Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-05-14 / 38. szám
2 SZAlMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. május 14. Háborús témák. Mondják például, hogy sokat kerestek a háború ideje alatt a mészárosok. Próbáljunk azonban a mészárosnál érdeklődni az állítás igazsága felől, milyen felháborodással utasítják vissza a vádat. — Honnan kerestünk volna mi a háború allatt ? Hiszen alig van árunk. Méregdrágán jutunk még ehhez is, ahelyett, hogy kerestünk volna, inkább ráfizetéssel dolgoztunk. A marhakereskedők kerestek vagyonokat. A marhakereskedő azonban nem ke- vésbbó van felháborodva, ha nála érdeklődünk, mint a derókmószáros: — Hogy mi kerestünk volna 1 A békében tízszer nagyobb volt a jövedelmünk, mint most 1 Nem is sejtik, milyen árakat követelnek a gazdák amellett, hogy könyörögni kell nekik, adjanak el egy-két marháti Az élő marha most vagyon 1 S nem hallott még arról hogy olyan malaczért, amelynek valamikor öt korona volt az ára most 70—80 koronát kérnek s emellett a bőr még csak nem is sül le a képükről. A gazdák is tiltakoznak minden gyanúsítás ellen, mintha ők vagyont szereznének. Naponta hangoztatják, hogy őket érinti a legsúlyosabban a háború. A nagykereskedő egyetlen mondatban tiz gyárat nevez meg, amelyek milliókat kerestek a háború alatt, a kiskereskedő viszont a nagykereskedőt szidja, hogy olyan árakat követel, amelyeket a közönség már alig képes megfizetni. A gyáros viszont üres rak táraira és a nyersanyag hiányára hivatkozik. A bőrkereskedő reszketve súgja meg, hogy egy középnagyságú szoba bőrökkel tele — négyszázezer koronát ér ma és mó- labusan beszél róla, hogy egy oserzetlen ökörből többet ér ma, mint valaha egész ökör és hogy a cserzők, szállítók, czipőgyá- rosok, suszterok milyen jól keresnek. A czi- pész a kereskedőt szidja és igy van más iparágnál is. Sőt még azok is, akik beismerik, hogy kerestek „egypár fillért“ a háborúban, irigy pillantásokat vetnek a szomszéd szakmára, amelyek „higyje el kérem, aránytalanul többet keresnek“. És igy van ez végig, minden vonalon. Bárkit kérdez az ember, csak veszített a háború alatt de keresni ? ... az Úristen látja a lelkét, keresni nem lehet. Az ember végül is jogos csodálkozással kérdezheti: Hol van hát a vagyon, mely biztos hogy van ? Még utóbb is azt sütik ki, hogy a szegény fixfizetósü fogyasztók gazdagodtak meg, de eltagadták a vagyonukat. Madarak és a háhoru. A hadihajók személyzete megfigyelte, hogy a hajókat ezidőszerint szokatlanul sok sirály kíséri útjukban. Egy Ízben feltűnt egy hadihajó legénységének, hogy az árbocokon szokott délutáni pihenőjüket tartó sirályhad felröppen és nagy körökben egy távolabb úszó tárgy fölött kering. Legott messzelátóval kémlelték a gyanús tárgyat és felismerték egy tengeralattjáró hajó kiálló rudját; épp jókor, hogy még elmenekülhettek a veszedelem elől. Természettudósok ezt úgy magyarázzák meg, hogy a sirályok, amelyek a nyílt tengeren nem sokszor juthatnak eleséghez, a viz felszínén úszó bármely tárgyat körülröpküdnek ; a tengeralattjáró hajó testét meg éppen bálna hullájának nézik és dús lakmározás reményében kisérgetik az éhes állatok. Azt is figyelték már a most folyó háború során, hogy a papagájok ösztönszerüen jó előre megérzik a repülőgép, vagy léghajó közeledését. Még mielőtt a legjobban felfegyverzett emberi szem észrevehetnó, a papagájok nyugtalankodni kezdenek és rémes rikácsolással jelzik a repülőgép közeledését épp úgy, mint a madarak általábsn nyugtalan viselkedésükkel figyelmeztetnek a közvetlenül bekövetkezendő földrengésre. Ez okból a párisi Eiffel-torony megfigyelő-állomásán állandóan több papagájt tartanak kalitkában, amelyek már több Ízben jó szolgálatot tettek. A Szatmári ifjúsági Mária Kong- regáczió f. tanévi működését máj. 8-án fényes ünnepséggel fejezte be. 24 rendes, 9 tanácsülés, 3 szakosztály (gyak. sz. áldozás, misszió sajtó, hitvédelmi) buzgó működését hangosan hirdeti a közel 50 ezerre menő erény gyakorlat: sz. áldozás 7318, köznapi sz. mise hallgatás 11.115, elmélkedés 5175, szent- séglátog tás 8485, lelkiolv. 6949, önmegtagadás 3461, tökéletes bánat felinditása 2484, alamizsnálkodás 1395. De nagyjelentőségű a rábeszélés, az egymásnevelés is szintén eze- rekre menő eseteivel. A hitvédelem, a hit bátor megvallása, oktatás a hitben 2000 esetével, mily dicséretes apostolkodás ! Felemelő, hogy ebben a háborús világban ilyen adatokkal is szolgálhat be a kongregáczió : kath. lapok terjesztése 316, uj előfizetők szerzése kath. lapokra 156, rossz lapok kiküszöbölése 262, rossz lapok ellen felszólalás 518. Csak megilletődéssel csoportosíthatjuk ezeket az adatokat is : betegek látogatása 613, szenvedők vigasztalása, 307, részvétel kath. eggletek előadásain 349, kongr. tagszerzés 71, adakozás missióra 2441 esetben. íme 82 rendes tag lelkületének tükörképe, ime ilyen az idén Nagyasszonyunk virágos kertje. Hogy ismerte ifjúságunk a való élet követelményeit! Sokoldalú tevékenysége a Mária erények melegével, fényével ragyogja be rejtett életét Mária szivével jár és győz a mindennapi élet frontjain is. Ezt a szép működést koronázta meg a diszgyülés. A püspöki konvik- tus nagytermében ott állott a tavasz illatos virágai között május királynéjának gyermekkorunktól ismert szobra és előtte még egyszer elhangzott szép zene és énekszámok kíséretében a kongregáczió zászlódala, a kér. magyar ifjúság riadója, hogy ezekkel az eszmékkel lépjenek a B. Szív dicsőségéből a haza győzelmes őrseregébe az idén bevonult 10 testvérükhöz az újabb katonatagok. A jelöltek, látogatók nagy száma vendégeket is hozott, hogy az egész középiskolai ifjúságra legyenek hatással a magyarok Nagyasszonyáról, a májusi ájtatosságról sóló beszédek. Lelkes, tartalmas kis szónoklat volt „a kong) eganista nagyszüneti programmja is. Hallottuk, hogy kongreganista erény a háború csapásainak enyhítése, a munkás kezek pótlása, a IV hadikölcsön sikeréért való fáradozás is. P. Bótz rövid, tüzes záróbeszéde azzal a méltó meggyőződéssel búcsúzott el az ifjúságtól, hogy a virágos májusban csak az egyesületi élet fejeződik be, a kongregációi éiet folytatódik, csak ezután nyilvánul meg igazán. De örömmel, nagy elismeréssel említjük meg azt is, hogy ez a nagy ered mény, amely a világháborútól sújtott ifjúságnak eléggé nem magasztalható dicsérete, szintén jezsuitának a kincses értelmű, szivü, a fáradhatatlan P. F'aludi nevéhez fűződik. (rjg.) A Vörös Kereszt Egylet helybeli városi választmányának a működéséről, elismeréssel emlékezett meg a központi igazgatóság, a midőn felterjesztett jelentését dicsé- rőleg tudomásul vette s meleg köszönetét fejezte ki az egylet vezetőinek az elmúlt évek számadásainak fontos összeállításáért és felterjesztésért. Lapunk a jelentés adatait sorozatos czikkekben közölte már. Nagy a forgalma folyton most is az állomásnál fenn tartott üdítő állomásnak, mely ingyenes. Az év első hónapjában 7343 átutazó sebesült és beteg katona vendége volt az üdítő éttermének, és pedig mint az ott pontosan vezetett ivek mu tátják : január hóban 1545, február hóban 1703, márczius hóban 2159 és április hóban 1936 beteg fordultdott meg; legtöbben étkeztek mostanában az esteli vonatok indulása előtt, délután 6 -7 óra között, a mikor napos úri hölgyek felváltva segédkeznek a kiszol gálásnál. A főzetés feletti való felügyeletet előbb Berenczei Ko áts Jenőné, majd Dr. Kölcsey Ferenczné elnöknők végezték, jelenléti pedig — már majdnem egy éve — Szlávy Dezsőné alelnöknő teljesiti Az élelmiszerek nagy része a közönség adományából gyűlt össze. A nyár kezdetén ismét újabb felhívással, fordul majd a Vörös kereszt Egylet a közönségekhez és a környék földbirtokosaihoz, melyben élelmiszereket kér gyűjteni a vasúti üdítő állomás étterme számára. Katonai kitüntetés. Rápolti Nagy Árpád m. kir. 12. honvéd hadapródot, rápolti Nagy Miklós fiát, a szatmári kir. kath. főgimnáziumnak 1914. évben végzett növendékét a III. hadsereg főparancsnoksága az ellenség előtt tanúsított hősies viselkedéséért a II. oszt, ezüst vitézségi éremmel tüntette ki és érdemrendje átadása alkalmával zászlóssá léptette elő. Nevezett zászlós a szerb, utóbb a montenegrói harcztéren teljesített szolgálatot s közvetlen a kapitulácziót megelőző véres hegyi harczokban megsebesülve folyó év január 22-ón tért vissza. Jelenleg Egerben ezredénél teljesít szolgálatot s most másodszor is önként jelentkezett a harcztórre és már a menetszázadban van. Egy főbiró, mint napszámos. Mátyás királyról tudjuk, hogy maga szeretett utána nézni a nép dolgainak és álruhában vegyült közé, hogy megismerje baját és lássa hibáit. Hegyessy János szigetvári főszolgabíró ezt a jó példát követte napszámosnak öltözötten figyelt eldugott csapszékekben és ilyen ex- pedicziónak eredményeképen drákói szigoru- ságu, de nagyszerűen üdvös rendelkezések láttak napvilágot. F'urcsa dolgokat látott az érdemes főbiró ; hadbavonult gazdák feleségeivel és leányaival vannak tele a korcsmák Ós azok azt a hadisegélyt, amit férjeik és apák, most igazán véres verejtékezéssel érdemelnek ki, vidám korhelykedés[közben pu- czolják el a honleányok. Kétségtelen, hogy nem erre a czélra kapják a segélyt és az apák és férjeik sem éppen azért áldozzák életüket, hogy a temporamentumos szép nem idehaza szeszbe fojtsa bánatát s az országnak is van ahhoz köze, hogy a duhaj hölgyek fölös életerejüket a földek megmunkálására forditják-e s az elvégzetlen munka után néznek e, vagy pedig nagybőgőnek nézik a magasságos eget. Hadikölcsön jutalékból — rokkantalap. Gacsályból Írják nekünk az alábbi nemes és követésre méltó esetet: A gacsályi körjegyzőségben május 5 ig az ottani Hitelszövetkezetnél 63 egyén 54 ezer korona ha- dikölcsönt jegyzett. A Szövetkezetnél az előző jegyzéseknél már százezer korona hadiköl- csönt jegyeztek. A szövetkezet igazgatósága a jegyzések után V2°/o jutalékot a vezetőknek engedte át, amiből Kiss Mayer körjegyző hadirokkant alapot létesített, ami már eddig 800 koronát tesz. Luxusadó Kassán. Kassa város ta- tácsiilese a napokban tárgyalta Bauer Gusztáv városi adóügyi tanácsos indítványát, mely azt sürgeti, hogy a város a színházat, a mozikat, a kártyát ós a pezsgőt megadóztassa. Az uj adónemnek községi pótadó jellege lesz. A színház, a mozi és egyéb szórakozóhelyek jegyeire valószuu leg 10 százalékos adót vetnek ki. A javaslatot a városi közgyűlés is nemsokára tárgyalni fogja. A felveteett eszmét az idők komolysága termette meg. A mai súlyos gazdasági viszonyok közt, amikor a megélhetés elemi szükségleteit is neüéz küzdelmekkel szerezhetjük meg: jogosan ne hezilhetik meg a hatóságok a fölösleges kötelezéseket. Mindenesetre oly példa előtt állunk, amelynek az egész ország területén való követése nemzeti kötelesség. Eltalálta. A plébánost folyton panaszokkal zaklatták, mivel a templomban mi idén asszony magát tartolta illetékesnek arra, hogy az első padban üljön. A p'ébános egyet gondolt s kiadta a követkézé rendeletét: „Jövőre az első pad az idősebb hölgyeknek lesz föntartva :* Ettől fogva senki sem háborgatta őt hasonló panaszszal. Megdrágult a cserebogár is. Nem viccz, kérjük alassan. B *ke idej m néhány fillért fizettek a községek a gyermekeknek, akik e kártékony rovart összegyűjtötték. Ausztriában most egy koronával váltják be kilóját a c-erebogaraknak, amit megszáritás után felőrölnek. Aliitólag takarmánynak ha-z nálható. Várjuk ki, hogy lesz e ebből is kivitel Ausztriába.
