Szatmári Hírlap, 1917. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1917-02-01 / 5. szám

4 „SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1917. február 1 Uj vonatjárat a Sz&tmárhegyre. A szatmárnémeti máv. állomásfőnökség ezúton hozza köztudomásra, hogy a szatmári Kos­suth kertből délelőtt 11 óra 35 perckor induló motorvonat, amely eddig csak a Gőzfürész állomásig járt, a mai naptól kezdve egészen a szatmárhegyi piacig fog közlekedni. A Szatmárhegy-piactól délután 12 óra 50 perc­kor visszainduló vonat a szatmári Kossuth- kertbe délután 2 órakor érkezik meg. Egy kis statisstika. A budapesti tu­dományegyetem jelentéséből olvassuk, hogy 1914—15. tanévben a jog- és államtudományi karon az I. félévben volt 2173 hallgatóból 595 izraelita, a II. félévben 1911 hallgatóból 512 izraelita. Az orvostudományi karon az I. félévben 2159 hallgató közül 1276 izraelita, a II. félévben 1971 hallgató közül 1121 izra­elita. A bölcsészettudományi karon az I. félév­ben 976 hallgató közül 242 izraelita; a II. félévben 934 hallgató közül 213 izraelita. Összesen az I. félévben 5409 hallgató közül 2113 izraelita a II. félévben pedig 4920 hall­gató közül 1851 izraelita. Az orvostudományi karon pedig az ország lakosságának öt száza­lékát tevő zsidóság, igen tekintélyes absolut többségbe került. Átlagosan számítva pedig az egyetemi hallgatóságnak jóval több, mint harmadrészét teszi. A besorozott középiskolai tanulók bizonyítványai. A kultuszminiszter a leg­utóbbi pótszemléken alkalmasnak talált 1892—1808, évfolyambeli középiskolai s tanitó- képző-intózeti növendékekre vonatkozólag rendelatet bocsátott ki, melynek értelmében az utolsó évfolyamot, végző tanitóképző-inté- zeti növendékek képesítő vizsgálat mellőzé­sével tanítói oklevelet, a gymnázium 8-ik osztályának növendékei pedig érettségi bizo­nyítványt kapnak szintén a szokásos vizs­gálatok mellőzésével. Az alsóbb osztályú nö­vendékek pedig, ha január 29-én bevonulni tartoznak, minden vizsga nélkül megkapják osztálybizonyitványaikat. A már katonai szolgálatot teljesítő utolsó évfolyamos növen­dékek egy hónapos tanfolyamra hazaboosát- tatnak, melynek végeztével oklevelet, illetve érettségi bizonyítványt nyerhetnek. A rabszolgák földjéről. E czimen egy 182 oldalas kötetet bocsátott közzé Du- dinszky Nesztor. A haldokló, a rettenetes ruthén világról ír Északmagyarországon, ke­mény vádakkal lépve föl az állam, a ruthén kirendeltség és a határrandőrség intézményei ellen, amelyek, nemcsak hogy nem gátlói a szaporodó kazárság hatalomra jutásának, de egyenesen elősegitői. Egy fél millió anyagi és erkölcsi tekintetben tönkretett faj meg­mentésére hivja fal a magyarságot.. A tüze# hangú könyvet ajánljuk az érdeklődőknek. Ára 4 korona. VIDÉK. Ulferth Alfonz végrendeletéből ér­demesnek tartjuk leközölni, hogy a huszti rkath. templomnak 500 K-t, a püspöki sze­mináriumnak 400 K-t, a váci siketnéma in­tézetnek 200 K-t, az Órsz. Kath. Szövetség­nek 1000 koronát hagyományozott. Ingósá­gainak értékét felerészben a szatmári Irsik- árvaház, felerészben az Irsik-konviktus kapja ; könyvtárát ,a papnövendékek Szent Alajos Társulatára, ásványgyüjteméyót pedig a szat­mári kir. kath. főgimnáziumra hagyta. Tanítók előléptetése. Baumann Ven­del felsővisói kincstári tanítót a vallás- és közoktatásügyi miniszter a II. fizetési osstály 3 fokozatába, — Onctay Ida nyirmadai rkath. tanítónőt pedig a kezdő javadalmazásból a III. fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő. Halálozások, özvegy Kóródi Katona Jánosné született Czárich Irma e hó 23 án Budapesten életének 55-ik évében meghalt. Az elhunyt holttestét Nagybányára szállí­tották és ott temették el nagy részvét mel­let. Az elhunyt úrnőben Kóródi Katona János tb. szolgabiró, lapunknak régi, lelkes mun­katársa édesanyját gyászolja. — Kiss Elemér pénzügyi földadó nyilvántartási biztos f. hó 21-én hosszas szenvedés után 21 éves korá­ban elhunyt Nagykárolyban. 23-án temették. Nagy komp-szerencsétlenség a Sza­moson. Január 13 án a hires sülelmedi or 8zágos vásár napján nagy szerencsétlenség történt Sülelmed és Nagvnyires között a megáradt, zajló Szamoson. A szerencsétlen­ség napján igen sok vásáros akart átkelni a megáradt, mély folyón, úgy, hogy a révész nek minden tiltakozása ellenére, már a sze kereken és állatokon kívül több mint nyolc­van utasa volt a kompnak. A folyam fölött kifeazitett drótkötélen szabályosan futott, egy ideig a komp csigája, mikor azonban a folyó közepére értek, a drótkötél a túlságos meg terheléstől elpattant és a támaszték nélkül maradt kompot elkapta a Szamos sebes árja. Nyolcvan ember halálfélelmetes kiáltozása közben sebesen vitte az ár a túlterhelt kom­pot, amely a rossz egyensúlyozás miatt hir­telen süiyedni kezdett Emberek, állatok kétségbeesetten próbáltak msnekíilni a halál torkából : emberek ruhástól, lovak szekeres­től ugrottak a jéghideg vízbe, de csak igen kevésnek sikerült partot érnie, mert a jeges vízben nem tudtak úszni. A komp utasai közül tiz ember eltűnt. Kitüntetés, ó felsége a király, Grád Mihály őrvezető erdődi lakost, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a má­sodik osztályú vitózaégi éremmel tüntette ki. Harmadszor is rekvirálnak. Az első országos rekvirálás nem járt eredménnyel, éppon azért Kürthy Lajos báró, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke, második rek virálást rendelt el, katonai asszisztenciával. Úgy látszik ennek sem volt eredmény», mert Kürthy az ország egyes vidéki ható­ságaihoz táviratot intézett, amelyben azt kí­vánja, hogy rekviráljanak harmadszor is. Április 1-én lép életbe a nyári idő számítás. Hir szerint a szénben való hiány miatt kormánykörökben komolyan foglalkoz­nak azzal, hogy a nyári időszámítást ez év­ben is életbeléptessék még pedig már április 1-ón. A nyári időszámítás teljes félévig tart. — Harkányi János kereskedelmi miniszter egy szén ankéten bejelentette ezt a tervet, amely kétségtelenül meg is valósul. A zsir összeírása. Mint értesülünk a legközelebb a háztartásokban lévő zsir kész­let újabb összeírás tárgya lesz, amit nem le­hetetlen, hogy a felesleg rekvirálása fog kö­vetni. Közjegyzői kinevezés. Az igazság­ügyminiszter dr. Szilágyi lilék karcagi ügy­védet Szinórváraljára kir. közjegyzővé ne­vezte ki. A belügyminiszter az idegen hely­nevek magyaros használatáról. A Ma­gyar tudományos Akadémia elhatározta, hogy kiadványaiban azokat az idegen helyneveket, amelyeknek az irodalomban és a közéletben magyar alakjuk fejlődött ki és terjedt el: magyar szövegekben, magyaros alakjukkal nevezi meg és hogy hasonló kéréssel fordul a magyar kormányhoz. Az Akadémiát erre az állásfoglalásra az indította, hogy a föld­rajzi tulajdonneveknek eredeti, azaz idegen alakjukban való használata mindig követke­zetlen marad, azonfelül egészen elszigetelt dolog is, mert egyetlen nyugati müveit államban sincs példája sem hivatalos, sem az irodalmi nyelv használatában. Amellett történelmileg gyűlt ás alakult szókincsünk szegényitósét is jelenti és irodalmi stílusunk tisztaságát rontja. Viszont az idegen hely­nevek magyaros alakjai történelmi, művelő­dési, hadi és politikai érintkezések emlékei. Kiirtásukkal vagy elfedésükkel tehát veszen­dőbe mennek a velük összeforrt emlékek is romlik, gyöngül a nemzeti élet szempontjá­ból annyira fontos történelmi tudat. Az Aka­démiának ezt az állásfoglalását a kormány magáévá tette és Sándor János belügymi­niszter most rendeletben utasította az összes hatóságokat, hivatalokat és intézeteket, hogy a Magyar Tudományos Akadémia határoza­tához alkalmazkodjanak, vagyis a hivatalos kiadványokban és szövegekben az idegen földrajzi tulajdonnevek magyaros alakját használják és az idegen elnevezést a hivata­los kiadványokban legfeljebb csak a magyar alak után, zárójelben említsék meg. Péntektől hétfő estig ismételten alkal­munk voií Virányi Sándor budapesti színmű­vész magas produkcióját élvezni. Több oldalú művészi rutinjáról valamennyien meggyőződ­hettünk. Láttuk őt, mint hősszerelmeat, mint humoristát. Mindegyik alakításában tökéletest nyújtott. A darabok megválasztásánál azon­ban nem volt mindég a legszerencsésebb. Pénteken Molnár Ferencnek a „Liliom" c. darabjában lépett fel a címszerepet kreálva. Sajnos, hatásos játékával ez alantas nívójú darabot, nem tökéletesíthette. Egész este a jász világnak, a külvárosi söpredék népnek durva kiszólásait voltunk kénytelenek végig hallgatni s erkölcstelenségéből fakadó tetteit végig szemléim. Ezzel ellentétben nagyon kedves alakítása volt szombaton este Herceg Ferencnek „A dolavai nábob leánya“ c. szín­művében, melyben Tarján főhadnagy jellemét nagy tökéletességgel domborította ki. Vasár­nap délután Molnár Ferencnek „A farkas* c. vigjátéka alkalmat nyújtott a vendégmű­vésznek, hogy sokoldalúságának tanujelét adja. Vasárnap este Molnár F.-nek „A dok­tor ur“ c. bohózatában egy megátalkodott betörőnek alakításában komikai tehetsége nyilvánult meg. Hétfőn este búcsúzott el Bródy Sándornak „Timár Liza“' c. darabjá­ban, amely erkölcsrajzban nem juthatott tel­jesen megfelelő szerephez. Különben is lát­szott előadásán egy kis törődöttség. De nem is csoda, az egymásutáni szereplés őt is ki­meríthette. S azt mondhatjuk fokozottabb mértékben partnereire is, kik az állandó — szinte egymást követő szereplésekben már alig bírták a vendégművészt követni. Látszott, hogy mindnyájan elfáradtak már a folytonos munkában. Ezért lehetett ez utóbbi darab előadása oly kevésbbó nívós. Pedig kezdetben mindnyájan kifinomult művészi érzékkel al­kalmazkodtak Virányi elsőrangú képességei­hez. E tekintetben kiemelendő Kisa Árpádné, Zikó Ilona, Völesei Rózsi, Dózsa Jenő, Szántó Jenő, Andoiffy Péter. A közönség érdeklő­dése mindég általános volt, mindég telt ház volt. Dr. T. 1. Nyomatott a Pázmány-sajtókan Szatmáron, Iskola-Wz $. sz. Felhívás. A Barlafalui keresztény fogyasz­tási szövetkezet esetleges hitelezőit a ke­reskedelmi törvény 202., 205., 207., 208. és 253. §§ alapján felhívjuk, hogy követeléseiket ezen hirdetmény harmadszori megjelenésétől számított 6 hónap alatt a felszámoló bizott­ságnál, Barlafaluban jelentsék be. Kelt Barlafalu, 1917. január 31. A barlafalui keresztény fogyasztási szövetkezet felszámoló bizottsága. A Szatmári Bazárban az összes játék-, diszmű-, emlék és rövid­áru czikkeket helyszűke miatt a nagy farsangi vásár idény alkalmából mélyen leszállítót táron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére KAZINCZY- UTCA 10. Nyomatott a Pármány-sajtiban Szatmár-Németi 1917. — Kiadó: Szatmáregyháamegyei Irodalmi Kör. — Szerkesatéiért felelős : dr. Uhl Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom