Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-05-24 / 41. szám

XXV. évfolyam. Szatmáp-Németi) 1916. május 24. J. 41. szám. He • ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 , — , Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak ős kézmfiiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár A háború nevelő hatása. Lehet-e a háború a nemzet ne­velője ? A nemzetet hagyományai, az egyház, az iskola nevelik, ame­lyek hosszú időn át és nagy türe­lemmel végzik feladatukat. A háború ellenben váratlan és heves. Vérontásával, rettenetes pusz­tításaival s az ifjúság megtizedelé­sével hogyan nevelhetne? Igaz, hogy a háborúban egymáshoz közelebb jutunk, hogy mértékletességet tanu­lunk, hogy megtanultunk tűrni és szenvedni, de ehhez nincs szükség okvetlen háborúra. A szerencsés háború elhízottá teszi a nemzeteket, a balvégzetű pedig még fokozattabb fegyverkezésre kényszeríti. Egyik sem nevelő hatás. És ez a hatás még sem ma­radhat^ el, mert szükség van rá. Szükség volt rá már a háború előtt, mert a nemzeti életet belső bajok szaggatták : az idegennek túlzó kul­tusza, mi magunk semmibe vevése, eszeveszett könnyelműség és fény­űzés s az élet értékeinek csökkenése. E bajok a nemzet életét gyökerében megtámadták és régi múltjának tiszta épségében fenyegették. A háború tisztitó hatása egy Az őrnagy házassága. Irta: FEGYVERESS ERNŐ. A borsózöldre festett falusi kastély oszlopos tornáczán fogadta Mándoky Gábor őrnagy a vendégeket. Az öreg táblabiró fe­leségével, meg a leányával jelent meg az örnagyné névnapi ünnepélyén. Az alispán két fiával és a komor arezu adótárnok már előbb érkeztek. Még három vendéget vártak, de az örnagyné engedőimet kórt, hogy a konyhába menjen rendelkezni, mert a sza­kácsnő uj. — Az uj szakácsnő nem olyan meg­bízható, mint az uj seprő, — mondotta. Mándoky őrnagy csak féléve lakott szülőföldjén s először történt, hogy vendé­geket látott. Tudták, hogy roppant kalandos életet élt, hogy három világrészben vereke­dett és hogy 50 éves korában nősült. Felesége alig volt tiz évvel fiatalabb, de alig látszott 35 évesnek. A házasságot Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. * Laptulaj demos A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. században sem maradt el. Hogy csak atizenkilenczedik századot említsük, múltba vesző arezával úgy tekint felénk, mint az emberi akaratnak, a cselekvésnek, a vállalkozásnak nagy virágkora. Napoleon fenyegető hatása alatt lettek e század folya­mán szabad, független országok és önálló nemzetek. A felvilágosodás vértelen kora után nehéz volt bele­tanulni abba az u; világba, amely­nek mozgatója az akarat volt, de bele tanultunk. Mi lesz a huszadik század jel­lemző vonása ? Ez a kor is élni akar és meg fog,a teremteni azt, amire szüksége van. Legnagyobb szüksége pedig az akarat túlfeszült­sége után az akarat korlátáira van. Meg leéli erősödnie erkölcsi érzésben. Mert az erkölcs romlott meg a tizenki- lenczedik században. Tombolt a liberálizmus, meg­lazult a politikai élet, szabadossá­gok állottak elő gazdasági és er­kölcsi javainkban egyaránt. A csa­lás és hazugság volt égő fáklyás hírnöke a beállott romlásnak. Az egyén kezdett semmit sem adni a közösségre és ez a méreg átjárta annak legparányibb részecskéjét is A huszadik századnak az lesz a legszebb föladata, hogy min­Délamerikában kötötték, olyan sajátságos körülmények között, aminőkre fantasztikus regények izgalmas rejtelmeiben bukkanunk. Mándoky őrnagy ugyanis a szabadság- harcz leveretése után Garibaldi lelkes csa­pataiban verekedett vitézül. Azután az Uni­ónak ajánlotta fel szolgálatait. Bár az a harcz, mely egy szerecsen lázadás leveretésóre vezetett, nem volt innyére, mert egy katonailag fegyelmezetlen, vad csorda ellen kellett küzdenie, szerepe szerencsével járt, mert rövid idő múlva min­den környékbeli szerecsenfaluban rettegni kezdték a nevét. Mándoky kis amerikai pipával a szájá­ban, igy magyarázta a harcznak eme speciá­lis nemét I — Sohasem láttam vadabb, kegyetle­nebb emberi csoportot, mint aminők a lázadó szerecsenek voltak. A gaz felbujtók, a vezé­rek valóságos üzletet csináltak ebből a há­borúból. Alkohollal tüzelték az ellenséget. Fanatizálva, félig részegen indultak harcba. Olyan kegyetlenkedésekről vettem hirt, me­lyek szinte kétsógbeejtették szivemet s ame­lyek még a balkáni háborúban elkövetett lelketlenségeket is felülmúlták. De ezért ón sem nyúltam keztyüs kézzel hozzájuk. Alig múlt el nap, hogy tuczatszámra ne köttettem volna fel lázadókat az erdő peremére. A kiadóhivatalt illető összeg küldemények, pénzek, hir­detések stb. Pintér József kiadőhivatali főnök czimére Egyházra. Alapítványi Pénztár küldendők Pályázati hirdetései«: egyszeri közlése 5 korona ----------------- Nyllttér sora 40 fillér. ----------------­Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap den téren erkölcsössé tegye az akaratot. Meg fog születni az er­kölcsi élet reneszánsza. A reátapa- dotí romlástól, rothadástól megsza­badít bennünket a legnagyobb él­mény, a háború. A rázkódás feléb­reszt mindenkit kábult álmából. A háború nagy baj, borzasztó csapás és szerencsétlenség, de ha meghozza azt az erkölcsi megújho­dást, amit várunk tőle, a legnagyobb veszteségek daczára is ez oly nye­reség leend, melyért korunk nem lehet eléggé hálás, s a melynek ér­tékét csak ezután fogja tudni meg­becsülni. A háborús nyereségek. A vagyongyűjtés soha nem volt különö­sebb szellemi kvaiifikáczióhoz kötve és a pónzcsinálás mesterségét mindenkor demok­ratikus vonások jellemezték. Milliomos eddig is lehetett mindenki. Csak a kegyeivel na­gyon takarékosan bánó jószerencsén múlott, hogy millió ember közül éppen egy-kettő tudott felkuszni a milliomosok kiválasztott, de nem mindig kiválogatott csoportjában. A háborús gazdasági viszonyok igen sok embernek megkönnyítették a vagyonszer­zést és a milliomosok közé való bejutást. Mindig is igy volt ez háborús időkben. Ha megrajzolnák a legnagyobb vagyonok család­fáját, ha pontosan megállapítanák, hogy a pénzvilág ismert dinasztiáinak vagyongyűjtése A táblabiróné aki szenzitiv természetű volt, önkéntelenül feljajdult: — Úristen! — Igen bizony, — folytatta az őrnagy és mégis úgy történt, hogy ebben a gyilkos foglalkozásban, puskaropogás közben lettem öngyilkos. Mindjárt el is mesélem. — Egy tűrhetetlen forró nyári éjszaka történt. A nagy tó szóién táboroztunk, rop­pant kedvem lett volna megfürödni, de óvtak tőle, mert ajtónak ezen része teli volt alli­gátorokkal. Éppen lefeküdni készültem, mi­kor sátramba belopódzott egyik legmegbíz­hatóbb kémem, egy öreg mulat. Lihegve, szaggatottan adta elő, hogy kétszáz szere­csen, egy hirhedt kalandor vezetése alatt ma éjjel kirabolni készül néhány nagyobb farmot a közel fekvő völgyben. Nem volt idő gondolkozni. Riadót hi­vattam és nyeregbe ültem. Utánam nyolcz- van karabélyos lovagolt. Természetesen a mulatót is magunkkal vittük. Mikor a folyón átkeltünk és a sűrűből előtörtünk, hatalmas lángkóvók jelezték, hogy elkésve érkeztünk. Megsarkantyuztuk a lovakat és eszeveszet­ten vágtattunk a lángok irányába. Ah 1 Az embert ilyenkor elfogja a bosszúvágy. A fogamat csikorgatva, szorongattam a kar­domat. Mikor az égő farmok közelébe érkez­tünk, néhány elóktelenitett holttestre búk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom