Szatmári Hírlap, 1918. július-december (27. évfolyam, 27-51. szám)
1918-07-25 / 30. szám
/ Fogadja Magyraéltóságod egyesületünk részéről a megindított akcióért mélységes hálánkat, szerető nagybecsülésünket, s vegye tudomásul az ország katholikus társadalmának NagyméLtóságodhoz, mint e társadalom vezetőjéhez való törhetetlen ragaszkodását. Kelt Szatmár-Németiben. a „Katholikus Karitász“ intézőbizottságának 1918. éri julius 20.-án tartott ülésén. A bizottság megbízásából: Benkő József elnök. 2 _________ _____ In gyen ház és kert a rokkantaknak! Várady L. Árpád kalocsai érsek mintegy két évvel ezelőtt Kalocsa mellett szép kiterjedésű földbirtokot adott a Hadigondozó Hivatalnak, azzal a célzattal, hogy azon a földterületen hadirokkantak telepe létesüljön. Már az adományozás is úgy történt, hogy a rokkantaknak örökösen átadassák a ház és a hozzá járó szép kert, s ugyanekkor műhelyek épüljenek, amelyekben a rokkantak tisztességes munkával kenyeret kereshessenek. Ez a katolikus egyházi földön épült rokkanttelep most elkészült s a Hadigondozó az alábbi fölhívásban szólítja fel a rokkantakat, hogy foglalják el a telepet: Kalocsán az 0. N. G. H. támogatásával alapított kalocsai rokkant kereseti telepbefejezéséhez közeledvén, felszólítjuk azon józangondolkozásu, szorgalmas, római katolikus vallásu rokkantakat, kik az asztalos munkában, méhészet- és kaptár készítésben, kosár-, kefevagy seprükötésben teljes jártassággal és minél több családtaggal bírnak, hogyha a telep örökös lakói óhajtanak lenni, ebbeli szándékukat a kalocsai rokkant iskola igazgatóságával, az 0. N. G. H. intézetének bizonyítványát mellékelve közöljék. A két szoba, konyha és kamrából álló 400 négyszögöles kerttel biró lakóházak már október elsejével az iskola igazgatósága által- kiválaszíottaknak ingyen és örökösen át fognak adatni; kikötvén az igazgatóság magának azt a jogot, hogyha az illető akár hanyagsága, erkölcstelensége vagy rendetlen magaviseleté által érdemetlenné válik a segélyezésre, hogy az ilyeneket, a telep lakói Ha utazunk a Verchovinán, figyeljünk csak jól. Az utmenti házakat mind kazárok lakják, a ruthének pedig, az erdők alatt húzódtak meg. A kazárok igy utmentán jobban seftelhetnek, boltot nyithatnak s a ruthénekre a szegény prédára is jobban ügyelhetnek. Egy faluban, mivel igen feltűnt nekem, hogy az utmentén egyetlenegy ruthénlakta ház nincs csak mind kazárlak, megállítottam kocsimat1 s megszólítottam az arra bandukoló ruthént. — Hol laknak az emberek ? Vagy ez kazár hitközség? — Uram, uram hát vajon, ha ez kazár hitközség volna egészen, miből élnének a kazárok? Ez keresztény hitközség volt valamikor, tisztán, keresztény, itt gazdák laktak, igen itt az utmentén a legjobb gazdák laktak régen, most ott laknak a patakon túl, a hegy alatt. Nézze uram, az itt mind a kazároké — ház, birtok . I. Meghalt Egán Ede, vele sirbaszállt a reményem, már akkor,. . s most látom nem hiába. A szombati nap rettenetes képet nyújt már a falvakban is. Kaftános, pajeszos kazárok mindenfelé . . . kereskedelem nincs. A falu csendes, mintha kihalt volna. így átutazóba, kedvem volna felkiáltani: közül eltávolitsou. ügy a rokkant, mint annak minden munkabíró családtagjának tisztességes keresete és ez által megélhetése biztosit- tatik; valamint a rokkant elhalálozása esetén özvegye és gyermekeiről gondoskodás történik és azok továbbra is a telep lakói maradnak. Az élelmezés és egyéb szükségletekről való olcsóbb ellátást a telepen létesítendő fogyasztási szövetkezet fogja lebonyolítani. Jelentkezni azonnal lehet. „SZATMÁRI HÍRLAP“ A szociáldemokrácia, mint a tőke bajnoka. Gyűlés volt Budapesten. Királynéja mellett tüntetni jött össze a régi országház termében a jakab-járom alól felszabadult magyar keresztény szociálista munkásság. Impozáns volt a gyűlés, mert sűrű volt a megjelentek sora, hangtalan a figyelés, komoly a tárgy, lelkes a szónok. Ami zavar volt, szociáldemokraták okozták, kiknek egy csoportja zsidó ösztönzésre, zsidó vezetéssel a gyűlés előtt álkulccsal be- lopózott a terembe. A jakaboknak szivükbe nyilallott az imponáló nagy szám, mely jakab- jetszó, jakab-cse»gő, jakab lelkidet nélkül jött össze kezet fogni. De hallgatott az ellentábor. Csak akkor kezdte meg küldetését teljesíteni, amikor az uzsorásokhoz, árdrágítókhoz, hadimillíomosok- hoz jutott Huszár képviselő a beszédben. Tiltakozott az elien, hogy magyar ember saját sebeiről beszéljen, melyeket betolakodott idegenek ütnek a magyarság testén- lelkén. A szociáldemokraták, akik a magyar munkásokat örökké a töke ellen uszították, a töke bajnokaivá csaptak fel, mihelyt bizonyos kezekbe jutott a magyar pénz. Miért ? Ne kutassuk ... Majd a királynéról szólt az előadó. Hódoló szavait állva hallgatta a keresztény magyar munkásság, csak a szociáldemokraták maradtak tüntetőleg ülve. Persze! Nekik nem királynéjuk a magyar Királyné. Csak akkor volna az, ha a hebroni rózsák hazájában ringott volna bölcsője. — Hol vagytok keresztények 1 Patrónás Magyarország! Pár évvel ezelőtt történt, — hogy még egy szomorú példával illusztráljam a helyzetet — egy hatvanszázalékos kazár városon utaztam keresztül. Álig, hogy beértem a sorompón, óriási csoportosulást vettem észre, nemsokára a kocsinak meg kellett állania. Megakadt a közlekedés. Körülnéztem, mi lehet az oka a közlekedés megszüntetésének. Hamar rájöttem. Egy keresztény magyar ember árult dinnyéket s mivel rontotta seftjü- ket, mert jő, friss dinnyéket árult — megtámadták. Visszamenőben megállítottam kocsimat dinnyerakása előtt s vettem tőle három dinnyét. Sírva panaszkodott, szegény, hogy a kazárkölykök és a hölgyek fölhasználva a zavart, elloptak tőle vagy száz dinnyét. Mert lop is a kazár. Szénát, tengerit, krumplit, mindent, mi csak keze ügyébe kerül. Végezetül, mit előre kellett volna tennem, a végére teszem. Egy kazár gyorsfényképet mutatok be: Egy görnyedt alak. Haja hosszú, csap- zott. Szeme merész, kételkedő kifejezésü. Szakálla torzonborz. Kaftánja földig ér, különben piszkos és rongyos. Csizmája fehér a felszáradt sártól és portól. Ilyen alakokkal van tele a Verchovina. S mi lesz ebből ? Mi lesz ? Az igazság alszik?.. Akasztófát érdemelnének ezek a hálátlan bazaárulók, akik gyermekeiket a magyar Király jóvoltából tengerre küldik nyaralni s igy tépik meg a lovagias királyim magyar becsületet. A közönség nem tűrte tovább őket: kitessékelte a hajlott orrú hangosokat. Ha igy nyitogátják tovább a szemünket, eljön az az idő, mikor « magyarság nem a'régi országházbó), hanem az uj — magyar öntudatra ébredt, — Magyarországból fogja kitessékelni a magyar becsület lábbal-tipróit. Szatmár-Németi, 1918. julius 25. Portugália hét évvel ezelőtt lelőtte királyát s a királyságot sírba temette. Papjait, szerzeteseit felkoncolta, püspökeit száműzetésbe küldötte; az egyházi vagyont elrabolta, a templomokban az istenitiszt eletet betiltotta. Costa és Lima szabadkőmives nagymesterek dolgoztak igy hét évvel ezelőtt. Óriási felfordulást teremtettek Portugáliában. Minden zavar, minden felfordulás szabadkőműves, szociáldemokrata menyország. Mert ott igen eredményesen lehet halászni, zsebet tömni. Mi kell egyébb a sza- badkőmivességnek, szociáldemokráciának ? De a forradalom mindig kétélű fegyver. A francia forradalom nemcsak XVI. Lajost, a királyt, hanem Robespierre-l, Marat-1, a forradalmárt is megrövidítette egy fejjel. . . . Nem telt el hét év . . . bünbánatot tartott a portugál köztársaság. A templomok kapui ismét kitárultak, a száműzött püspökök visszatértek, az egyházi vagyon visszanyerte régi gazdáját. Máskép nem tudott rendet teremteni Sidonio Paes, portugál köztársasági elnök. Sőt tovább ment. Követet küldött a Szent székhez és cserébe Locateli volt brüsz- szeli nunciust kapta. A portugál nép belátta, hogy az egyháztól elrabolt vagyonnal nem lett gazdagabb. Átkot érzett rajta. Visszaadta, mint a filiszteusok a zsidóknak a frigyszekrényt. És a józan belátást józan tett követte (lévén az ő logikája talmudi agyafúrtságtól mentes) pontot tett a boldog szekularizáció hét éves történelme végére. — Volt-nincs. . . Egyházmegyei hírek. Peltsárszly Pál f.-gyarmati s. lelkész Pálócra, Scheffler Ferenc ujmisés Fehérgyarmatra helyeztettek segéd- lelkészi minőségben. — Püspök Ur Öméltósága Weisz József beregszászi segéd lelkészt nagymadarászi lelkésszé nevezte ki. — Gyulai Mihály felsőbányái s. lelkész Beregszászba, Láng József Felsőbányára, Haklik Sándor szaniszlói s. lelkész Beregszászba, Nemes István erdődi s. lelkész Ungvárra, Fischer János ujmisés Erdődre, Lini János ujmisés Mezőpetribe került s. lelkészi minőségben. Láng Ferenc ungvári s. lelkész engedélyt kapott, hogy a tanári oklevél megszerzése végett a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán beiratkozzék. — A szentferenc- rendi nagykáptalan szatmárnémetii házfőnökké P. Kaizer Nándor rendi kormánytanácsost, kaplonyi házfőnökká P. Pesti Ema- nuelt választotta meg. — P. Mássá Viktor Kecskemétre került, helyébe P. Szabó Szera- fint helyezte Kaplonyból. V
