Szatmári Hírlap, 1917. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1917-11-15 / 46. szám
XXVI. évfolyam * Sasatmár—Nénieti, 1917. november 15» 46. szám (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ARÁK: Egéea évre Félérre 10 K — f. 5 „ - „ Negyedévre — 2 K 50 f. Egyes Élűm ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 3 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Felelős tzerkesztő Ratkovszki Pál. Lap tulajdonos A SäiTUB-BGYHAZMKGYBI IRODALMI KÖR. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Jr'ósem&iiy-sajtó (Iskola-utca 5. sz.) cimre küldendők. Páljitixitil hlrdstitck «gyaz.pl kS>U» R kArcna ----------------- Nyiltí'éP sora 40 íiíl*p. ----------------Me gjelenik minden esíiíörtöklin. Isten áldd meg a magyar királyt! A Magyar Távirati Iroda jelenti Görzböl : Őfelsége a király szombaton a bulgár királlyal Gőrsben és Palmanuovában időzött. A visszatéréskor Őfelsége autója egy kísérletnél, hogy áthaladjon egy az Isonzót követő vízmosáson megrekedt. Az automobilt nem lehetett kihozni a folyómederből. Ileisenbichler, Őfelsége udvari vadásza és Tomik gárdaörmester Őfelségét a partra igyekeztek vinni. A gát azonban, amelyen a vadász állott, beszakadt és a vadászt a viz elsodorta. Őfelsége az életveszedelemben levő vadászt nem eresztette el s a folyó erős áradata őt is elsodorta s vele együtt a már említett Törnek gárdaörmestert. A királyt a másik két emberrel együtt a viz hosszabb darabon tovasodorta. Hála a király kísérete példátlanul hü és önfeláldozó magatartásának, főleg Félix pármai hercegnek, aki azonnal a vízbe vetette magát, sikerült a királyt hosszabb fáradozás után partra vinni. A király jól érzi magát. Másik nagy tette királyunknak, hogy „Hadsereg és flotta-parancs“-ban eltiltotta a katonaságnak az úgy egyházi, mint polgári törvények által tiltott párbajozást. E tilalmak érvényesülésének épen a katonaságnál divatozó s az egyesekre olykor egyenesen rákény- szeritett párbajozás állta útját. A király parancsa igy végződik: „Ennélfogva megtiltom fegyveres erőm valamennyi hozzátartozójának a párbajozást és a párbajozásban való bárminő részvételt“, Mi pedig azzal végezzük, hogy könyör- günk Istenhez, hogy áldja meg, éltesse királyunkat ! A most. A hétfőn lefolyt törvényhatósági közgyűlés 32 tárgya közt a 23. helyen szerepelt a mozi-jog újabb bérbeadásának kérdése is. Mig az ülés megnyitásakor csaknem teljes számban jelen voltak a bizottsági tagok, e kérdés tárgyalásakor már több volt az üres szék, mint az olyan, melynek gazdája is akadt. Kevesen érdeklődtek a mozi-kérdés iránt. A kifáradt bizottsági tagok közül alig nehány felszólaló akadt, pedig ez a kérdés figyelmet érdemel. Hogy nyoma maradjon annak, miként kezelte a város vezetősége ezt a jövedelmező üzletei, vázolni fogom a mozi ügynek a mai napig terjedő fejlődését. Elsőben magán egyén kapott mozi nyitására engedélyt, ez a jogot tovább adta, ez a második egyén megint tovább adta s igy az iparosotthon kezébe került. Ez sem tudta kellő módon érvényesíteni, átadta tehát bizonyos ellenszolgáltatások fejében a városnak. A város tanácsa a jog kihasználását bérbeadta Szathmáry Józsefnek évi 7500 koronáért, ha jól tudom a közgyűlés jóváhagyása nélkül, de csak bárom hónapra. Ezt a bárom hónapos bérletet aztán lejáratkor újabb és újabb meghosszabbítás követte, kérőbb már a közgyűlés jóváhagyásával. Történt aztán az, hogy egy jó szemű fiskális meglátta azt, mit az intézőknek jóval előbb meg kellett volna látniok, meglátta, hogy a mozi bérlője az üzem bevételéhez 8rányitva igen c ekély bérösszeget fizet. Erélyesen közbelépett. Nosza határozatot hozott a közgyűlés, hogy tanulmányozni kell a kérdést. Kiküldte dr. Pap Zoltán tanácsost, a mozi-ügy tanulmányozására azzal, hogy a mozi házi kezelésbe vételének lehetőségét is tanulmányozza. Pap Zoltán alapos tanulmányt | végezett, kimutatta . mozi jövedelmezőségét, kijelentette, hogy kész az üzlet vezetésére s hogy a vetítő gép s a filmek rövidesen is beszerezhetők. Mielőtt határozatra került volna a sor, bejelentette az ügy előadója, hogy Szathmáry időközben uj bérleti ajánlatot tett. Fokonként önmagára lioitálva 30 ezer koronáig emelte fel az évi bérösszeget. Pap Zoltán tanácsos nem mert kezességet vállalni — nem is merhetett, mert nem ismerte a bérlő napi bevételeit — az iránt, hogy házi kezelésben is be fog óvj 30 ezer korona folyni. Ezért aztán, bár minden előkészület meg volt téve a házikezelésbe vételre, a fólénkebb városatyák bérbe adták 1917. évre a mozi-jogot 30 ezer koronáért. Ez történt 1916. évben az év utolsó hónapjai valamelyikén. (Melyik hónapban, nem tudom.) A bátrabbak ösztönzése azonban kisürgetett annyit, hogy a bérbeadási határozattal egyidejűleg a közgyűlés azt is elhatározta, hogy az uj bérieti óv folyamán, kellő időben nyilvános árlejtés hirdetendő s a jog a legtöbbet Ígérőnek adandó bérbe. Hozzá füzetott ebhez a határozathoz, hogy azon esetre, ha a nyilvánós árlejtés nem jár megfelelő ered- mónynyel, a város házi kezelésbe veszi a mozit, még annak veszélyére is, hogy a házi kezelésben esetleg nem jön 5be a 30 ezer korona. Tenni fogja ezt azért, hogy végre határozottan megtudhassa, mit ér a birtokában levő jog. Ez történt a múlt óv végén. Az ügyet aztán pihenőre tették s az aludt csendesen. Hosszú volt az álma. Aludt egészen a novemberi közgyűlés közeledtéig. Ekkor a régi bérlő látva, hogy nyilvános árlejtés nem hirdettetek s ha most hirdetnék azt, eredménnyel az már nem járhatna, még kevésbbó lehetne szó arról, hogy a város rendelkezésére álló rövid idő alatt a házi kezelést megindíthassa, újabb bérletre tett ajánlatot s ajánlatával felébresztette az alvó gyermeket. Megint magára licitált. ígért 1917. évre 32 ezer koronát, vagy ha két évre kapja meg, úgy 36 ezer koronát évenkint, ds nem vállalta a rendőrségi és tűzoltósági felügyelet dijainak fizetését. így került az ügy a városi párt értekezlete elé. A mozi ügyet ismertető tanácsos látva az értekezleten jelenlevőknek a pályázat kellő időben való ki nem hirdetése miatt tanusitott elégületlen- ségét, azon ígéretet tette, hogy még a közgyűlés előtt meg fogják hirdetni a pályázatot s ez az ügy nem fog a novemberi közgyűlés elé kerülni. Ennek dacára hogy, hogy nem, kinek a tanácsára, azt nem tudhatta a laikus, az ügy mégis a 9-én tartott gazdasági szak- bizottság elé került most már a bérlő azon módosított ajánlatával, hogy ha 2 évre kapja meg a mozijog bérletét, fizet évi 36 ezer korona bért s fizeti az évi körülbelül 6 ezer koronára rugó rendőrségi és tűzoltói felügyelőéi dijat — vagyis összesen 12 ezer koronával ismét magára licitált. — A gazdasági szakosztály elfogadta az ajánlatot — mit is tehetett volna mást, miután az időből kifogytunk — s az ő pártoló véleményezésével jutott a közgyűlés elé az ügy. A kifáradt közgyűlés elfogadta — mit is tehetett volna mást — a bérlő ajánlatát s most már talán azért, mert látja, hogy határozatai a papíron maradnak, még arra sem adott utasítást, hogy a két óv lefolyása alatt határozott időpontig, mondjuk 1919. évi julius elsejéig felelősség terhe alatt hirdessen a tanács árlejtést a mozijogra s ha ez nem járna megfelelő eredménnyel, szakértők bevonásával vegye házi kezelésbe a mozit. Hát csak aludjunk tovább, szép álmokat. — k. A kereskedők panaszkodnak, a debreceni iparkamara kiküldöttei előtt még olyan állítások is hangzottak el, hogy nem tudnak megélni-. Ezeket a megható sirámokat végtelen csodálkozással hallottuk. Hát még a kereskedőknél is vannak bajok? Ők is érzik a háborús csizma szorítását ? Mi a mindennapos tapasztalatok alapján egészen máskép gondoltuk el az ő helyzetüket. Azt tudtuk, hogy mindenféle portékájukra akad vevő; hogy raktáruknak kiselejtezett része is prima- áron kél ei. Az is tudott dolog, hogy az áruik értéke minden éjszakával, amelyet csendes nyugalomban a raktáron alusznak át, mértani haladvány szerint emelkedik. Egyesek, a be- avatottabbak még arról is tudtak, hogy a háború előtt bukófélben levő, fülig eladósodott kereskedők könyökig vájkálnak a megtakarított ezresekben, hogy a bókeidőbeli tisztes 30—40 percentes üzleti haszon helyett holmi 200, 300, sőt sok száz percentes nyerészkedés jött divatba a pulpitusok misztikus homályá-
