Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-05-24 / 41. szám
XXV. évfolyam. Szatmáp-Németi) 1916. május 24. J. 41. szám. He • ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 , — , Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak ős kézmfiiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár A háború nevelő hatása. Lehet-e a háború a nemzet nevelője ? A nemzetet hagyományai, az egyház, az iskola nevelik, amelyek hosszú időn át és nagy türelemmel végzik feladatukat. A háború ellenben váratlan és heves. Vérontásával, rettenetes pusztításaival s az ifjúság megtizedelésével hogyan nevelhetne? Igaz, hogy a háborúban egymáshoz közelebb jutunk, hogy mértékletességet tanulunk, hogy megtanultunk tűrni és szenvedni, de ehhez nincs szükség okvetlen háborúra. A szerencsés háború elhízottá teszi a nemzeteket, a balvégzetű pedig még fokozattabb fegyverkezésre kényszeríti. Egyik sem nevelő hatás. És ez a hatás még sem maradhat^ el, mert szükség van rá. Szükség volt rá már a háború előtt, mert a nemzeti életet belső bajok szaggatták : az idegennek túlzó kultusza, mi magunk semmibe vevése, eszeveszett könnyelműség és fényűzés s az élet értékeinek csökkenése. E bajok a nemzet életét gyökerében megtámadták és régi múltjának tiszta épségében fenyegették. A háború tisztitó hatása egy Az őrnagy házassága. Irta: FEGYVERESS ERNŐ. A borsózöldre festett falusi kastély oszlopos tornáczán fogadta Mándoky Gábor őrnagy a vendégeket. Az öreg táblabiró feleségével, meg a leányával jelent meg az örnagyné névnapi ünnepélyén. Az alispán két fiával és a komor arezu adótárnok már előbb érkeztek. Még három vendéget vártak, de az örnagyné engedőimet kórt, hogy a konyhába menjen rendelkezni, mert a szakácsnő uj. — Az uj szakácsnő nem olyan megbízható, mint az uj seprő, — mondotta. Mándoky őrnagy csak féléve lakott szülőföldjén s először történt, hogy vendégeket látott. Tudták, hogy roppant kalandos életet élt, hogy három világrészben verekedett és hogy 50 éves korában nősült. Felesége alig volt tiz évvel fiatalabb, de alig látszott 35 évesnek. A házasságot Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. * Laptulaj demos A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. században sem maradt el. Hogy csak atizenkilenczedik századot említsük, múltba vesző arezával úgy tekint felénk, mint az emberi akaratnak, a cselekvésnek, a vállalkozásnak nagy virágkora. Napoleon fenyegető hatása alatt lettek e század folyamán szabad, független országok és önálló nemzetek. A felvilágosodás vértelen kora után nehéz volt beletanulni abba az u; világba, amelynek mozgatója az akarat volt, de bele tanultunk. Mi lesz a huszadik század jellemző vonása ? Ez a kor is élni akar és meg fog,a teremteni azt, amire szüksége van. Legnagyobb szüksége pedig az akarat túlfeszültsége után az akarat korlátáira van. Meg leéli erősödnie erkölcsi érzésben. Mert az erkölcs romlott meg a tizenki- lenczedik században. Tombolt a liberálizmus, meglazult a politikai élet, szabadosságok állottak elő gazdasági és erkölcsi javainkban egyaránt. A csalás és hazugság volt égő fáklyás hírnöke a beállott romlásnak. Az egyén kezdett semmit sem adni a közösségre és ez a méreg átjárta annak legparányibb részecskéjét is A huszadik századnak az lesz a legszebb föladata, hogy minDélamerikában kötötték, olyan sajátságos körülmények között, aminőkre fantasztikus regények izgalmas rejtelmeiben bukkanunk. Mándoky őrnagy ugyanis a szabadság- harcz leveretése után Garibaldi lelkes csapataiban verekedett vitézül. Azután az Uniónak ajánlotta fel szolgálatait. Bár az a harcz, mely egy szerecsen lázadás leveretésóre vezetett, nem volt innyére, mert egy katonailag fegyelmezetlen, vad csorda ellen kellett küzdenie, szerepe szerencsével járt, mert rövid idő múlva minden környékbeli szerecsenfaluban rettegni kezdték a nevét. Mándoky kis amerikai pipával a szájában, igy magyarázta a harcznak eme speciális nemét I — Sohasem láttam vadabb, kegyetlenebb emberi csoportot, mint aminők a lázadó szerecsenek voltak. A gaz felbujtók, a vezérek valóságos üzletet csináltak ebből a háborúból. Alkohollal tüzelték az ellenséget. Fanatizálva, félig részegen indultak harcba. Olyan kegyetlenkedésekről vettem hirt, melyek szinte kétsógbeejtették szivemet s amelyek még a balkáni háborúban elkövetett lelketlenségeket is felülmúlták. De ezért ón sem nyúltam keztyüs kézzel hozzájuk. Alig múlt el nap, hogy tuczatszámra ne köttettem volna fel lázadókat az erdő peremére. A kiadóhivatalt illető összeg küldemények, pénzek, hirdetések stb. Pintér József kiadőhivatali főnök czimére Egyházra. Alapítványi Pénztár küldendők Pályázati hirdetései«: egyszeri közlése 5 korona ----------------- Nyllttér sora 40 fillér. ----------------Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap den téren erkölcsössé tegye az akaratot. Meg fog születni az erkölcsi élet reneszánsza. A reátapa- dotí romlástól, rothadástól megszabadít bennünket a legnagyobb élmény, a háború. A rázkódás felébreszt mindenkit kábult álmából. A háború nagy baj, borzasztó csapás és szerencsétlenség, de ha meghozza azt az erkölcsi megújhodást, amit várunk tőle, a legnagyobb veszteségek daczára is ez oly nyereség leend, melyért korunk nem lehet eléggé hálás, s a melynek értékét csak ezután fogja tudni megbecsülni. A háborús nyereségek. A vagyongyűjtés soha nem volt különösebb szellemi kvaiifikáczióhoz kötve és a pónzcsinálás mesterségét mindenkor demokratikus vonások jellemezték. Milliomos eddig is lehetett mindenki. Csak a kegyeivel nagyon takarékosan bánó jószerencsén múlott, hogy millió ember közül éppen egy-kettő tudott felkuszni a milliomosok kiválasztott, de nem mindig kiválogatott csoportjában. A háborús gazdasági viszonyok igen sok embernek megkönnyítették a vagyonszerzést és a milliomosok közé való bejutást. Mindig is igy volt ez háborús időkben. Ha megrajzolnák a legnagyobb vagyonok családfáját, ha pontosan megállapítanák, hogy a pénzvilág ismert dinasztiáinak vagyongyűjtése A táblabiróné aki szenzitiv természetű volt, önkéntelenül feljajdult: — Úristen! — Igen bizony, — folytatta az őrnagy és mégis úgy történt, hogy ebben a gyilkos foglalkozásban, puskaropogás közben lettem öngyilkos. Mindjárt el is mesélem. — Egy tűrhetetlen forró nyári éjszaka történt. A nagy tó szóién táboroztunk, roppant kedvem lett volna megfürödni, de óvtak tőle, mert ajtónak ezen része teli volt alligátorokkal. Éppen lefeküdni készültem, mikor sátramba belopódzott egyik legmegbízhatóbb kémem, egy öreg mulat. Lihegve, szaggatottan adta elő, hogy kétszáz szerecsen, egy hirhedt kalandor vezetése alatt ma éjjel kirabolni készül néhány nagyobb farmot a közel fekvő völgyben. Nem volt idő gondolkozni. Riadót hivattam és nyeregbe ültem. Utánam nyolcz- van karabélyos lovagolt. Természetesen a mulatót is magunkkal vittük. Mikor a folyón átkeltünk és a sűrűből előtörtünk, hatalmas lángkóvók jelezték, hogy elkésve érkeztünk. Megsarkantyuztuk a lovakat és eszeveszetten vágtattunk a lángok irányába. Ah 1 Az embert ilyenkor elfogja a bosszúvágy. A fogamat csikorgatva, szorongattam a kardomat. Mikor az égő farmok közelébe érkeztünk, néhány elóktelenitett holttestre búk-
