Szatmári Hírlap, 1918. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1918-05-30 / 22. szám
AÄ1II. évf€?jysiií. ^satBí^F-KéiBeti, «Bi8 május 30 33. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. j Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 „ — „ ; Egyes szánj ára 20 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre M korona Amerikai Egyesült-Államokba — ecés» évre 8 dollár ■WésssImraiigL Mint a vészharang, úgy kong Prohászka püspöknek szava az Alkotmány múlt vasárnapi vezércikkében. Akkor szokták így fclro- rerni a harangot, araikor aiszakadt u gát és rohanva törve bömbölve zúdul az ár, hogy elsöpörjön mindent, amit építettünk, amit dédelgettünk, amiben benne van hosszú esztendők fáradságos munkája, szép reménységek érő zsengéje. Hallják meg ezt a vészt- jósló harangot mind, akiknek értelmük van s a pusztulókkal érező szivük. Hallják meg itt Szalmáson azok, akik úgy magasztalták Pro- hász&áí, mint a felekezeti béke nagy após tolát, aki csak szerétéiről beszél, de nincs soha egy szava, egy Quos ego-ja az ellen a romboló ár ellen, amely mihamar elsöpör mindent, amit évezredes magyar múltúnkban a keresztény szeretet teremtett. Prohászka mondja: A világháború rettenetes veezteaégek árán 'nagy dicsőséget hozott a magyar névnek. Kivettük a részünket mindenből, hősiességből b áldozatokból, hogy rászolgáljunk arra a világtörténelmi elismerésre, hogy e világháborút s reméljük a végleges győzőimet is, a szövetségesek részén elsősorban a németség s azután a magyarság vívta'meg. Megelégedésünkre szolgá'hat a tudat is, hogy bár a habom mindent pusztit, templomot és iskolát, trónt és pénzezekrényt, azért alapjában mégis csak a kultúráért folyik s a népek szabadságáért vivődik. Sorban fölléleg- zenvk a népek: Ukránia, Lengyelország, Finnország, s fő)támadásukat ülik, kik eddig évszázados járom alstt aiéltan s dermedve szolgaságban sínylődtek. S mi lesz hát a mi sorsunk, a küzdő s vérző Magyarországé ? Mi vár a magyar szabadságra s a nemzeti kultúrára? Föléledünk e mi is, — megteremti e a patakokban folyt vér a íajisóg haladását, megteremti • a magyar hősiesség a nemzetiségek harmóniáját, — kifejleszti-e az ipari erőket,— juttsi-e ve zelő szerepet a magyar keresztény lelkiségnek s fölemeli e majd kultúránk szellemi szintáját ?I Ciupa oly kérdés ez, mely kínzó probléma, de mely őszit, ha azt kell felelnünk, bogy mindebből semmit sem érünk el s ha tömegsírjaii)kon ülve, homlokunkhoz kapunk a szörnyű belátástól, hogy hiába küzdöttünk B véreztünk. Hát ha még be kellene látnunk, hogy dicsőséges harcok után lejebb kerültünk, mint azelőtt álltunk ? I Pedig felek, hogy igy lesz. Fogjunk ceruzát s írjuk le számokban a katonáskodó magyarság arányszámait, pl. csak az ilyeneket, amilyeneket a múltkor egy ezredestől hallottam, hogy a munkácsi honvédezredben békeidején a zsidóság 30 százalékkal, ma Felelős szerkesztő Dr. Czumbel Lajos. Laptulajdones A SZáTMAK - BüYHAZRbüYEl IRODALMI Kök. ugyanott 2 százalékkal iszerspel. — írjunk tovább; Írjuk le számokban a magyarság vérveszteségeit. Számitrúk össze azokat, kik minden korosztályból, minden hivatá&ból álltak csatasorba s vívták m«g a harcokat, — »kik beiukkoitak a frontokra s nem rekedtek a ti énszekereken, kik a drótsövőnyek előtt állnak s nem az irodák, a Haditerményiész- vénytársaság s a bankok asztalai mögött lopják a napot. Menjünk végig a frontok gyűrődésein s tspasztaljűk meg, hogy minél közelebb jutunk a tűzhöz, annál több ott a keresztény nép, s minél hátrább kerülünk, annál több ott a zsidó. Az pusztul, ez óvj* az irháját ... a jövendő magyar kultúra javára ! A honvédelem nagy, nehéz munkáját végzik egyetemi ifjaink is s nem érnek rá tanulni; addig az egyetem s a műegyetem padjain tért foglalnak ir-ások, kikből itthon bőven van s kik — nem gondolhatok mást, azért mondom ki — csak azért maradhattak otthon, meri degeneráltak. A kultúra volt a bábom célja; hiába küzdöttünk s győztünk a harcmezükön, ha a kuliura birtokába mások ülnek belé. Segítsük hát ifjainkat tanulmányaikban, segítsük érvényesülésükben, mert különben a győzelem után vesztjük el a csatát! * Eddig Prohászka püspök. Mi csak any- nyit teszünk hozzá: Ez ma a problémák problémája, a mindent átfogó nagy kérdés. Mi lesz velünk ? Prohászka lelke a kultúráért, az ifjúságért fáj. De épenugy mondhatnánk a statisztikák, a mindennapos tapasztalások, a kegyelleo átélések hatása alatt: Mi lesz a magyar földdel, a magyar kereskedelemmel, a magyar pénzvilággal, a magyar irodalommá, a magyar erkölccsel ? I Ma kongatni kell a vészharangot és ércnél szilárdabb mellünket feszíteni a tajtékzó, szennyes és gőgös árnak. Aki sem az egyiket, sem a másikat nem vállalja, az pusztuljon el gyáván, dísztelenül. Hírek a Központi Sajtóvállalat szervező-irodájából. A Központi Sajtóvállalat szervező-irodáj i különösen az utóbbi hetekben olyan volt, mint egy méhkas. Naponta egész szállítmányokkal köszöntött bd a posta. T.lefon és t viraljeleri- tések egymást érték, s egy más kezébe adták a kilincs t az érkező s induló felek. Volt nap. amikor 180 ajánlott levél érkezett. Az irodai teendők lebonyolítására időn kint öt tágas helyiséget kellett igénybe venni s minden kérdezősködő kapott feleletet, minden óhaj, indítvány, kerelem fiiintézési nyert. Az iroda alkalmazottainak és nagyszámú önkéntes munkatársainak páratlan ügybuzgalma tette csak lehetővé, hogy az az óriási forgalom, A szerkesztőséget és kiad u'nvniau Ölein -»aiszes kmld«- mények, pénzek, hirdetések átb PAzmáuy.sajté (Iskola-utca ő. sz.) címre küldendők. Pályázati tiIrdNitíser egyszeri kOzláse ■ korona ---------------- Ny litter sora 49 Oll.jr. ---------------Me gjelenik minden csütörtökön. melynek főleg a 3 utolsó hét farmja volt, minden nagyobb bonyodalom és zavar nélkül folyt la. Csuk nagyon ritka eső then voltak a szervező irodának kellemetlen tapasztalatai. Annál több volt az öröme, sőt nem hiányzottak meghatóan szép jelenetek is. Amikor pl. egy szegény özvegyasszony egész megtakarított keresményét hozta ba egy takarók- könyvb*n az irodába s igy szólt: „Ebből akartam megélni öregségemre, de majd csak tnegefök valahogy nélküle is; ezt én a ko- resztény sajtóra szántam.“ Természetes, hogy ily ö,salak ben az iroda vezetője nem fogadta el » nagylelkűség e túlságos áldozatát. Volt akivel valósággal alkudozni kellett, s a szegény emberek csak nagy nehezen nyugodtak bele abba, hogy a felajánlott részvényjegyzéseknek cs»k felét vagy negyedét fogadták e). Nemcsak a személyes érintkezés, hanem a levelezés is gyönyörű eredményeket tárt a szervező-iroda elé. Hogy sok mást msliőzzünk, itt van például a nyitrabányai hívek jegyzést?. Ezt a kis helységet egyszerű földmi- velőnép lakja s a helybeli róni. kstho ikus tanítók, a községi bíró lelkes agitációju folytán mégis több, „mint „tízezer korona értékű részvényt jegyeztek. Vagy ott van a kicsiny Mohács, melynek népe jórészt ntm is magyar anyanyelvű s amely mégis 1715 részvényt jegyzett 44 590 korona értékben. Zsolnának alig 7—8 ezer keresztény lakosa ötvenezer korona értékű részvényt jegyzett. Nagyszombatnak nemzetiségileg szintén rendkívül megoszlott közönsége, negyvenezer koronát hozott össze. Kőszeg harmincezret stb. N»héz volna felsorolni mindazon helyeket, ahol a jegysás meglepően magas számra emelkedett. Ki kell azonban emelnünk három helyet, amely a keresztény közügyért való lelke*t>désb»n csakugyan legelső helyre került. E három h*ly : Pécs (az egyházmegyével együtt 65000Ó K), Eger (csak maga a város 450.000 K) és főleg Budap«*t (másfél millión jóval fölül.) Különösen nagy hála és elismerés illeti meg a helyi és kerületi szervezeteket és azok lelkes vezetőit. Ahol egy ember maga akarta lebonyolítani a jegyzési mozgalmat, ott rendesen c-alódás lett a vége. Ahol azonban megfogadták a szervező iroda tanácsát ős helyi bizottságokat létesítettek a mozgalom lebonyolítására, ott többé-kevssbbó mindenütt meglepően nagy volt az eredmény. Számos helyen a hölgyek vitték el a pálmát a részvény gyűjtésben, sőt helyenkint felosztották maguk közt az utcákat és házról-házra jártak a keresztény családokhoz. Ennek a páratlan lelkesedésnek ós önfeláldozásnak az eredménye az a közel 10 milliónyi részvényjegyzés, melyről a szervező-irodának eddig tudomása van. <•> A szervező bizottság a közóbajnak tess eleget, amidőn az általános lelkesedés hatása alatt az alakú é közgyűlésnek indítványozni fogja az alaptőke haladéktalan felemelését s a részvényjegyzés folytatását még több hónapon át. A szervező-iroda pzuton is felszólítja és felkéri a gyűjtőket, és főleg a helyi szervezeteket, hogy az áptilis 15 ike előtt kibocsátott aláírási iveket minden esetben haladéktalanul küldjék be at irodának és amennyiben
