Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-06-14 / 47. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. junius 14. meg is öregedett, .jövedelme is megcsappant. Úgy tiz évvel ezelőtt sorsa nagyon siralmassá vált. Egyik jó embere (Wallon Lajos) közben járt, hogy Meszlényi püspök felvette az irgal­mas nénék aggok intézetébe, bár Tamás bá­tyó református vallásu volt. Az utcza köze­pén maradok, mondotta ő maga, ha ez a jó­ságos püspök nem könyörül rajtam. Itt élt aztán csendeskén, néha-néha kirándulásokat téve régi jó embereihez egy-egy szivarra, pohár borocskára. A minapában aztán szél- hüdés érte — és 86 éves korában kidőlt, vá­rosunk közeli múltjának egy lipikus alakja, kinek halála alkalmával sokan felelevenítet­ték városunknak taligások korszakát. OAZDÁK VILÁGA Hogy áll a szőlő. A földmivelésügyi miniszter beterjesztett jelentések szerint a beregszászi kerületben (Bereg, Ung és Sza- bolcsvármegyék) a fejlődés igen kedvező, májusi tavaszi fagyok károkat nem okoztak: termés kilátás jó közepes. Borárak változat­lanok (Hl. 120 —140 K). Régi borkészlet nincs, tavalyi készlet csekély : kereslet lanyha. — A szatmári kerületben (Szatmár, Szilágy és Ugocsam.) a tenyészet buja. elemi csapá­soktól mentes. Rendkívüli magas munkabér miatt a kapálás és permetezés lassan halad. G. I. Ungvár. Ezt az ügyet nem hírlapi utón kell elintézni katonáókkal, hanem hivatalosan, a püs­pöki hatóság utján. Ezt méltán megvárhatják és igy is illik. S. K. Igazsága van. Szégyenletes férfiatlanság és nemcsak gyöngédtelenség számba megy, a mit itt az „azt mondják"-kal müveinek — épen a férfiak. Ko­moly ember a legnagyobb veszedelmekben is ellen tud állni az ellenőrizetlen híreknek. Magában tudja tartani és nem önti ki fünek-fának, a kivel csak ta­lálkozik. Különösen a félénk és gyönge idegzetű nő­világnak. Hiszen a ki ismeri a tömeg lélektanát, az tudja, mi veszedelmes nagyításai és önnek következ­tében csüggedőst, félelmet okozó hatásai vannak a hireléseknek. Nyugodjunk meg csak a Hőfer jelen­tésekben, azok elég mórvmondók és sohasem hazud­nak. Aztán meg, a hadvezetőségek pedig, kik nem em­bermészárosok, mint a muszkavezérek, kímélik a nekünk oly drága emberéletet, mert jól tudják, hogy egy-egy okos visszavonulás, egy-egy taktikai kitérés még nem jelent vereséget, sőt végleges elvesztését ennek vagy annak a területnek, állásnak, városnak, falunak, pozicziónak. Müveit ember pedig kerüli azt, hogy csacska anyámasszony jajgatásával másnak fáj­dalmat okozzon. Mindig igazat kell Írnunk és monda- nuk, de nem szükséges minden igazságot megmondani, főleg hirelni. És főleg, mikor még nem is vagyunk bizonyosok benne, hogy igazság-e, a mit átadunk, terjesztünk. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Háborús-apróságok. m Hogyan drágul a malacz. A manapi hetivásárra kocsizott be ... i, parasztasszony. (A falunevét azért nem Írjuk ki, nehogy megrohanják a közvetítők.) Egy zsákban két kis malaczkát is hozott be a kocsiján. A város végén levő, az első boltnál, megállt. Bevásárolta apróságait s már kifelé tartott a boltból, mikor a kereskedő felesége figyelmessé lett a zsákban nyiválkodó jószágra. — Nónémaeszony, csak nem malaczot hozott eladni? — De bizony azt hallom, hogy jó ára van a malacznak, mondja az asszony. — És mennyiért adja ? Ekkor mán kibontották a zsákot és emelgették, tapogatták a malaczokat. Az eladó asszony tájékozatlan lehetett nagyon, mert nem mert árt szabni jószágaira, de még job­ban elcsodálkozott, mikor a kérdezősködő 80 koronára becsülte a két kiesi, macskára emlékeztető kincset. Meg is neheztelt ezért a kereskedőnére és eltávozott. — Nem telt bele két óra sem, mikor a malaczot áruló asszony, most ugyan már malaczok nélkül ismét beállított a boltba. Széles örömmel újságolta el, hogy kitűnő vásárt csinált a malaczaival, mert 90 K-t kapott s ő alig tudja megszámlálni a sok pénzt, — igaz ugyan, hogy amint ő eladta 90 K-ért, egy valaki még ott melegében 105 K-t adott az ő vevőjének, de igy se bánja. — Mi, úgymond, odahaza alig tudjuk, hogy ilyen jó ára van most mindenféle jó­szágnak, csak a férfiak hiányzanak, de más­különben úgy élünk, mintha háború se volna. Vannak tehát még boldog emberek a városok körül, ahol a drágaság ismeretlen és a sertésnek ugyanolyan az ára, mint 1914 előtt. Hogy hol ? A világért se mondjuk meg, nehogy a jó emberek boldogságát tönkre­tegyük. Hat millió ember a tartalékunk. A svájczi Aiblivthedne Universelle czimü folyóiratban Lerenzo Ada olasz mérnök, is­mert katonai szakértő a középponti hatalmak tartalékforásaivnl foglalkozik s megállapítja, hogy azok még legalább újabb hat millió embert küldhetnek a hareztérre. lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki en­nek ellensége, Önmagának meg jó ba­rátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-u. 7. r könyvkötészete P 7 íj Szatmár, Deáktér 3. sz. H U U — (Színház mellett.) — Pável Sósfürdő ÁKNASZLATINA (Máramarosmegye) ásványos sósfürdő és ózondus t/ nyaraló telep, hatalmas fenyő, bükk és tölgyerdők koszoruzta pormentes völgyben. A fürdő vendégek a legjutányo- sabban szolgáltatnak ki. Teljes napi abonoina (reggeli, ebéd, vacsora, lakás) 8 K-tóI. Üdülő katonáknak legkelleme­sebb tartózkodási hely. Prospektust küld a Fürdöigazgatósóg (Aknaszlatina.) Kénes vasas hévyiz források. Viz hő­foka 42 C. Csúz, köszvény ; minden for­mája a ichiás és női betegségek ellen. 1913-ban 6200 beteg hagyta el gyógyultan és javultan a páratlanul hatásos Püspökfürdő gyógyforrásait. Nagyszabású nyári uszoda 26 O forrás­vízzel és úszás tanítással. 400 holdas park és fenyfeserdő, gondo­zott séta utak, társalgó, olvasóterem, könyv­tár, napi lapok, folyóiratok rendelkezésre állanak. Az egész fürdő újonnan átalakítva, vil­lanyvilágítás az egész telepen és az összes vendégszobákban. Posta, interurban telefon. Sebesült katonatisztek és katonák ár^ kedvezményben részesülnek. Fürdőismertetőt küld az igazgatóság. KOMZSIK ALAJOS a fürdő bérlője. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy 12 év óta fenállö czipészüzletemet áthelyeztem Tabajdy György gyógysze­rész ur házába, Kossuth Lajos-utcza 13. szám alá ; ahol a mai kor igényei­nek megfelelően a legmodernebb férfi és női czipőt készítek. Jó ízlés, szolid árak. Javításokat gyorsan és pontosan eszközlök. Maradtam teljes tisztelettel Szesitpétery Ferencz czipészmester Kossuth Lajos-utcza 13. szám. Elsőrendű czipőfelsőrész készitő műhelylyel kibővítve. A Szatmári Bazárban az összes játék-, diszmű-, emlék és rövid­áru csikkeket helyszűke miatt a közeledő nagy nyári vásár idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére„ ORGONA-GYÁR &3T villamos gépekkel berendezve. "SU Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, oBŐrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat azáUit. Orgonajavitásokat ős orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. BIBGKB OTTÓ os. és kir. udvari Bzállitó, Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-öir lovagja ós a Ferenoz József-rend tulajdonoss. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi ós péosi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom