Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-11-01 / 87. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1916. november 1. Nem elég, hogy a latainer, a hivatal­noki osztály szenved legtöbbet a mai idők­nek, embereknek zsarolásaitól, de még annak is ki vannak téve, hogy mert még van ru­hájuk, kabátjuk ... a szájukból is irigylik a kenyeret, a szivart, a pipát . . . Elég ha lát­ják, hogy még él . .. már ráborítják a pro­tekció gyanúját. * Pedig a latainer emberek élvezik leg- kevésbbé a protekciót, a kik az itthon való fronton legtöbbet dolgozunk és koplalnak. Az állam nem a legjobb protektor, főleg itt a periférián. A közvetlen, háborús ügyekkel foglalkozó tisztviselők séfjeinek jobb szivük van. Élőrevaló látásuk és gondosságuk. A kik a közönségnek őrölnek,azokra gondolni kell A kik a cukrokat liferálják, azoknak száját, kezeit nem lehet az édességtől megfosztani. A főpincérek népszerűbbek a trafikokban, mint a szürke latainerek, a kik naponkint még a boldogabb béke idején is megvették a maguk kiporciózott portorikójukat. * Bátran el lehet mondani, hogy legin­kább azok kiabálják a protekciót, a tolvajt, a kik maguk élvezik legjobban ezt a — hábo­rús protekciót. Latainer. SZÍNHÁZ. Az elvált asszony felújítása. Pénteken este s szokásos „zóna előadás“ helyett Túli Leó kedves zenéjü operettjét hirdette a szin- lap uj betanulással és rendes helyárakkal. Épen ezért nem értjük, hogy a zónaszerü rövidítésekre és a kihagyásokra miért volt szükség, ha már a közönség a zónamentes helyárakkal nyert jogot a műélvezetre. Tel­jesen indokolatlannak tartjuk továbbá a má­sodik felvonásban a sir Rogger dalnak ki­hagyását. Ezzel Kissházy Sári nem tudjuk mi okból adós maradt. Ugyancsak érthetet­lennek találjuk, hogy mi okból kellett törölni 0 felvonásban a bucsusok jelenetét és a karok énekét. De a legkülönösebbnek azt tartjuk, hogy a törvényszéki elnök énekes szerepét hogyan lehet eijátszatni egy drámai színésszel, hisz a sekszpiri deklamáció és az operett pointirozás tudtunkkal eddig két kü­lönálló dolog volt. Dózsa Jenőt ennek dacára is megtudjuk érteni. Megszokott szerepköré­hez híven: éneklés helyett ezúttal is szavalt. Ő nem tehe tróla, mert hogy Madáchcbal szóljak: „Nem adhatott mást, mint mi lé­nyege“. Az ugyan kisebb hiba, de mégis csak hiba, hogy a külső követelményeknek sem tett eleget ezúttal ez az általunk külön­ben nagyrabecsült művészember, aki egy fényes estély keretében, üahol a szegény há­lókocsikalauz is frakkban fekszik mig ő mint törvényszéki elnök szürke utcai ruhá­ban játszott. Kiss Cecil az egyik fő női sze­repben pompásan állotta meg helyét. Tem­peramentumosán játszott, jól énekelt, táncolt; és mindvégig sikert aratott mellette Kissházy Sári a másik főszerepben dicséretreméltóan, szép haladással alakította szerepét. Ezúttal a túlzásoktól óvakodva szépen müannirozta szerepének énekrészét. A férfiak közül igen jó volt a nagyobb szerepekben Szalma, Hel- tay és Szántó. A zenekart Kerner Jenő kar­mester vezett igen ügyesen és tőle megszo­kott lendülettel' B—e—r. * Bernát bácsi. Vígjáték nagyobb irodalmi igény és érték nélkül. Sikerült és nem sike­rült ötletekkel dolgozik inkább Írója, mint ambicióval. Célját el is éri, mert egy estén szórakozást nyújt és derültséget szerez a közönségnek. A darab főalakjai Andorffy Péter megállapodott színészi talentumának teljes készségével bravurozott. Dózsa, Szántó, Bent Emma, Völcsey Rózsi, Heltayné és Hor­váth Klotild eleven életet vittek a színpadra. Külön fel kell említenünk a Szatmári S. já­tékát, aki a maga humoros értékét ma ter­mészetesen és tulzásmentesen érvényesítette. A közönség tapsolt, mert sokat nevethe­tett is. Sz—ő. Háboríts apróságok. A gránát. Az . . . írén táborban uj lovakat kapott a székely népfelkelő. Nem is­merve az uj lovak természetét, csak úgy akarja őket befogni, mint a régieket. A befogásnál azután az egyik ló, fólol- dalró) úgy meliberugta az öreget, hogy két bordája betörött s a melléről jó tenyérnyi darabon levállott a bőr a hússal együtt. Este érnek vele a kötözőhelyre s mivel a gyér világítás mellett a doktor nem igen jól lát, megkérdezi: — Gránát? — Az a’ — feleli a góbé, — lu gránát. Furcsa betegség. Két asszzony be­szélget : — Hát lelkem, a fiával mi van ? — kérdi az egyik. — Jaj, nagy baja van annak, súlyos beteg. — De mégis, mi baja ? — Lábbadozó betegségben szenved szegény. Hasonlóság. — Nem is értem Dudás, hogy lehet ember ennyire buta, mint kéé. De nem is csodálkozom, mert hát a pofája is olyan máléforma. — Tudom, freiter ur, a kapitány is kér­dezte, hogy nem vagyunk-e testvérek, mert­hogy arcban annyira hasonlítunk egymásra. Az uj levéldijszabás. Minhogy eokan nin- csennek tisztában az uj postatarifával, leközöljük a szükségesebb tudnivalókat. A vidékre küldött rendes súlyú levelek dija 15 f., ajánlva 40 fillér. Nehezebb leveleké 20, ajánlva 45 fillér. Levelek dija helyben: rendes levélé 10 fillér, ajánlva 20 fillér. Express le­velek dija 75 fillér, ajánlva 95 fiilé. A posta által hivatalosan kiadott levelező lapok dija 8 fillér, a képes és minden más magánfelek által forgalomba hozott levelezőlapok dija 10 fillér. Bővebb felvilágositással külön e célra kiadott ismertetők szolgálnak, — Egy tisztviselő. Sajnálattal üzenjük, hogy — hosszas megfontolás után — cikkénnk közlését elejtettük. — Polgár. Arról a sertés pusztulásról nekünk is tudo­másunk van. Hiszen már a verebek is csiripolják. Ilyen esetek azonban máshol is előfordulhatnak. Hi­szen a tömegesebb sertéstartás nem most először — kockázatos. Mikor azonban a felelősséget egy konkrét személyre, tisztviselőre akarjuk tolni, még pedig a nyilvánosság előtt, mikor váddal lépünk fel a hatóságok ellen, melyek e nehéz időben mérhetlen fele­lősséggel és sokaktól el sem képzelt munkával har­colnak a közellátáa mezején: akkor nekünk oly kéz­zelfogható, bizonyos, cáfolhatlan argumentumokra van szükségünk ; akkor nekünk oly nyilt fellépésre, a cikk Írójának aláírására van szükségünk, mely ami lelkiismeretünket teljesen megnyugtatja ős a közlést elutasithatlan hírlapírói kötességgé teszi. így, amint akarja semmi esetre sem megyünk a dologba Kü­lönben megbízható forrásból halljuk, hogy a sertés­vészt is konstatáltak. — H. Azt a gyűlést bizony ta­lán csak pénteken tarthatjuk meg . . ? — Lapunkat a mai ünnep miatt már tegnap este ki kellett nyomnunk. ~*isíííii FIGYELEM! 1. Ima a sebesültekért és foglyokért* 100 példány 2 kor., 500 példány 8 kor. 1000 példány 15 kor. 2. Háborús ima. Magyar, német és tőt nyel­ven. 100 példány 2 kor., 500 példány 8 kor., 1000 példány 15 kor. 3. Ima háború idején, 100 példány 2 kor. 500 példány 8 kor., 1000 példány 15 kor. 4. Felajánlási ima Jézus Szentsége* Szívéhez. 100 példány 2 kor., 500 pél­dány 8 kor., 1000 példány 15 kor. 5. Békeima. 100 példány 2 kor., 500 pél­dány 8 kor., 1000 példány 15 kor. 6. Uj búcsú imák. 100 példány 6 kor. Kapható: Pszmány-sajtó Szatmár-Németi, mr Nyomatott a Pizmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. a» összes játék-, díszmű-, emlék és rövid­áru czlkkeket helyszűke miatt a nagy őszi vásár idény alkalmából mélyen leszállitottáron bocsátom a n.é. közönség rendelkezésére B swan KAZINCZY-VTCA 10. könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz — (Színház mellett.) — ÍOOOO » lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki en­nek ellensége, önmagának meg jó ba­rátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipöt Walek János czipész mesternél. Szatmár. Széchenyi-». 7. OüCOMA-©¥AR p3§T villamos gépekkel berendezve. ~1Ü^1 Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesit. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. lUKQEÍi OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcaa 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 39 évi fenáilás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási lem- plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom