Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-08-09 / 63. szám
4. Julianna szülői; Juhász Imréné, szül. Pásztor Anna, Pásztor Ferenc, Pásztor János, Hegedűs Béláné, szül. Pásztor Margit, Pásztor Lajos, Pásztor Erzsébet testvérei. Juhász Imre, Hegedűs Béla sógorai. Laéritz Mariska sógornője és ezek gyermekei. — Erdő eladás. Szatmárvármegyében az erdődi járás Nagyszokond és Kisszokond községeinek határában elterülő nagy erdőségeket értesülésünk szerint több szakmabeli vállalkozóból alakult konzorcium négy millió koronáért megvásárolta és azok kihasználására megfelelő tőkével részvénytársaságot fog alakítani. — Közigazgatási bizottsági ülés. Szat- márvármegye közig, bizottsága f. ha 11-én, pénteken d. e. 10 órakor tarja rendes havi ülését. — Az ötödik gyalogezred elhelyezése. Mint a „Nagybánya“ cimü laptársunkban olvassuk Elssner Károly a cs. és kir. 5. gyalogezred őrnagya egy pár napig Nagybányán időzött abból a célból, hogy maga győződjék meg arról, bir-e Nagybánya olyan helyiségekkel, hogy ott az 5. ezred elhelyezhető legyen, mert már egészen bizonyos, hogy az ezred Munkácsról egy más városba helyeztetetik át. Értesülésünk szerint az illetékes tényezők négy várost vettek terzbe : a) Nagykároly, b) Nagybánya, c) Igló d) Lőcse. Kíváncsian várjuk az illetékes tényezők düntését I A legutóbbi számában pedig igy ir a Nagybánya és Vidékei Jön-e katonaság Nagylányára ? Egy-két nap múlva megválik, hogy a szatmári 5. gyalogezredet ide helyezik-e vagy sem ? Úgy ^véljük, hogy az idehelyezés nem attól függ, hogy óhajtjuk e vagy nem ? Ha a parancsnokság alkalmasnak találja Nagybányát a katonaság számára, bizony nem kérdeznek meg egyikünket sem. A városi tanácsot sem kérdezték. Azért nem is tartjuk célravezetőnek a fölötte való elmélkedést, esetleg vitatkozást. — Vidéki, falusi szövetkezetek és a drágaság. A Pesti Hírlapban Zsolt Esti levelében ir arról, hogy mérhetlen drágaság van falun és városon egyaránt. Mindent a központban liferál- nak. A falun semmi pénzért nem lehet élelmet kapni. Aztán hiába van a gazdának a maximális ár s a mezei munkásnak a magas bér, a gazdának termésén kívül semminek ára nincs hivatalból megszabva s a csizma- talpalástól a lóvasalásig, a gyertyától a ko- kocsikenőcsig minden keresetét el kell költenie. Hát még a szövetkezet, meg a takarók 1 — Az Esti levélnek majdnem szóról-szóra igaza van. Csak egyben téved, amikor a szövetkezeteket a drágaság okaiként emliti fel. Zsolt bizonyára a városi az úgynevezett szövetkezetekre gondol, amelyek nép- nyuzásra voltak berendezkedve, amelyek azonban, hála Isennek, falukon alig vanak, azokat a szövetkezeteket pedig, amelyek a falvakban működnek, akár fogyasztási akár hitelszövetkezetek legyenek, bizonyára Zsolt nem akarta meggyanúsítani azzal, hogy a drágaságot emelik, mert ennek ellenkezője bármikor bizonyítható és egyébként is közismert. — Erdőd. Dr. Jékey István Erdődnek elite gondolkodású, áldozatos lelkű tiszteletbeli főszolgabírója az itt működő irgalmas nővérek kápolnájának nagyértékü, gyönyörű, góthstilü szentségtartót ajándékozott. — Pá- lócon (Ungmegyében), nagy tűz volt. A közgég „Uj falu“ részében hat csűr égett le a betakarított buzakeresztekkel együtt. Sok család veszítette el munkája gyümölcsét és e nagy nehéz időben — kenyerét. A családfők, férfiak harcban vannak. Biztosítva csak egy pár csűr volt. A tüzet — megállapitás szerint az otthon maradt gyermekek okozták. Tudósítónk soraiból azt vesszük ki, hogy e községben sem óvoda, sem gyermekmenhely nincs. Azért Írja, hogy gyermekmenhely jöjjön el a te országod. A kár 80 ezer korona. „SZATMÁRI HÍRLAP“ Irodalom. Deák János: A kegyúri jog: Magyarországon a reformatiöig. 82 1. Ara 2 K. A mag3Tar király kegyúri jogai fejlődésének történetével foglalkozik s a magán kegyúri jogot ismerteti ez az értekezés. Kimutatja, hogy sz. István a maga vagyonából s nem állami vagyonából állapította a püspökségeket. A sz. Istvánnak adott apostoli felhatalmazás a személyes kiváltság természetnek birt; utódaira át nem származott. Innen van, hogy utódai alatt a káptalanok választják a főpapokat. Az invesztitúrát is gyakorolták a magyar királyok, mig arról Kálmán király a quastallai zsinaton le nem mondott. Felsorolja a szerző a kegyur jogait, nem mulasztja el megemlíteni, hogy a kegyurak sokszor erőszakos módon visszaveszik az egyháznak adott javakat. Bőven ismerteti III. István oklevelét, melyben megígéri, hogy a főpapokat letenni, áthelyezni nem fogja, az időközi jövedelmeket egyházi személyekkel kezelteti, templomokra s a szegények javára fordítja. Az 1279. évi budai zsinat a törvényellenes módon egyházi javadalmat adományozó világi kegyurat nem bünteti, de bünteti a papot, a ki az ily módon adott javadalmat elfogadja. Érdekesen adja elő a reservatiok történetét. Nagy Lajos ideje a reservatiok fénykora. A pápák nemcsak püspökségeket, hanam sokszor kanonokságo- kát is adományoznak. A király már csak kérelmezéssel él jelöltje érdekében. Változnak a dolgok Zsigmond király idejében, aki magának tartja fenn a javadalmak adományozá- sásának jogát. Hunyadi János kormányzó gyakorolja a királyi kegyúri jogokat. Mátyás király fenyegetés gyanánt a hármas keresztet emelgeti. Nemcsak él jogaival, de sokszor vissza is él azokkal. A pápa enged. A gyermek Hippolit az esztergomi érsekséget kapja. Az országgyűlés 1498-ban törvényt hoz az ilyen visszaélés magszüntetésére. A szerző bő anyag felhalmazásával tanulságosan irta meg a munkáját. Itt-ott vannak benne ismétlések. Hibás a szerzőnek a 7-ik lapon előjövő az az állítása, hogy az egyház a milánói edictum áltál nyert létjogosultságot. Istentől és nem Konstantintól nyerte. Bizonyára az iró sem úgy értette. Magyar egyháztörténeti dolgok iránt érdeklődők haszonnal fogják ezt az értekezést olvasni. Juratus. Há*borus-apFÓság,ok. Csizmadia s a nyolc gyermekes gazda. Czizmadia: Gazd’ uram, adjon egy mázsa búzát a maximális áron. Gazda: Nézze májszter uram, kevés termett, de azért magának adok, de nem pénzért, hanem ............nézzen végig a gyere keimen, csizma kell mindnek; csináljon az egy mázsa búzáért egy pár csizmát, jnem bánom ha a legkisebbiknek is. Csizmadia: (Végig néz a gyerekeken, a legkisebb 9 éves. Isten áldja gazduram, sok a dolgom, sietek. (A buzavótelről említést sem téve elmegy.) Egymásután. Két társzekér halad a vasúttól a városba. Az elsőn a cirkusz sátor felszereléseit viszik. A másikon hordágyon szegény, sebesült katonákat szállítanak kórházba. — Egymásután viszik a léha szórakozás kellékeit s azokat a szegény sebesülteket, akik vérüket áldozták, hogy mások még most is léhaságokkal szórakozhassanak. J. Z. Szatmár-Németi, 1916. augusztus 9. Királyháza. Sz.—ó. Mint a múlt szám tárcájában olvashatta, az egyik adatot mohón felhasználtuk. A másik is készen, kidolgozva várja a közlést. Nagyon köszönjük. Hiszen az elbeszéléseknek legtöbb- nyirs élő magva van. A váza — történeti valóság. A színezés, a feldolgozás, az iró képessége, fantáziája, stílusban való megnyilatkozása. Hányán kérdezik valóban megtörtént-e ? Kérjük is »1 vasóinkat, hogy küldjsnek háborús ssetekot, amelyek tömérdek számban forognak, szállnak ajkról-ajkra. Nekünk igen értékesek ezek a küldemények. Hálás köszönet. — Városi. Az csaknem lehetatlenség számba megy, amiről nekünk ir. A tanácsos urat félre érthette. Inkább talán sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a búza maximális árát ilyen módon csúfolják meg a mi városi gazdáink — „Ködben“. Hogy ennyi sikertelen beküldés után lelkünket megnyugtassuk : legújabb elbeszélését oda adtuk véleményezés céljából egy jeles esztétikusnak. Bírálata következő : „Amennyiben ki tetszett kérdezni szerény véleményemet, ide melléklem: „Nem volt és nem lehetett novella théma. Talán akkor, ha a háttérben ott vannak a babona ellen való gyógymódok művészi és pszichikai beállítása. így nem.“ — Juratus. A múlt számból anyaghalmaz miatt a tördelésnél kiszorult. Most jön. Igen köszönjük, s máskor is számítunk készséges és önzetlen segítségére az ily irányú könyvek ismertetését illetőleg. — „Egy asz- azony '. Óh, ha a nő érzelmeit, nyert tapasztalatait le tudja irni: lelke szépségét, tartalmát és tisztaságát legjobban tudja éreztetni. Ez az írás azt mutatja, hogy írója tud igy irni. Köszönet. Nyomatott a Pázmáay-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. ÍOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-u. 7. A Szatmári Bazárban az összes játék-, diszműemlék és rövidáru csikkeket helyszűke miatt a közeledő mii íjíri vásár idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére. ORGONA GYÁR «CS* villamos gépekkel berendezve. KedvezB Szétégi feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemoshangu orgonákat ■sálllt. Orgonajavitáaokat óa orgonák angolás okát lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. RIEGEB OTTÓ ős. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a 8zent-Sir lovagja és a Feronoz Józaof-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligcti-utcxa 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításén több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fönnállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgenamti 80 változatú éa villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-aaj tóban Szatmár-Németi 191ö- — Kiadó: Szatmár egyházmegyei Irodalmi-Kör. — í'elelŐB axrkeaztS: Radaár Gáspár.
