Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-03-01 / 17. szám
XXV. évfolyam. SasatmAr-Németi, 1916, márczius 1. 17. szám, (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 , — , Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Vége less egyszer mégis a háborúnak. Ha a hadakozó felek nem akarnak ennek a rettenetes világnak véget vetni, lerázzák magukról a véres ruhákat, a lélek fojtó bilincseit maguk a nemzetek. A népek, a melyek az országokat és nemzeteket teszik. Jönni kell egyszer igenis a békének. Meg kell érkeznie az elcsen- desedésnek a vérbeborult országokhoz. És akkor minden, a mi most egymástól el van zárva, megnyílik. A mi most az ember falak által, a védelem dróísövényei által el van különítve, a mi most elzárt falak rejtőkéin történik . . . mind, de mind nyilvánvalóvá lesz. Ismert valósággá elevenednek az események, még azok legkisebbjei is. Hiába hitték, hogy el vannak temetve. A béke uj és nehéz harczok kezdete lesz. Nemzetek megrendült tekintélyükért fognak küzdeni. Uj értékeiket és szerzeményeik erkölcsi jogosultságát lógják védeni a vesztesek kísérletei ellen. Megindul a Ä szibériai fogolytáborok- éghajlata.. Szibériáról gyermekkorunkban hallottunk rémes dolgokat. A szibériai foglyokról, ólombányákról, vérfagyasztó hidegségről sokat olvastunk. Mikor szabadságunk leverétéseután összeszedtük magunkat s észrevettük, hogy a magyar nemzet egén hirtelen feltűnt, vakító meteor, Petőfi Sándor nincs . . nincs, eltűnt: az a mese bontotta ki szárnyait magyar földön jóval a nagy idők után, hogy Petőfi él és a muszkák hurczolták el . . a szibériai ólombányákba. Persze hogy . . . mese volt, de elhihető mese. íme, Szibéria neve megint végig-végig suhan a hazán. Hány és hány anyának, családnak sóhaja száll oda . . szerintünk a borza- dalmak földjére a mi hőseinkhez, akik ott a fogolynak nehéz sorsát viselik és keserves kenyerét eszik. És viszont onnan hány és hány lélekből szakadnak ki a vágyó sóhajtások és sokat szenvedett, ütött madarakként repülnek ide hozzánk . . a családi tűzhelyekre. Szibéria érdekli a mi hazánkban a lelkeket. Azért nem végzünk felesleges munkát, ha egy kis füzetet mutatunk be, mely a szibériai fogolytábor éghajlatát ismerteti. * Szalay László, a m. kir. orsz. meteorológiai intézet adjunktusa Szibéria ama vidékeinek éghajlati viszonyait ismerteti, ahol magyar véreink orosz hadifogságban sínylődnek. Szalay szerint Szibéria nem oly borzalmas földje a büntetésnek, amint általában Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonoe A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. gazdasági és kulturális munka, hogy a rázkódtatásból,a bizonytalanság aggódásai és reménységeiből végleges egyensúlyba jussanak. És jön az ítélet is. Sorban jönnek a hadakozó feleknek tettei. A dokumantumok, melyek megszámodoltatják majd a hadakozó feleket. Bizonyítani fogják, hogy kik voltak rákényszerítve az önvédelemre és kik viselték ezt a véres világháborút ösztönös rabló politikából. Világossá fog válni, hogy melyik nemzet mennyire távolodott el nem csak a kultúra ideáljaitól, de elemi követelményeitől is. Melyik nép és mennyire torzította el az emberi méltóságot, szellemet vadságával és az emberi közösség érzetének megbecstelenitésóvel. Mérőre teszik egy-egy a nemzetnek veleszületett erkölcsi értékét. S világos leszen, melyik nép bizonyult legemelkedettebbnek. Ki szakadt el legkevésbbó az isteni és emberi igazságoktól, szépségektől . . . Kiben volt meg a fájdalmas kényszer a háború tovább való viseléséért s elképzelik. Hadifoglyainkkal meg éppenséggel nem bánnak oly kegyetlenül, mint az oda száműzött orosz politikai és egyéb bűnösökkel. Ezek a szerencsétlenek a legridegebb és legelhagyatottabb helyek benépesítésére szolgálnak, mig a mi katonáink Európához sokkal közelebb és igy enyhébb kli- máju vidékeken nyernek elhelyezést. Oroszország összesen 1356 helyen tart fönn kis- sebb-nagyobb hadifogoly- vagy internált tábort ; ebből mindössze 518 esik az ázsiai részre. Nem kényelmes barakkokban vannak elhelyezve, mint nálunk, hanem részben üres középületekben és magánházakban. Ezekben a részleges fogolytáborokban negyventől kétezerig terjed az elhelyezett katonáink száma. Szibériába küldött hadifoglyaink többnyire az Uraitól keletre a Japán-tengerig, tehát európai Oroszország keleti' határától mintegy 7300 kilométerre, hazánktól mintegy 12.000 kilométerre nyertek ideiglenes otthont. Ezek a helyek túlnyomó számmal az északi szélesség 60. fokától délre vannak. Ennél északabbra csak Berezov, Obdorsk, Kolno- vacskoje, Troizkoje, Tsemaserszkoje, Jakutszk és Marchinszk helységekben vannak hadifoglyaink. Legdélibb táborok a 40 szélességi fok körül Turkesztán, Taskend, Szamarkand, Kattagurgán Tsibak, Kmelovce, Szulajevka, Romanow, Bornvszkája, Kornikova, Teplodu- sovszk, Sztraro-Okunevka, Szlivna, Uszpi- enszk stb. stb. Többnyire városok, de nyáron nem eléggé egészségesek, lóvén ez a vidék mocsaras. A többi helyek is általában hol télen jobbak, hol nyáron. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Pintér József kiadóhivatali főnök czimére Egyházra. Alapítványi Pénztár küldendők. Pályázati hirdetéseit egyszeri közlése S korona ----------------- Nyiltíér sora 40 fillér. ----------------Me gjelenik minden téten kétszer: szerdán és vasárnap. melyik ragadott meg minden alkalmat, hogy romlatlan emberi voltát dokumantálja. S végre: melyik nemzet őrizte a vad viharban legféltőbb gonddal az évezredes cziviiizáczió értékét. Melyik nemzet az emberiséget boldoggá tevő kultúrára a leghajlamosabb? . . . Ezek a kérdések a háború végével és egy uj küzdelem kezdetén rá merednek majd a nemzetek fejére, mint az égbolt minden tájékán kigyult villámok és a kérdésekre csattanós, dörgő feleletet ad majd a felszabadult Igazság ... Csak jöjjön tehát a háború vége. Mi nyugodt lélekkel várjuk és felemelt fővel állunk majd Isten ege alatt, melynek felette a nagy Biró, a leghatalmasabb Ur lakik. Az ezüst és papírpénz. Az Osztrák magyar bank a jövőben megszoritjaa két koronás papirjegyek kibocsájtását és lehetőleg csak katonai szükségletekre fogja azokat korlátozni. A bank a polgári szükségletet ezüst két koronásoknak fokozattabb mértékben való kibocsájtásával akarja fedezni. A kiima Szibériában hideg, azonban száraz és igy nem egészségtelen. A nyár tulmeleg, a tél tulhideg, amit bizony csak megfelelő ruházkodással lehet ellensúlyozni. A Baikál-tó közelében aránylag jobb, mert ott a viz mindkét évszakban jelentékenyen ellensúlyozza a kiimát. Szibériában is áprilisban 18°-nyi meleg szokott jelentkezni. Júniusra teljes a nyári hősség, mig augusztusban már rohamosan közeledik az ősz. Az átmenet a télbe nedves, hideg ködökkel jár. Sok szél is járja Szibériát, száraz szelek, ami tehát nem egészségtelen. Erősen szeles napokat rendesen enyhülés, hőemelkedés követ. Szibériai lakosok rossz időben ki sem mozdulnak gondosan lezárt házaikból, amit bizonyára a mieink is megtanultak. Fűtőanyag, irdatlan nagy búbos kemenczók bőven vannak minden házban. Szibériában a csapadékos napok kiszámíthatatlanok. 10 tői 160 között ingadoznak, tehát nem sok. Kö- zép-Szibériában főkóp csak ősszel van hó, télen alig. Szóval Szibéria általában száraz vidék s igy nem egészségtelen. A részletekben is igen gazdag kis füzet a Természettudományi Közlöny 1915-iki évfolyamának 3—4. számú pótfüzetéhez van csatolva. * Komoly tanulmányban komoly tudós nyugtatja meg tehát az itthon levőket arról, hogy foglyaink nem épen a borzadalmak földjén szenvedik a fogságnak kétségtelenül nehéz napjait s hogy isten segítségével a fogolytábor éghajlatát leküzdve — egyszer csak viszontlátjuk őket. Adja Isten, hogy mentői elóbb.
