Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-03-22 / 23. szám
Szatmár-Németi, 1915. márczius 22. SZATMÁRI HÍRLAP' 3 Örvendetes érdeklődés c, kertészet iránt. Szoták János MÁV. kertész lapunkban nem egy igen figyelemre méltó czikket irt a kertészet köréből, főleg a zöld-ég termelésről. Most, mint a hozzá érkezett levelekből látjuk, úgy a helybeli, mint yidéki olvasóink közül sokan fordulnak hozzá (Szamár, Postakert 3) utasításért és tanácsért. Sőt az ország távolabbi helyeiről is, mint pl. — Velenczéről, az irgalmas nővérek. A lelkes és önzetlen kertész készséggel válaszolt minden megkeresésre. Sok ilyen buzgó apostolt kívánunk a magyar kertészetnek. Kauczióval szabadlábon. Az elmúlt héten megemlékezett a lapunk is azokról a visszaélésekről, amenlyeket Rosenberg Mór Dezső nagykárolyi lakos és társai a Haditermény R. T. szállítási igazolványaival követtek el és ami miatt a tettesek ellen a vizsgálati fogság is elrendeltetett. Á szatmári törvényszék vádtanácsa Rosenberg Mór Dezső 10 ezer, Scheer Náthánt és Weisz Fábiánt 5—5000 K óvadék ellenében szabadlábra helyezte. A város motorekét szerez. A gazdasági szakbizottság alapos megvitatás után — nem szükséges fejtegetni minő életkérdéses okok alapján elhatározta, hogy egy Stock- féle motorekét vásárol. Ebben az elhatározásában támogatták az itt járt miniszteri biztos és Tichy Gyula vármegyei gazdasági felügyelő. Ä motor csaknem 50 ezer koronába kerül. De ha beválik, több értéket fog produkálni. Végre! Utczáinknak seprésére és tisztántartására a főkapitány végre, erős és szívós utánjárással hadi foglyokat kap. Lapunk régen sürgeti ezt a munkát. Hiszen kezeink közt vannak az adatok, mit dolgoztatnak és mit rnüvelletnek a mi foglyainkkal. De ha minden nap, minden utczát kisepernek, czélt akkor se fogunk érni, ha a közönség könnyelműen és bűnös czinizmussal az utczára dobja udvarának szemetét és a vásárosok a piaczon szemét dombot hagynak naponkint. Az uj Heródesek áldozatai. A tiszti főorvos konstatálja, hogy a csecsemők halandósága növekszik. A számadatokat természetesen növeli most a hadi árvák, gyermekek halálozása is. Egy másik főorvos leverten és szomorúan beszéli, hogy sok és bő alkalma van a csecsemőknek orvosi kezelésében és megvizsgálásában. És a mostani szülötteknél, a csecsemőknél arra a tapasztalatra kell nap- ról-napra jutni, hogy satnyák, vérszegények, fejletlenek és gyomor hurutosok. Ennek oka a szegényebb sorsú anyák gyenge táplálkozása, valamint az ebből következő anyatej hiány és az az állapot, hogy a gyermekek más tejhez sem juthatnak. A nyereségvágy, az árdrágítással való üzérkedésnek, a legele- mib tápláló cikkeknek hallatlan drágaságai ime ilyen — a nemzetre nézve is — megdöbbentő, pusztító eredményekkel kapcsolatosak. A fronton apák, férjek, ifjak ontják vérüket a nemzetért, értünk itthon levőkért . . a jövő nemzedékért. És itthon uj Heródesek pusztítják ami csecsemőinket, csecsemőinknek anyáit. Nem azt kérdezzük itt elsősorban, hogy vájjon elég erős kézzel sujtják-e ezeket az uj Heródeseket. De azt kérdezzük, hogy a kis és nagy újkori Heródesek nem félnek-e az Istentől ? És nem gondolnak-e a hazatérteknek felháborodására és számonkérésére; magának a nemzetnek Ítéletére? Nem? akkor mindent megértettünk. Hát iszen ott vöt az egész falu. Bement a székely Csik-szoredába és bekopoktatott egy ügyvéd irodájába. Ahajt levevé karimás kalapját s megnyomkodván néhányszor a hüvelyk ujjával, megszólal nagy alázatosan: — Tekintetes, nagyságos, magyar, királyi ügy- végyorvos ur, valami ügyes-bajos dolgom erányában jöttem el magához. Az ügyvéd biztató felszólítására elmondja az .esetet. Végén a bűnügyi históriának, megkérdi az Ügyvéd a székelyt: — Hát mondja atyámfia, van-e tanúja ? A székely atyámfia kiáltotta : — Az egész falu, tekintetes ügyvéd ur. Hát íszen ott vöt az egész falu . . . — Kettő is elég. Csak kettőt diktájon be, — Kettőtt ? És felhők jelentek barázdás homlokán. — Akkor jó lesz haza menni s beszélni azokkal a tanukkal előbb . . . Hadiárvaház Debreczenben. Minket, a kik elsők voltunk a létesítendő hadi árvaház tervezetével, elhatározásában és vég- rehajtásánek kimondásában: nem kis mértékben érdeke], mi történik köröttünk — vagy távolabb tőlünk a hadi árvák ügyében. Hát ime egy mozgalomról. A debreczeni kath. egyesületek is egy hadiárvaház létesítését határozták el. A mozgalom széles körű hullámokat vet. A siker pedig már az eddigi eredményekből biztosítva van. Azon hatalmas gyűlésen, melyen ez a gondolat a tettek, a cselekedetek mezejére indult Dr. Bernolák Nándor, a kiváló tudós, a debreczeni egyetem rektora a következő kijelentést tette: — Vannak olyanok, akik üzletnek tekintik a háborút. Hogy eltereljék magukról a figyelmet, a katholikusokat vádolják haszonleséssel, szűkmarkúsággal, holott nincs az országban vallás, intézmény, egyesület, mely annyit áldozott volna a hazáért pénzben, vérben, mint a magyar katholiczizmus . . A hadiárvákból nem apacsokat akarunk nevelni, hanem a haza jövendő nemzedékét Isten oltalmába helyezzük, hogy jellemes, erkölcsös, hithü hazafiakká legyenek. Ezért szükséges e hazában a hadiárvaház. Sebesen hajtők. A sebes hajtás ellen régen küzd a rendőrség. Az utczák házaira, a fordulóknál főleg tiltó táblákat is szögezte- tett ki. Mit sem használ. Megfigyeléseink alapján, konkrét eseteket sorolhatnánk el annak bizonyítására, hogy sebes hajtásokban, a fordulatoknál való őrületes hajszában főleg a péksüteményeket és hustszállitó ficzkó-kocsi- sok (tanonczok) vezetnek, versenyeznek. És egy pár bérkocsis. A minap is balesetet okozott a sebes hajtás. Égy mészáros-hentes kocsija elgázolta Molnár Károly kir. törv. Írnok feleségét. Az elgázolt nőt a járókelők vitték lakására. Állapota elég súlyos, de nem végzetes. A Szent-István-Akadémia uj tagjai. A Szent-István-Akadémia megalakulása után minap tartotta meg első tagválasztó ülését, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg a tagok körében. A megejtett választás illusztris neveket iktatott a tagok sorába, kik nemcsak az Akadémiának lesznek díszei, hanem az általa képviselt megyar tudományosságnak is. A választás eredménye a következő: Tiszteletbeli tagok lettek: az I. osztályban dr Csernoch János bíboros hercegprímás rendes tag; all.osztályban Fraknói Vilmos c. püspök rendes tag ; a III. osztályban grf Apponyi Albert, Berzeviczy Albert és Párvy Sándor szepesi püspök, rendes tag; a IV. osztályban Entz Géza ny. egyetemi tanár és báró Eötvös Loránd egyetemi tanár. Rendes tagok lettek: az I. osztályban Trikál József egyetemi tanár, a III. osztályban Pintér Jenő főreáliskolai tanár, a ÍV. osztályban Geőcze Zuard főreáliskolai tanár, Grosschmid Lajos, a budapesti tudomány- egyetemen a mathematikai tanszék asszisztense, Károly Irén jogakadémiai tanár, Kö- vesligethy Radó egyetemi tanár, Lőrenthey Imre egyetemi tanár, Plósz Béla állategéssz- ségügyi főiskolai tanár, Rejtő Sándot műegyetemi tanár, Rybár István egyetemi magántanár, Sárközy Pál pannonhalmi főapátsági főiskolai tanár. Szarvasy Imre müegyétemi tanár Vörös Cyrill kegyestanitórendi tanár, Zemplén Győző műegyetemi tanár. A franciák eddigi vesztesége. A Palais Bourbonban Gallieni tábornok hadügyminiszter bizalmas ülésben a következő adatokat közölte a franciáknak 1916 március 1- éig szenvedett veszteségeiről: 800.000 halott, 1, 400.000 sebesült, köztük 400. 000 súlyosan sebesült és 300. 000 eltűnt, akik alatt a hadifoglyok értendők. A franciák tehát összesen 2, 500.000 embert vesztettek, mig az angolok összes vesztesége halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban csak 600. 000 ember volt. A hadügyminiszternek ez a közlése lesújtó hatást keltett. A gyógyszerészeti munkálatok dijainak felemelése. A hivatalos lap a belügyminiszternek egy körrendeletét közli, amelyet a vármegyei és a városi hatóságokhoz intézett a gyógyszerészeti munkálatok dijainak ideiglenes felemelése tárgyában. Megdrágult minden elsőrendű élelmi és ipari cikknek az ára, ez a rendelet első része. Megengedem, hogy a gyógyszerészek folyó évi április hó 1-től kezdődőleg a további intézkedésig, a ve- vények árához a gyógyszerészeti munkálatok dijának húsz százalékát beszámíthassák. E húsz százalék az agyag, edényzet és munka- dij tételek után mint utolsó összeg jegyzendő fel a vevényre, mellette a százalék jelzéssel s az ekként részletezett árszabás azután összegezendő. A miniszter a rendelet végén hangsúlyozza, hogy ez a munkadijemelés csak ideiglenes jellegű. (Nem irigyeljük a gyógyszerészeknek jövedelmét. Sőt kívánjuk, hogy nemzeti társadalomnak erős, anyagiakban is erős tagjai legyenek. De már — kérem alásson — mikor a gyógyszertárak nagy %-a 10—20—30 ezer korona tisztahasznot hajtanak, mikor legeslegtöbb gyógyszerész existen- cziája biztosítva van: akkor mégis csak áldozathatnának ők is egy kis többlet munkát a — hazáért, nemzetért — ingyen. Főleg akkor, mikor az elhagyatott gyermekek gyámszüleinek havi 8 koronát adunk egy árva gyermek eltartásáért, vagy legfeljebb egy K át naponkint s mikor a tartási dij felemeléséért folyamodnak — a hazafiságra való hivatkozással zárkózunk el. Szerkó) Vidék, a rekvirálások eredménye — a fölösleges terményekben. A legutóbbi közigazgatási ülésen Plachy Gyula kir. pénzügyigazgató bejelentette, hogy a pénzügyész- ség által felkutatott, eltitkolt termónykészle- teket a vármegyében 13.000 métermázsát tesznek ki. Természetesen — az eltitkolókat most már beidézik, ügyét megvizsgálják és büntetést kapnak. A közigazgatási közegek azonban közvetlenül tapasztalhatják, hogy valamely törvénynek, rendeletnek elméleti értéke mily máskép alakul — a gyakorlati életben. Hogy mily hiányai vannak. És főleg azt, hogy a törvények, rendeletek végrehajtása, a községi elöljáróság mulasztása, a rendeletnek közérthetővé nem tevése milyen sajnálatos következményeket és zavarokat okoznak. És mennyi drága időt vesznek el a nagy nemzeti gazdasági harczban. Csak egy szolgabiróságnak járásában pl. a Károly-erdődi járásban, mely kerületben a büntető tárgyalást b. Kováts Sándor főszolgabiró megkezdette. Nyilvánvalóvá lett, hogy több községben a r. rendeletet nem tették közérthetővé, és nem készítették elő ... A pénzügyőrök több esetben fölösleges készleteket jelentettek be most kiderül, hogy még a szükséglet készlet sincs meg. (Nem számítottak be pl. a papnak, tanítónak, bírónak stb. járandóságát. A jószágok eleséget is figyelmen kívül hagyták.) Többen csak szemmórtékre támaszkodva jóhiszeműen jelentették be termésüket. A bejelentést nem könyvelték el a falu-házán a jegyzői hivatalban. Örvendetes kijelentés azonban, hogy meg lehet állapítani, hogy általánosságban az emberek nem szándékosan titkolják el a készletüket, hanem tudatlanságból, vélt jóhiszeműségből, a falusi elöljáróságnak felületessége és hanyagsága miatt kell most nekik a tárgyaláson megjelenniük, időt ra- bolniok. Dicséretes, hogy a szolgabiró, mélyen beleszánt ebbe a rekvirálási ügybe. És reméljük, hogy a kormányzat is belátja, mily nehéz ily rendeletnek érvényt szerezni kellő előkészítés nélkül és revideálni fogja a rek- virálás büntető következményeit. kertészet, Védjük meg pöszméte termésünket. Az utóbbi években nagy mértékbe föllépett a pöszméte betegség, úgynevezett amerikai lisztharmat. Ezáltal a pöszméte gyümölcse fekete bebörösödést kap, és hátrányára van a fejlődésre, úgy az élvezetre is. Kísérletezéseim folytán bebizonyosodott, hogy ezen betegség ellen megvédhetjük pöszméte termésünket, ha háromszor megpermetezzük réz- gálic oldattal. Úgy készítjük el, mint a szőlőhöz. Mostan egy pár napon belől, amig nagyon ki nem hajt, 4 százalékossal, másodszor 3 százalékossal. Amikor a gyümölcs borsszem nagyságú lesz. Harmadszor 2 százalékossal, amikor a gyümölcs felfejlődésben van. mindannyiszor jó erősen megpermetezni. A kik ezen jelzett pemetezóst e szerint teljesitik, biztosan megmentik pöszméte termésöket az amerikai li9ztharmat betegség ellen. Szotáh János, máv. kertész.
