Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-03-22 / 23. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Nérneti 1916. márczius 22. Grün Lili (premier.) A darab meséje és alakjai annyira az életből vannak véve, hogy úgy tűnik fel, mintha nem is színdarabot látnánk, hanem mintha egyszerre szétnyílna egy budapesti szobának egyik fala, s látnok mikép él ott egy család, melyhez ezer és ezer más család élete nagyon, de nagyon hasonlít. Semmi különös nem történik s mégis leköti a figyelmet, mert ismerjük az az életet az 5 apró gondjaival s az iró tehetségében gyönyörködünk, ki ilyen hűen állítja elénk. Tudjuk, hogy valóban ilyen azok élete kik III. emeleten laknak s bútorozott szobát adnak ki, cselédet nem tartanak, takarékoskodnak ahogy csak lehet. De leányukat polgári iskolába küldik s fiukból bankhivatalnok lesz. Van nagybácsijuk, kit a család eszének tartanak s ki ruhatár bérlő a Niagara kávéházban. A leány megnő s férjhez kell adni mulatságokba nem járt, tehát csak Simi bácsi vagy Sonnenfeldnól a há- zasságközvetitőné utján szerezhetnek vőlegényt. A leány beleszeretett az első férfiúba, kit ismert a szobaurba, dacára annak, hogy az már idősebb ember s lump. A szobaur még hozzá kath. is s igen jellemes derék fiú, ki szintén szereti a leányt, de sokkal okosabb s becsületesebb, hogysem a kedvező helyzetet kihasználja. Lemond a leányról s mindent elkövet, hogy a leány őt megutálja s megszeressen egy derék utazót, kiből hozzávaló férj lesz. Á teljesen zsúfolt nézőtér hangosan ünnepelte Gulyást és G.u- lyásnét, kiknek jutalomjátékuk volt e darab. Mellettük sokat tapsolt Sziklainak. Még nem is lépett a színpadra, csak a háttérben tűnik fel alakja s már tapsolták. Falu rossza. Gyenge előadásban, kedvetlen játékkal végre véget ért s kis számú közönség megkönnyebbülve hagyta el a színházat. Ily kiváló darab jobb előadást érdemel. Sziklait és Nyárait megtapsolták. A többi szereplők bizonyára nem is kívánták, hogy tapsolják őket. Műsor: Csütörtök. Éva. Képzelt betegek. Minden betegségek közt a legsúlyosabb és legveszedelmesebb, ha valaki nem létező, súlyos bántalmakat képzel be magának. Az ilyen embereknek legtöbbször semmi bajuk nincs. Színük jó, étvágyuk rendes, azonban annyira hiszik, hogy betegek, hogy lehetetlen meggyőzni őket annak ellenkezőjéről. Fiatalalok és idősek egyaránt szenvedhetnek ilyen bajban, de leginkább az idegesek vagy vérszegények kapják meg. Akiknél bekövetkezik ez a különös lelki állapot, azok folyton képzelt bajukkal foglalkoznak, kétségbeesnek, elkeserednek miatta, állandóan kezelik magukat, bújják a népszerű orvosi könyveket és mindent elkövetnek, hogy gyógyulást találjanak. Ha valaki hideg fürdőt ajánl nekik, akkor hideg fürdőt vesznek, s ha másnap valaki azt mondja, hogy az ártalmas, akkor ijedten abbahagyják. Minden érzésüket gondosan tanulmányozzák s kevés, fö- lületes és ezért veszedelmes orvosi tudásukkal súlyos tüneteknek tekintik azokat. Némely ilyen erős, egészségtől duzzadó ember gerincagysorvadásban, rákbetegségben vagy tüdővészben szenvedőnek képzeli magát; tucatszámra vásárolja a lapokban hirdetett pilulákat, hűen követik a különféle, sokszor lehetetlennél lehetelenebb tanácsokat, szóval mindent elkövet, csak orvoshoz nem fordul, mert fél, hogy az lesújtó véleményt mond a „betegségégéről“. Ha mégis rászánja magát, hogy orvoshoz menjen, soha nem marad meg egynél, hanem mindig változtatja őket, mert nem hisz nekik és nem bízik meg bennök. Sok ember szenved ilyen szomorú állapotban, különösen azok, akiknek sok az idejük és kevés a dolguk. A gyógykezelés mindenesetre nagyon nehéz, mert nem a testet, hanem a lelket, a beteges képzelődést kell meggyógyítani. Legjobb, ha kertmivelési munkát bízunk az ilyen betegekre, úgy, hogy a figyelmét állandóan elvonjuk magáról. Nem szabad egyedül hagyni őket, szórakoztatatni, társaságba kell vinni őket s ezáltal elérhető az, hogy lassan elfelejtik képzelt fájdalmaikat, fölfrissülnek és később teljesen meggyógyulnak. Háborús-apróságok. A vitézség! érmekért járó dijak. Hazai Samu báró, honvédelmi miniszter leiratot intézett a vármegyéhez a vitézségi érmet tulajdonosainak érdekében. Ismeretes ugyanis, hogy a honvédelmi miniszter rendeleté szerint a vitézségi érmekkel havi pótdijak járnak. Az arany vitézségi érem után havanta 30 K, az I. o. ezüst vitézségi érem tulajdonosának havi 7 K 50 f. jár. Már fölhívták a vármegye területén tartózkodó vitézség]' érem tulajdonosait. Akik már nem tartoznak a hadsereghez, hogy akik a katonai nyilvántartásban nincsenek, azok folyamodjanak a dijak odaítéléséért, még akkor is, ha az eredeti határozmányok szerint a pótdijra igényük nem lenne. A folyamodványokat a pontos lakóim feltüntetésével és a vitézségi érem adományozását igazoló okmányokkal fölszerelve, az illetékes honvéd vagy cs. és kir. katonai parancsnoksághoz kell benyújtani. Professzor. „A pedagógiából azt tanultunk, hogy a nemzeti ünnepek programmjának tartalma, jellege egész szelleme magyar legyen. Úgy értjük ezt, hogy a magyar művészet szolgáltassa a zenét, magyar nemzeti költők szelleme lelkesedjék vagy borongjon az előadott költeményekben stb, stb. Ez nemzeti követelmény és semmi esetre sem sovinizmus. Elemi követelmény főleg most, mikor nekünk nincs valami nagy okunk arra, hogy a franczia művészetért lelkesedjünk és merítsünk erőt; táplálékot, még akkor sem, ha nem lenne a magyar zeneművészet oly gazdag és magas színvonalú, hogy kosár számra válogathatunk nemzeti, ünnepekre.* Ezt írja ön nekünk professzor uram. És mi szótől-szóra leközöljük és kijelentjük, hogy ezt a pedagógia követelményt aláírjuk. De itt kapcsolatosan nincs okunk semmi, legparányibb aggodalomra. Tehát egy külön czikknek közlésére sem. Talán csak az egyéni lelkesedés és elragadtatás kedvezett a kérdéses választásnak, zenedarabnak. Pax. — Vidéki. Cs. L. Hát bizony úgy van. Volt korszak, mikor a magyar gyermek a Miatyánkot ezzel a nótával kezdette : Jaj be .............Csakhogy tudni kell, kike t értett a németnek. — Dr. H. Olvasom Kenedi Géza .Az urak“ czimü kis megemlékezésében („Naiv Emlékiratok 6) hogy azokról, kik az 184S-iki szabadság harcz után jöttek a világra, később azt mondták, hogy bubán születtek." Húsz esztendő múlva — úgy mond — ezekből az évekből kevés katonát lehetett állítani. Olvassa ön mai egyik garmondos czikkünket és megtalálja írásának gondolatait. Sárköz. B. E. A levél megy. — Munkatárs. Még ma se tudjuk biztosan húsvéti számunk terjedelmét. Bizonytalanság- esetére nem fordulhatunk tehát ami igen szép számú és tekintélyes mankatársainkhoz. Nyomatott a Pázmáay-sajíéban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz, könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz. — (Színház mellett.) — A Szalmán Bazárlii az összes játék-, diszmü-, emlék és rövidáru czikkeket helyszűke miatt a közeledő Masslenihova kellemetlen esete. Az orosz Vöröskereszt két kiküldöttje Masslenihova asszony ős Mylius dán alezredes, stb. itt időzésükkor Székesfehérvárt és Szabadkát is meglátogatták. Tolmácsuk és vezetőjük egy főhadnagy volt. A misszió nagyon megvolt elégedve az orosz foglyok helyzetével, majd a vizsgálat után a város hatfogásos ebéddel kedveskedett nekik s a magyar ételből jóízűen ettek. Főleg a hadizsemlék Ízlettek az orosz hölgynek, aki emlékül magával vitt huszonöt darabot s kijelentette, hogy azok Oroszországban mint a „kiéhezett8 Magyarország ékesenszóló cáfolatát, fogja mutogatni. Kecskemétről almát vitt el. Ott történt meg vele, hogy megkérdezte az egyik orosz foglyoktól orosz nyelven : — Hogy hívnak ? — Jelentem alásan Kovács Mihálynak, — felelte magyarul. — Én ezt nem értem. Beszélj oroszul, szól az orosz nővér. — Jelentem alásan, én nem beszélek többet oroszul. Én ezután magyar leszek. Az orosz asszony elsápadt, de nem válaszolt az orosz fogolynak. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTATVÁNYOK ÉS TANSZEREK KAPHATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR- $&£ NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ.' nagy tasvsti vásár idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére. Blatnlczkv István KAZINCZY-UTCZ A 10. lábat tesz tönkre a szüle czipő. Aki étinek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipöt Walek János czipész mesternél. Szatraár, Széclienyi-u. 7. ORCIOMGYAR fÖST villamos gépekkel berendezve. Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszg szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. Itil-HíKSi OTTÓ cs. és kir. udvari Bzállitó, Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-8ir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó; Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.
