Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-02-02 / 9. szám

Szatmár-Németi 1916. február 2. SZAlMÁRI HÍRLAP 3 vathölgy. Drága betétes csizma ezipőben, drága szőrmében. És mindennap más ruha van rajta, a czipő is más, alakban és szín­ben . . . * Oh a háborús idő rettenetes ellentéte­leket vet elénk. A háború goromba patáival mindenbe beletaposodott s annyi szeretet, de annyi ellentétet is fakasztott, hogy bizony alig győzi a toll leírni . . , Szocziálistává leszünk ... a szeretetnek, az irgalomnak szocziálistáivá, a kik gondolkodunk és ere­zünk. 1 Riport. Gyertyaszentelő-ünnepe. Mai nap Gyertyaszentelő Boldogasszony napját ünnepli egyházunk. Ez az ünnepünk is telve van gyönyörű tartalommal és főleg az anyaság fenséges fogalmának ragyogásával. Az aláza­tos, az engedelmes Szűz Mária aláveti magát a törvénynek : a szent család elmegy a temp­lomba, hogy bemutassák magukat és letegyék a szerény áldozatot: a két galambfit, jól tud­ván, hogy Isten nem az áldozatok nagyságát nézi, hanem szivek redőit, melyekből az ál­dozat fakad. E napot Gyertyaszentelő Bol­dogasszony napjának nevezzük a közéletben. Azért, mert a szent misét előzőleg az isteni tiszteletre szolgáló gyertyákat e napon áldja, szenteli az egyház. Az oltárokon égő gyer­tyáknak megragadó jelentőségük van. Azok­nak a gyertyáknak lángjai elviszik az em­lékezet által a katakombáknak mélységeibe. A hol a keresztény Ősök — nagy szenvedések, önfeláldozások és bujdosások között várták az Isten napját. A mely nap háromszázados szenvedések és kitartó hitbeli élet után meg is érkezett. És mikor kiléphettek az Isten ege alá . . szabadon valhatták hitüket a mi őseink. Emlékül magukkal hozták a kata­kombák életéből a gyertyákat, hogy a temp­lomokban, hatalmas dómoknak oltárain is jelezzék nekik a gyertyák lángjai Krisztus világoságát, melyet a földre hozott és mely nélkül az emberiség lelke újra sötétségbe bo­rulna és Krisztus igazsága elhomályosulna. Fogékony, müveit lélek megérti tehát a kath. oltárokon égő gyertyák jelentőségét, mint megérti a hazafias ember az örömtüzeket, a világosságot, mely hegyeinken és ablakaiéban gyűl ki, mikor a nemzetnek diadalos öröm­ünnepe van. A Püspök atyánk beteg. Dr. Boromisza Tibor megyés püspök, előzetesen fellépett in­fluenza után tüdőgyuladásba esett s most e kifejlendő betegségben fekszik. Indítsa e hir az egyházmegyét, papságot és hivekot egy­aránt arra, hogy imádkozzunk a szeretett főpásztorért, a ki egész leikével és minden áldozataival egyházmegyéjének él. Kérjük az élet urát, hogy tartsa meg drága életét és essék keresztül ez ismételt megpróbáltatáson. A szatmári hadiárváknak Ottho­nára és Szatmárfalvára, mint értesülünk Perényi János ez. kanonok, kir. tanítóképző intézeti igazgató 400, illetve 100 koronát küldött (összesen 500 koronát) a polgármes­teri hivatalba, mely összeget e hivatal nyil­vánosan nyugtázza. A szatmári r. kath. egyházmegyei néptanítók segélyegyesülete f. évi rendes közgyűlését február hó 5-én, szombaton dél­után 4 órakor tarja a székesegyházi plébánia hivatalos helyiségében Benkő József apát­kanonok, püspöki megbízott vezetésével. Uj kánondoktor. Lahocsinszky Béla szatmáregybázmegyei áldozó-pap, az egy­házmegyei középponti Alapítványi pénztár tisztjét a múlt héten avatták kánondoktorrá a budapesti tudományegyetemen. Mindene­setre nemes ambiczióra, kitartó szorgalomra és magasabb életfelfogásra gvalló lólekre mutat, ha valaki olyan korban, mikor már a „vizsgálatok kora“ befejezettnek látszik, a rideg számvetések közt is talál oázt, hogy önképzéssel tanulmányokat végezzen. Tiszta, igaz örömmel üdvözöljük dr. Laho­csinszky Bélát, az uj kánondoktort. Mikor kezdi működését az állandó felülvizsgálati bizottság ? A honvédelmi mi­niszter elrendelte korábban már, hogy meg­kell alakítani azt az állandó felülvizsgálati bizottságot, amelyek a katonai szolgálatköz­ben megsérült katonák felülvizsgálását fogják végezni. Ez a bizottság Szatmáron febr. 17. ápr. 26. jun. 16. aug. 22. okt. 27. deez. 19 én és szükség esetén ezen napokat követő más­napokon is folytatólag fog működni. A bi­zottság elnöke Balogh Ferencz alezredes, polgári elnöke dr. Damokos A. h. miniszteri biztos, helyettes elnöke Pethő György lesz­A város fája. A város fája árusí­tásának nemcsak az azt a czólt kell szol­gálni, hogy, mint erdőtulajdonos közvetítés nélkül aknázza ki erdőinek értékét. Ennek az árusításnak még az sem egyedüli czólzata, hogy a polgárságot biztosítsa minden eshe­tőségben a tüzelő anyagról. Magasabb, szoczi- ális czélt kellene szolgálnia. Azt a czélt, hogy a fa árának alakulására döntő befolyást gya­koroljon, hogy az .'áraknak az uzsoráig való emelkedését megakadályozza és a faspeku- láczióknak a polgárság javára útját állja. A legnehezebb időben a város fája ezt a czólt nem szolgálhatta. Nyomást, korlátozást nem gyakorolt a faüzórkedósekre, nem a város fája alakította az árakat, sőt megfordítva történt. A fakereskedők, a faspekulánsok vitték és hor­dozták, befolyásolták a város fájának árát és az árak emelkedését. Ez körülbelül ama czikknek tartalma, melyet közelebb a város fájának ügyében előkelő, szakértő kézből kaptunk. És mely czikk kapcsán a czikk írója aggodalmasan kérdezi : Mi történik e télen a jövő faszükségletének biztosítására ? Folyik-e a termelés? És egyáltalán ellátja-e a város magát a jövőre . . a közelebbi őszre fával, a mely őszön előreláthatólag újra ne­hézségek és szükségletek állhatnak elő . , . Mikor laikus emberek látták előre már a nyár derekán, hogy mi fa Ínség következik és be is szerezték a tüzelőt, mert a bizonyos­ság tudatával látták a bekövetkező fainséget és a városi erdőkezelősóget a legnagyobb készületlenségben találta az ősz : jogosultak ezek a kérdések és nem felesleges a megnyug­tató válaszadás sem. Van-e arany pénzed ? Cseréld be. Az osztrák és Magyar Bank mindazoknak kik a birtokukba levő korona értékű arany­érmeket, vagy pedig cs. és kir. vert aranyat a bank főintózeteinél vagy bármelyik fiók- intézetézetónól bankjegyekre cserélik be, ezen hazafias cselekedetük maradandó emlékéül budapesti főintézete utján díszoklevelet állít­tat ki. Reméljük, hogy a banknak ezt a közérdekű és nagy horderejű akczióját a kö­zönség minél szélesebb rétegeinek támaga- tása által lehető nagy siker koronázza. A hadiadó kivetése. A hivatalos lap minapi egyik számában jelent meg a hadi- czélokra szolgáló jövedelmi adó kivetésére vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet. E sze­rint azok, a kiknek jövedelme 1915-ben a 20 000 koronát meghaladta, 1916. márczius 15-ig tartoznak vallomást adni a pénzügy- igazgatósághoz. A továbhi eljárás a régi. Uj az, hogy a kegyúri terhek az 1909. 10. t. c. 12. §. 7. pontja értelmében levonható teher­nek veendők, s az 1914. XLVI. t. c. 2. §-ában foglalt rendelkezések az egyházakra, szerze­tes rendekre, alapokra és alapítványokra is kiterjesztetnek. Csekély önbizalom. Börtönigazgató: Remé­lem, hogy nem látjuk egymást többé itt? Távozó fegyenoz: Tán elhagyja állását igaz­gató ur ? Ami már még sem járja. A belügy­miniszter figyelmezteti a közönséget, hogy némely helyütt a munkára kiadott hadifog­lyok és a lakosság közötti érintkezés túllépte az erkölcs és a családi tűzhely tisztessége ál­tal megszabott korlátokat. Minthogy azonban a távoli harctereken tűzhelyeik oltalmáért küzdő katonáink családi életének tisztaságát mindenképen meg kell óvni, a magukról j megfeledkezett női családtagokat a rendel­kezésre álló társadalmi és hatósági eszközök alkalmazása mellett meg kell büntetni. Ebben az irányban az I. fokú rendőrhatóságok — ha kell nyilvánosan is — tájékoztassák a lakosságot, egyben pedig különös gondot fordítsanak arra, hogy a hadifogoly munká­sok munkájuk végeztével elkülönített helyi­ségeikben tartózkodjanak, a lakosság pedig velük semmiféle bizalmasabb barátkozást ne kezdjen. (A Szatmári Hírlap e kérdést már egy hónappal ezelőtt tárgyalta és esetekkel világította meg, hogy a mi a foglyok beezé- zésével történik itt nálunk: az még sem járja. Szerk.) Haza hívják bolgár pékjeinket. A „világ leghíresebb komlós házi kenyerének“ mestereit, a bolgár pékeket haza invitálják. A hazájukhoz hü bolgár polgárok (városunk­ban mintegy 30 an vannak) sietnek is nem­zetük hareztereire, feloszlatják üzletüket, liszt- készletüket pedig a helybeli pékek veszik át, kötelességet vállalván arra, hogy az átvett lisztmennyisóget a közönség számára feldol­gozzák. Konstantinovics Demeter és társai bizonyára jó emlékekkel búcsúznak el Szat- már városától. Halálozások. Kovács Bernát a szat­mári 12. honvédezrednek a hareztéren küzdő derék századosát súlyos csapás érte. Hitvese, szül. Chylianszky Stegmüller Milus 25 éves korában, házasságuknak második évében — Debreczenben elhunyt. — Száz éves asszony halála. Volt pedig ez a ritka korú asszony az általánosan, város és vidéken ismert vén Sosolynak édes anyja. Sosoly, a tipikus éne­kes-lantos maga is már 76 évében van ; az elhalt 100 éves asszonynak egy 17 éves déd­unokája is ott állott a koporsónál. Sosolynak lantja egy ideig tehát bánatosan fog szólani. Hogy bánnak nálunk a gyilkos orosz fogollyal is. Egy magát zenetanitó- nak nevező orosz fogoly gyilkos merényletet követett el Bátyú melletti való községben Grünfeld gazdálkodó és 18 éves leánya ellen. Mindketten belehaltak a merényletbe, mint annak idejen megírtuk. Most hir jött a gyil­kos orosz fogolyról is, hogy a kassai honvéd- ügyészség gyanúsnak találta a fogolynak el­mebeli állapotát, tehát megfigyelés alá he­lyezte, hogy beszámithatóságát megállapít­hassa az ügyészség. Lám, itt nálunk igy becsülik meg az orosz fogoly életét is. Vájjon a nagy emberi jogokat hirdető Oroszország és egyáltalán entente: ily lelkiismeretesen kezeli a mi foglyaink orgyilkosságtól mentes életét is ? Háborús sziporkák. Pferdefeldbanon dolgoz­tak. Mértek, földet vágtak, földet hánytak, vízszintez­tek, de a Pferdefeldbahn-kifejezés sehogyse ment a fejükbe. Végre az egyik baka megkérdi a káplárt. — Káplár ur kérem, miért hívják ezt ferde feldbannak, hiszen egész nap egyebet se teszünk, mint vizirozzuk. * Egy népfölkelő leveléből. „Lelkem Zsuzsikám 1 Eredj férjhez minél előbb, mert mire véget ér a háború, olyan öreg leszek, mint az aradi országút. Ha Isten haza segít, majd találok magamhoz való fiatal személyt a szomszéd faluban." A Bzederfák védelme, Á tüzifahiány következtében előfordult, hogy az utszóli szederfákat tüzifanyerés szempontjából s za- bályellenesen tisztogatták és csonkitgatták. Mivel ez a selyemtenyésztésre káros hatás­sal van, a földmivelósügyi minisztérium fel­hívta a selyemtenyésztési felügyelőséget, hogy a fák tönkretevésének megakadályozá­sára tegye meg a szükséges lépéseket. A tábori posták csomagforgalmá­nak korlátozása. A posta és távirdaigaz- gatóság közli, hogy a 16, 34, 45, 46, 49, 95, 170, 190, 211, 233, 308 és 317, számú tábori postához magáncsomagok ezidőszerint nem küldhetők. A m. kir. postahivatalok (posta­ügynökségek) tehát a felsorolt tábori posták­hoz magáncsomagot további intézkedésig nem vehetnek fel. Hadisegély nyugdíjas tisztviselők­nek. Az Országos Hadsegélyző Bizottság elhatározta, hogy az olyan nyugdíjazott ál­lami tisztviselőket, altiszteket és szolgák öz­vegyeit, akiknek nyugdija még a régi tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom