Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1917-11-22 / 47. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1917. november 22. legfeljebb 20 ürméter adható. Jut-e minden háztartásra 20 ürméter, ez a sarkalatos kérdés. Ha jut, úgy jól van; de ha nem jut mindenkinek 20 ürméter, akkor ne is kapjon senki 20 ürmótert, hanem kapjon vagy kaphasson mindenki egy minimumot, mondjuk 8—10 ürmétert. Ha ennyire sem jut minden háztartásnak, úgy még lejebb keli szállítani a minimumot, de lehetővé kell tenni, hogy mindenki kaphasson. Az egyáltalán nem járja, hogy X-ek, Y-ok, kiknél bőven van a pénz, elvigyék a 20—20 ürmétert s a szűkölködő A-knak, B-knek ne jusson egy szikáncs sem. Előre hallom a kifogást, hogy nehéz az ellenőrzés. Tessék segítő hivatalnokot alkalmazni, de ne szaporítsák a sulytottak keserűségét. Azt a nehézséget, melyen1 nem lehet segíteni, békésen tűri az önfegyelmezéshez szokott ember, de azt, melyet egy kis jóakarat levehet válláról, nem hajlandó tűrni. Kiváncsi vagyok arra, hogy a városi párt nem teszi-e megfontolás tárgyává ezt a kérdést, s nem hivat-e össze rendkívüli közgyűlést e kérdés orvoslására. — t. Hadihölcsön jegyzésével tegyünk tanúságot hazafisá- gunkról. Nevezetesebb politikai események, Itthon az országgyűlés megnyitásának előkészületei folytak. Ezen előkészületek közt első helyen állott az osztrákok és csehek ellenünk intézett támadásainak megtorlására teendő intézkedések. November 20-án megkezdte működését a parlament. Wekerle miniszterelnök beterjesztette a költségvetési előirányzatot azzal, hogy a jelenlegi költség- előirányzat nem felel meg a tényleges állapotnak, mert a hadiköltség nincs benne. Kétmilliárd és 591 ezer koronával szerepel a bevétel, melynek szaporítására adóemeléseket helyez kilátásba; emelkedést vár a dohányjövedék nagyobbodásától is. Mint az előre sejthető volt, az interpellálok egész sora követte egymást. Perényi Zsigmond báró és Polónyi Géza a reichsrati cseh támadások ügyében interpelláltak, Landauer Béla a cseh De a nyugati és keleti partok lényegesen eltérnek egymástól. Nemcsak a lakosság nemzetiségi jellegének különbözősége miatt, — az egyiken olasz, a másikon szláv népek laknak — hanem földrajzi tekintetben is lényeges különbségek vannak. Az olasz partvidék alig tagozott. E tagozatlanságánál fogva, valamint a tengerpart elhomokosodásából eredő behajózási nehézségeknél fogva kikötésre, flotta-állomások, dokkok és arzenálok építésére nem alkalmas. Nagyrészt, különösen északon mocsaras és igy sem kereskedelmi szempontból, sem a hadászatot illetőleg nem előnyös. Nem lévén mélyebben benyúló öble, a kikötők védtelenek s nehezen használhatók. A balkáni partok éppen az ellenkező alakulatokat mutatják. Számos öble nemcsak mélyen hajló ivezetük által, hanem a védelemre alkalmas voltukkal is kitűnnek. A száraz föld felől hegyek, a tenger felől pedig szigetcsoportok zárják el a partvidéket. „E szigeteken elhelyezett védművek könnyen «Vw?vWij&k az. ellenséges flottát s a szigetek közötti csatornák kitűnő buvó és leshelyül szolgálhatnak a partvédő hajók részére.“ Ezt az eddigi eredményeink fényesen igazolják is. Az Adria felett mi uralkodunk, mert a Dalmát partyidék és a Quarnero-öböl szigetei kezünkben vannak. Ezen említett okok miatt akarja hát Olaszország a Balkán partokat meghódítani, hogy a kedvezőbb földrajzi viszonyokkal rendelkező partokról a monarchiát kiszorítva, uralmát az Adrián biztosítsa. De e térfoglalása alkalmával összeütközésbe j<3n az itt lakó ázláv népekkel. Ezek a ezredek árulását tette szóvá, Andrássy Gyula gróf megbélyegezve a csehek impertinenske- dését, megdöbbentőnek azt találja, hogy a reichsrat elnöke nem utasította vissza az ellenünk intézett támadásokat. Wekerle az összes interpellációkra egy beszéddel felelt. A közélelmezési vádakkal szemben sajtó utján felvilágosította Ausztriát, hogy nekünk magunknak sincs bőségben az élelmi szerünk, tehát annyit, mennyit ők követelnek nem adhatunk. A csehek izgatására vonatkozólag az a fontos, hogy ez az izgatás területünkre át ne csapjon; ha ez megtörténnék, ezt a legszigorúbb megtorlás követné. Kezében az osztrák miniszterelnök leirata, mely arról biztosit, hogy az izgatásokat büntető utón meg fogják torolni. Tudomására hozza aztán a háznak, hogy Seidler osztrák rninisz- terelnökhöz és a király Őfelségéhez memorandumot intézett, melyben kifejtette, hogy olyan teritoriális kiegészítésről, milyent a csehek óhajtanak, szó sem lehet s egyszers- mint tudomására hozza a háznak őfelségének a miniszterelnökhöz intézett nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy teljes hatalmával ellenszegül az olyan törekvéseknek, amelyek Magyarország integritása ellen irányulnak. Általános taps fogadta ezt a felségnyilaíkoza- tot s az interpellálok is, a ház is tudomásul vette a miniszterelnök válaszát. Olasz, francia és angol ellenségeink azon tanakodtak, hogyan tudnák ellensúlyozni a vereségeik nyomán ellenük támadó néphangulatot s hogyan tehetnék kedvezőbbé hadi működésüket. Oroszországról semmi bizonyos nem tudható azon kívül, hogy belforradalom dúl népei közt, hogy a küiömböző pártok katonasággal támadják egymást. Hogy melyik jut a hatalomra az el nem dönthető a megbiz- hatlan hírszolgálat miatt. A mai lapok arról adnak hirt, hogy Pétervárnak csak tiz napra való élelme van s hogy Kerenszky öngyilkos lett. Igen ám, de Kerenszkyt már többször meggyilkolták, többször öngyilkos lett, s másnap mégis megint élt, valószínűleg holnap megint élni fog Szárazföldi olasznadjáratunk sikerrel folyik. Német kimutatás szerint Julius 19-étől november közepéig 390 ezer olasz katona jutott kezünkre, 3233 ágyút vettünk el tőlük, a lőszer, aknavető, gépfegyver-zsákmány eddig még megközelítőleg sem volt felbecsülhető. Talán még ezeknél is értékesebb az, hogy az olaszoktól elfoglalt terület gazdag, termékeny, melyen élelmiszer, állatállomány népek a török hatalom alól felszabadult, független országaik számára szintén fontos kikötőket akarnak szerezni és szervezni. Montenegró, Szerbia, Albánia az olaszok terjeszkedését itt nem tűri meg. Főképen Szerbia, ha megerősödhetett volna, útját állotta volna az olasz térfoglalásnak. Mertelsősorban Szerbia akart minden áron az Adriához jutni, azon célzattal, hogy az egész keleii partnak ura lehessen. Boszniát és Hercegovinát elfoglalva Dalmáciára vágyott. De ebbeli törekvésében megakadályozta a monarchia és útjába áll Olaszország is. Hiszen a szláv népek adriai uralma az olaszokra is oly veszedelmet jelent, mint reánk. Ezért Olaszország jól felfogott érdeke lett volna velünk tartani. De rövidlátó és esztelen diplomatáik a helytelen utat választották. Készek voltak a gyengébb szláv államokat támogatni, csak minket tönkre téve hatalmasabb versenytársaiktól megszabaduljanak. Mert amióta Anglia és Francia- ország Olaszországot a Földközi tengeren háttérbe szorította: főként azóta az Adrián keres kárpótlást. Ki akarja ragadni kezünkből most már az Adriát teljesen, miáltal birodalmunkat tönkretenné. Hiszen tenger nélkül elvesztenénk nagyhatalmi állásunkat. A világkereskedelem elől elzárva, más államoknak volnánk kiszolgáltatva, egészen szárazföldi állammá sülyednótik le. Az északi kikötőket, Triesztet, — mely a behajózásra alkalmasabb volta miatt sokkal jelentősebb, mint VeleDce, — az Isztria félsziget jó öbleit, a Quarnero kiváló kikötő városát, Koronánk gyöngyét, Fiúmét akarta megkaparitani. Vágyait, ábrándjait megvalósítandó megnagy mennyiségben jutott kezünkre s hogy e területeken katonáink élelmezése semmi nehézségbe nem ütközik. A buv ár hajóharc a múlt héten is igen élénk volt. Számos hajó elsülyesztéséről érkezett hir s a napilapok tudósítása szerint a lefolyt héten 101 ezer registertonna hajótért vesztettek ellenségeink. —k. A hadihölcsön jegyzés becsületbeli kötelessége minden igaz hazafinak A nemzet reménye. Mindig irtóztam a statisztikától; azok a glédába állított számok a szivembe basit- nak. A szórványosan észlelt jelenségek fenyegető tömegekben vonulnak itt fel s a sokszor kivételnek képzelt esetek mint pusztító járvány, nemzeti veszedelem bontakoznak ki. Hogy valahol valami szerencsétlen golyót röpít agyába, afölött még napirendre térünk, de hogy ennyi és ennyi ezer legyen évente az öngyilkosok száma, ez már mindenkit gondolkodóba ejt. Az az egy eredménye azonban mindig meg volt a statisztikáknak, hogy felrázták az embereket delejes álmukból s a cselekvés, a védekezés t8rér9 vitték őket. Egy ilyen mélyen megrendítő, fenyegetően sötét statisztika került a minap a kezeimbe. A nemzet reményéről : az ifjúságról van benne szó; arról az ifjúságról, amelyik hívatva van a háború okozta vérveszteséget pótolni, az ezrével megüresedett állásokat betölteni, a károkat jóvátenni, a lerombolt falakat felépíteni, az életet a maga nyugodt medrébe visszaterelni, az emberiség szellemi javainak ismét tért és érvényt szerezni. Most tehát, mikor minden reményünk az ifjúság felé fordul, halljuk a szomorú, lesújtó kritikát egy statisztika keretében. 1916.-ban a budapesti büntetőtörvényszék és a pestvidéki törvényszék területén összesen mintegy harmincezer fiatalkorú bűnös került a biró elé. Egy félelmes, fekete légió. Ki tudja, mennyi könny, keserűség, baj, bánat jár már is nyomukban. Ha összeállanának s szervezkednének, szinte megostromolhatnák a fővárost. S mennyi még a vidéken a kiskorú bűnös; a vidéken, ahol a fegyelem, az ellenőrzés még kisebb? S már rémes, gyermeki bűnözést felültámadott bennünket és a minden oldalról ellenségtől körülvett monarchiát az Isonzón való áttöréssel vélte megsemmisíteni. De számításaiban csalódott. A megindult elienoffen- zivánk nyomán győzelem fakad. Szárazföldi vert hada futva menekül, már kénytelen a tengerparton is visszavonulni s a flottát támasz nélkül hagyni. Az olasz flotta nem tehet egyebet ilyen körülmények között, mint kikerüli az összeütközést. Ä jelentésekből ugyan olvassuk, hogy angol-francia fllotta az olasz hajóhadat megerősítendő az Adrián felvonult. De az eddigi sikertelenségek után ítélve aligha remélhetik helyzetük jobbra fordulását. Flottájuk merész vállalkozásai eddig is csak kudarccal végződtek. Egy pár szigetünk szegény lakosságát ugyan megsebezték, de azért is alaposan megfizettek. Velence és az olasz partok több pontja érezte már Monarchiánk büntető kezét, mellyel most pedig úgy járunk el, mint Montenegróval, hol a Lovcsent — e hegycsúcsot elfoglalva a Cattarói öblöt, ezt a legvédettebb öblöt biztosítottuk flottánk részére s ezáltal az Adria feletti uralmat és erősebbé tettük. így járunk el most is, az olasz partokat seregeink állják, flottájuk támaszpontjait elveszik, ami által az Adriáu a hegemóniát teljessé teszik. A folyamatban levő küzdelmek szerencsés befejezését visszafojtott lélegzettel várjuk, mert ennek sikeres kimenetele nemcsak felsőségünket biztosítja, de remélhetőleg észre téríti az olaszokat s vele az entente hatalmakat. Belátják végre már talán, hogy fegyveres erőszakkal célt nem érhetnek el s keresni fogják a mielőbbi békés megegyezést.
