Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-06-14 / 47. szám
Szatmár-Németi, 1916. junius 14. 3 kozunk. A városi gőzfürdő ügyóbeu a polgár- mester felvilágosítást ad. Verécey bizottsági tag elfogadja a felvilágosítást, de kéri a polgármestert, hogy minden törvényes eszközzel hasson oda, hogy a gőzfürdő gyorsan nyilas- sék meg, mert különben jövő közgyűlésen ez ügyben radikális indítványt fog előterjeszteni. Ezután a közgyűlés hozzá fogott a 21 pontból álló ügy tárgyalásához. Mind apró ügyek, Bzinte házi ügyek, melyeknek egymásutánban folyt le tárgyalása : Wallon hagyomány elfogadása, dijnokok és alkalmazották egyszer és mindenkori segélye; A negyedik hadi- kölcsön fedezetének kijelölése, Kosa Bertalan faajánlatának elfoglalása stb. stb. Az uj helyettesfőkapitány fizetésének utalása és Markó József szolgálati pótlék megállapításának megszavazása. A közgyűlés bizony szürke és egyhangú volt. Hiányoztak az eleven ésgyakran szónoklók, úgy látszik — nem volt themájuk A Jótékony Nőegylet hangversenye. A nőegyesület folyó hó 11-én részben a hadi árvák otthonára, részben saját pénztára javára rendezett hangverseny népes páholyok, zsúfolásig megtelt nézőtér és üres karzat előtt folyt le . . No de úgy sem pályázott a szereplők közül senki sem a karzat olcsó tapsaira, azt ambicionálta mindenki, bogy a müértő közönséget tiszta élvezetben részesítse. A műsor első száma: „Wagner „Tanahauser“ czimü operájából és vendégek felvonása“ volt, melyet a székesegyházi énekkar Sepsy Márton karnagy mesteri vezetése mellett remekül interpelált. A közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta a szereplőket. Ugyancsak a székesegyházi énekkaré volt az utolsó szám: Bekkert-Patakytól „A kápolna“, melyet mély átérzéssel, a szebbnél-szebb iskolázott hangok egybe olvadó harmóniájával adott elő. Füredi Sándor Beethoven D dur sonatajának I. II. III. tételét, Vieniawsky D Moll Hegedűversenyét és Taust-ábrándját adta elő. Füredi művészi egyéniségét már ismeri közönségünk, de ma esti játéka felül múlta a várakozást és úgy szólván fokról- fokra magával ragadta a baligatóságot. Fábry Irmát; a szinpatikus megjelenésű művésznőt, most hallotta először Szatmár, de kifejezés teljes, biztos, finoman distingvált előadását, brilliáns technikáját reméljük még többször is szerencsénk lesz élvezni. A „Tavasz“ cimü idyll Haller Ferencz ügyes rendezésében került színre. Unger írén Helénje bájos bakfis, Runyai Mariska Sophieje mesteri alakítás volt. Fodor Zoltán káplárja egészen az életből volt ellesve. Läufer Imre és Szlávik Ferencz szintén rutinnal játszottak. A hangverseny után társas összejövetel volt a Pannónia éttermében. A nőegyesület szép erkölcsi sikeréhez úgy halljuk, jelentékeny tiszta jövedelem kapcsolódott, (l.j.) A debreczeni egyetem uj tanácsa. A jövő tanévre az egyetemi tanácsot a múlt héten választották meg. Rektor lett dr, Láng Nándor, a dékánok a teológiai szakon dr. Ferenczy Gyula, a jogi szakon dr. Mártonffy Marczell, a bölcsészeti szakon dr. Papp Károly. Kinevezés. A vármegyei főispán Ko- moróczy István volt vármegyei tisztviselőt tiszteletbeli főszolgabíróvá kinevezte és egy úttal a szinérváraljai főszolgabírói hivatal vezetésével megbízta. Katonai kitüntetések naplója. A király Runyai Károly 19-ik közös gyalogezredbeli hadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása elösmeróseül a koronás arany érdemkeresztet adományozta a vitóz- ségi érem szallagján. A kitüntetések adományozására felhatalmazott parancsnokság, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Lázárovits Márton, 12. h. gyalogezredbeli szakaszvezetőnek az 1. osztályú, Kóródy Pál 12. h. gyalogezredbeli örvezetőnek a 2. oszt. ezüst vitézségi érmet, Flóra Flórián 12. h. gyalogezredbeli tizedesnek pedig a bronz vitézségi érmet adományozta. Növendékpapok felvétele a hajdú- dorogi egyházmegyében junius 27-én reggel 9 órától kezdődőleg lesz Nyíregyházán az egyházmegyei irodában. A pályázóknak keresztlevéllel, érettségi bizonylattal fölszerelt, saját kezűleg Írott kérvényeiket a püspöki iroda igazgatóságánál junius 26. délután 6 óráig kell személyelesen benyujtaniok. „SZATMÁRI HÍRLAP“ Buzasaentelés. Régi szokáshoz híven pünkösd másodnapján tartották meg a seat- már-némeii görög kathohkusok a buzaszentelést. A hívek több százra menő sokasága méreteiben imponáns körmenetben vonult ki Gönczy Pál plébános vezetése alatt. A városi felső kereskedelmi iskola érettségi tanfolyamának hallgatására a harcztérről jöttek: Hajovics^Péter, Gönczy László, Kiss József, Kosztics Ágoston, Weisz Sándor, Horvát Károly, Krunka Ferencz, Mikula László, Morvay,, Károly, Glück Ernő, Glück József, Szabados Árpád, Farkas Herman, Zelikovics József, Weisz Márton, Lebovics Ábrahám, Török Andor, Reiter Dezső, Szilágyi Ferencz, Braum Mór, Rozenfeld Jenő, Petruska Antal. Most sorozták, még nem voltak katonák : Gere György, Adlerstein Henrik, Boleman Károly, Schwarcz Sándor. Magyar szerzetes találmánya. Németh István irgalmasrendi szerzetes, a pécsi irgalmasok rendházának tagja, aki jelenleg egyéves önkéntes a 83. gyalogezregben, sokat foglalkozott a vegytannal. Most egy érdekes találmánnyal kísérletezik. A foszforeszkáló anyagot ugyanis annyira érzékenyitette a fény iránt hogy segítségével egy ideális fo- tografáló lemezt készített, amely előhívás és rögzítés nélkül rögtön másolható. A lemez előállítása néhány fillérbe kerül és a lemez nagyon sokszor használható, mert a kép egykét nap alatt eltűnik. Azt mondják, hogy hadászati szempontból is fontos lesz, mivel a puskák felvillandó fényét és mennyiségét éjjel szemlóltetővé teszi. A szakférfiúk eddig dicsérettel adóztak a szerény papnak és buzdítják a további munkálkodásra s azt hiszik hogy ha sikerült az egyenletes rögzítés az üvegre és az érzékenység fokozása, olyan találmánnyal fogunk szembenállani, amely dicséretére válik a derék szerzetesnek és a magyarságnak. Viráglocsolás az utcán. Az utczai ablakokba cserepes virágokat tesznek és azokat természetesen locsolják is. De ez a locsolás, főleg emeletes házak ablakaiból amilyen jól eshetik a virágoknak: éppen olyan kellemetlenséget okoz a járó-kelőknek, a kik váratlanul hatalmas vizöntést kapnak. Okosabban kellene ezt a munkát végezni úgy, hogy a viz csak a virágokat és ne a járókelőket érje. A rendőrség figyelmét hívjuk fel arra, hogy ilyen kellemetlen eseteknek vegye elejét. Katonai lelkészek tudatják a hősi- halál eseteket. Budapesti tudósítónk jelenti; A jövőre Dézve intézkedést tett a hadvezetőség, hogy a tábori lelkészek minden egyes hősihalál-eset alkalmával levelező lapon tudassák az elesett hozzátartozóival a halálesetet. Az értesítéseknek minden adatot tartalmaznia kell. Figyelmeztető. A régi piros szinü 20 koronás bankjegyek beváltási ideje junius hó 30-án lejár. É napon túl ezek a bankók mint értéküket teljesen vesztett emlékpapirok maradnak csak forgalomban. Az uj vaspénz. A kormány tudvalévőén elhatározta, hogy az aprópénzhiányon vaspénzek kibocsátásával fog ségiteni. Az uj vaspónz, mint értesülünk, elkészült s néhány nap múlva forgalomba is hozzák. Egyelőre csak 10 és 20 filléreseket vertek vasból. A formájuk teljesen olyan, mint a nikkel pénzeké. A vaspénzeket a rozsdásodás ellen egy ujannan föltalált szerrel vonják be. Annyi vaspénz bocsájtanak most ki, a mennyi nik- kelpónzt ugyanakkor hadiczélokra kivonak a forgalomból. Bibornok és parasztim. Kopp bibornok, boroszlói herczeg-érsek egy sziléziai körútja alatt történt a következő kis epizód. Egy faluban a bibornok éppen akkor érkezett az iskola elő, mikor a gyerekek kijöttek. A bibornok megszólít egy élőnkszemü pa- rasztfiut: — Tudsz-e imádkozni ? — kérdi a bibornok. — Igen! 1 — Nos hadd hallom. Mondd el az imádságot. — Igenis, de addig fogja a sapkámat. És ezzel a flu átadva sapkáját a főpapnak, összekulcsolta kezét és elmondta a Miatyánkot, mialatt a bibornok mosolyogva tartotta a sapkát. Százezer orosz fogolyt kapunk az aratásra. Legfeljebb három hét választ el a magyarországi aratás megkezdésétől s erre való tekintettel Magyarország és német birodalom között megegyezés van, amely úgy szól, hogy a németországi termés betakarításáig Magyarország előlegezi Németországnak a szükséges gabonamennyiséget, még pedig korlátlan mennyiségben. Az aratáshoz szükséges munkaerő biztosítására nézve az a megállapodás, hogy Németország 100.000 orosz haeifoglyot enged át Magyarországnak aratási munkákra, akik a magyarországi termés betakarítása után visszatérnek Németországba, hogy ott is elvégezzék az aratást. A prevenozio. Mi ez? Sokszor irtuk már. A baj megelőzése, az előre való meggondolása annak, vájjon mitől származhatik a betegségünk, gyermekeinknek járványos baja? S a médiumoknak okos elkerülése. Csudálkoztunk már addig is azon, hogy egyesek, sokan, mily piszkos edényekből veszik és viszik a családba pl. a földi epret. (Eltekintve attól, hogy itt is valóságos áru uzsorával találkozunk). Azt mondják: megmossuk. Lehet-e bár mily gondos mosásban megnyugodni, mikor abból a piszkos edényből magába szitta-ette az az eper a miazmákat? Aztán legyen szabad kérdeznünk : vizsgálják e azoknak a fagyialtos árusoknak az edényeit, melyekért gyermekeink az utczán futkosnak. Yizsgálják-e az anyagát, a konyháját. Igen — nem ? Hej, mert aztán, ha a baj kiüt egy-egy családban a gyerekek közt; akkor aztán kapnak fejűkhez a szomorú szülők. Nálunk mindig akkor vizsgálnak, mikor már késő. A prevenczio nagy kincsét nem ismerjük. Miért hallgat Hindenburg ? Egy katonatiszt felségével a vendéglőben időzik. Az asszony kifogyhatatlanul a hareztéri állásról, a haditervekről beszél és minden kritizál. A férj csak hallgat vissafojtott haraggal. Egyszerre csak igy szól hozzá a felesége : — Mit gondolsz, miért hallgat most Hindenburg ? — Bizonyára a felesége beszél — szólt a férj bosszúsan. Mégis lesz hát uszodánk. A minap foglalkoztunk az uszoda kérdéssel. Kissé fájdalmas szemrehányással és visszaemlékezésekkel. Az uszoda dolga e hót alatt azonban szerencsés fordulatot vett. A helybeli állomásparancsnokság felsőbb rendeletből arról értesítette a városi tanácsot, hogy a katonai uszodát mégis felállítja. Az eddig csendes uszoda területóu már javában folynak a munkálatok, Szamos vize szinte vigabban folyik s nem kívánkozik elkanyarodni most már arra Debreczen felé, a hol értékelésre számított. A fürdési szezonban ugyan már jól benne vagyunk, de talán mégis marad szerencsés idő arra, hogy jól kifürödhessük magunkat. Az aszfalt-járókat igazitják-ujitják egyes utczáinkon. Helyes. De az már nem helyes, hogy munkájuk végzésével otthagyják az olvasztó tűzhelynek szemetjét, maradványait, szenet, salakot, melyet aztán az utczán, járón szerteszét hurczolnak. Nehéz most az utczák seprése, tisztántartása, hát legalább azok ne rondítsák, a kiknek épen az utczák gondozása a mesterségük. Tessék csak pél- dánl Arany János-utcza 40. számú ház előtt megtekinteni — a hátrahagyott szemetet. Tamás bátyó — a régi taligások atyamestere — meghalt. A deresedő fejű generáczió még emlékezhetik jól Tamás bácsira (Jenei) a hatalmas termetű, magyar típusú talyigásra. Abban az időben élte világát, mikor még sem Szántó, sem Czukor nem szállított árukat a vasúttól, vagy innen- oiman, hanem egy sereg taligás tanyázott az akkori Fapiacz egyik sarkában s indultak a vasúthoz az áruknak behozatalára. A taligások közt a legtekintélyesebb s legtipikusabb volt Tamás bácsi. Büszkén ült fehér-szürke lován a nyeregben. Egyenesen, gerinczesen, akár egy betyár. Soha más nadrág nem volt két iábaszárán, mint az alsó, fehér vászonból való, télen nyáron igy szállított — biztos, három, négy tizedóves kereskedőinek és iparosainak. Mikor aztán jöttek a modern szállító irodák, az ő sora is lejjebb szállott, de
