatás eltörlése után, amikor majd a kereszténység megbecsülhetetlen értékét a laikus erkölcstan kocsonyás tételeivel igyekeznek pótolni? Remélhetjük-e szilárd jellem kialakítását lapos vallástörténeti összehasonlításoktól? Megdönthetetlen igazság marad, hogy val- láserkölosi nevelés nélkül nincsen igazi nevelés. Minden forr körülöttünk. Most alakul ki az uj világ. Sok régi dolgot, avult felfogást kivetünk magunkból, sok mindent elégetünk. Szülők, nevelők vigyázzatok, hogy a nagy világégésben szent ereklyéitek, házi isteneitek oda ne vesszenek. Az iskolai hitoktatás eltörlése ilyen báziisten, felbecsülhetetlen érték pusztulását jelentené. Mi az állam? Irta: Dr. Giumbel Lajos. Körülöttünk államok születnek s halnak meg. Természeti törvény ez, akár a csillagképek alakulása vagy az amerikai őserdők tenyószése, avarulása. Az ember a minden- sógen átvonuló lüktetést nézi s megérti, hogy az állam a legnagyobb szervezetek egyike, mert szellemi s erkölcsi energiákat fog össze, hogy alakítson az anyagban uj világot. De szeme nem lát eléggé s tapogatózva kérdi: Mi az állam? 1. Mi az állam? „At állam a halandó Isten“ — mondja Hobbts. A halhatatlan Isten alatt Neki köszönhetünk minden jót, védelmet, békességet. Akarata örök törvény: forrása minden jognak és kötelességnek. Ha akar, éltet, ha akar, elemészt. Mindig igazságosan. Mert vele szemben nincs joga senkinek. Élnünk s emésztődnünk kell őórette anélkül, hogy tőle kérhetnénk valamit. Célunk. Amit tesz, szent, jogos, sérthetetlen, bölcs. Minden tevésünket, mozdulásunkat hatalmába veheti. Ur. Az állam a halhatatlan Isten — mondja Hegel. „Á jelenlevő Isten, isteni akarat, mint jelenlevő.“ Az állam létezése .Isten időzése a világban.“ Istennek két legtökéletesebb megjelenési módja van: a bölcselet és az állam. Az állam fölött nincs semmi hatalom. Az maga a halhatatlan; az állam „önmagában végtelen.“ Célja nincs, csak önmaga megdicsöitése. Ezért tartoznak szolgálni ösz- szes tagjai, kinon, halálon keresztül, föltétlenül, mindenkor. Bírálni nem szabad, hanem .Isten gyanánt kell tisztelnünk s be kell látnunk, hogy ha nehéz a természetet megérteni, még végtelenül nehezebb lesz az államot felfogni.“ Az állam .az ember nagyban“ — mondja Plato. Szervezet, amelyben egyedi létünk elvész és felolvad. Nekünk nincs jogunk és javunk, cselekvésünk és életünk, hanem csak az államnak. Házasság, család, gyermek, vagyon egészen az államé. Nem vagyunk lények ; csak részek. Nem lehet akaratunk, óhajtásunk, célunk. A szociáldemokraták is mondják: Csavar vagyunk a nagy gépezetben, amelybe feladatunk beleszorulni s elveszni, hogy előálljon a mindenkit elnyelő állam. 2. Mi az állam? Az állam bakter — mondja Smith. Nines joga teremteni, létesíteni. Nem dolgosik, működik. Senkit előbbre nem lendít. Csak vigyáz. Óvja, ami van. Az egyének jogait, javait ótalmazza. Neki magának nincs cselekvése. Utakat, vasutakat, hidakat nem építhet. Könyvtárakat, múzeumokat, iskolákat nem emelhet. Társulásokat, polgári cselekvéseket, gazdasági s kulturális mozgalmakat nem irányíthat. Semmit nem szabályozhat. Csak bakter. — Mert „minden jó, ahogyan a dolgos szerzőjének kezéből kijő, minden megromlik az emberek kezei között“ — mondotta Rousseau. Hagyjuk hát magukra az embereket ösztöneikkel, hajlamaikkal. Ahogy azután magától kialakul a világ, úgy lesz az legjobb. Bastiat is mondja : „Hagyjuk az embereket dolgozni, tanulni, egyesülni, cselekedni, küzdeni, hiszen a gondviselés végzése szerint értelmes öntevékenységükből csak rend, összhangzat, haladás keletkezhetik a jóra, jobbra, legjobbra, sőt a végtelenül legjobbra.* Ricardo, Say, Mer der de la Riviére, St. Mill, Prince-Smith mind vallják Gowinay mondását: Laisser faire, laisser passer, et le monde va de lui- méne. A létért való küzdelem színtere a föld — mondja Spencer. Ebben a küzdelemben, amely életre-halálra megy, az erősebbnek kell győznie. A „survival of the fittest“, a legéletrevalóbbak megmaradása, ez természeti törvény. Akkor lesz szebb világ, ha az erősebb elnyomta a gyöngét. Hagyja hát az állam, hadd mérkőzzenek. Hagyja, hadd pusztuljanak. Neki nem szabad gyámolitani
