Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-05-14 / 38. szám

Szatmár-Németi, 1916. május 14.

SZATMÁRI HÍRLAP

8

A veszteségi kimutatásból. A cs.

és kir. hadügyminisztérium 357. sz. vesztegégi kimutatása szerint Indre János 30. honv. gy. e. közembere, szül. 1895. Kővárgarán, meghalt 1915. okt. 20 án. Orosz hadifogságba kerültek a cs. és kis. 5. gyalogezredből: Agárdi Gyula, szül. 1892. Fehérgyarmaton; Rasdolmje-Primovszkban: Abrahám György, ezül. 1892. Kissebespatakon, Ács Elek László, szül. 1885. Szatmár-Nómetiben, Árgyilán János, szül. 1886. Nagysikárlón, Árgyelán György, szül. 1882. Aranyosmegyesen; Ni- kolsk Ussuryskyben : Antal József, szül. 1891. Nyiracsádon ; Beresowka-Transbaikalin: Apáti László szül. 1884. Terepen ; Rasdolnoje-Pri- movskban: Ari József, szül. 1889.. Nyirbo- gáton, Ari Zsigmond, szül. 1888. Érkörtvó- lyesen, Árkossy Albert Illés, szül. 1884. Tunyogon, Avram György, szül. 1886. Ber- keszpatakon, Avram László, szül. 1886. Gyökeresen, Avram Áazul, szül. 1883. Nagy- körtvélyesen.

Amilyen a kérdés, olyan a felelet. Tanító: Megtudnád-e nekem mondani fiam, hogy ha édes apád elád 2 hektó bort 50 koronájával mennyi kap érte :

Gyermek : Nem kap az egy krajczárt se, mert nincs annak egy csöpp bora se.

Geyer Stefi világhírű hegedümü- vésznö Szatmáron. Rendkívül érdekesnek ígérkező hangversenyt rendez f. hó 17-én, szerdán a városi zeneiskola igazgatósága, melyen Geyer Stefi, a világhírű magyar he- gediimüvésznő fog közreműködni. A kiváló művésznő ez alkalommal Goldmark és Beethoven hegedűversenyeit fogja előadni, mely müvek közül az előbbit a budapesti és bécsi Goldmark ünnepélyen oly kimagasló sikerrel játszotta, hogy a jelenvolt szerző elragadtatásában azt a kijelentést tette, hogy Geyer Stefi előadásánál szebben el sem tudja képzelni müvét s hogy a művésznőt a koncert pódiumokon szereplő hegedümüvésznők között a legkiválóbbnak tartja. Mint a legelső magyar hegadümüvésznőt ünnepelték Geyer Stefit külföldi kőrútjaiban is, kinek művészete a nagy zenei metropolisokban is óriási feltűnést keltett. Geyer Stefi szatmári szereplése iránt már a hangverseny első hírére is ritka nagy érdeklődés nyilvánult meg a szatmári müértő közönség körében és már ma megállapítható, hogy zsúfolt ház fogja ünnepelni a legkiválóbb magyar művésznőt a városi színházban tartandó koncerten. A jövedelem a hadiárvák javára lesz fordítva s erre való tekintettel is mérsékelten fel lettek emelve a belyárak. Jegyek kizárólag Huszár Aladár könyvkereskedésében válthatók. Páholy ára: alsó és középpáholy: 12 korona, támlásszék: ára 3 korona, a többi helyárak a rendes színháziak.

Természetes reklám. A gyógyszerész nagyon ajánl egy kenőcsöt a falusi menyecskének — a tzeplő ellen.

— De hiszen a maga arcza is telesden-tele van szeplővel, gyógyszerész ur.

— Lelkem, miért ? Hogy elrémitő például szolgáljon. Ez természetes reklám.

— Eljövök a jövő héten újra. És akkor tessék bekenni a maga arczát. S ha csakugyan megszabadul B, szeplőtől ... a lesz igazán a természetes reklámEltűnt katonák nyomozása. A cs.

és kir. közös hadügyminisztérium, a magyar király honvédelmi minisztérium és a Magyar Vörös Kereszt egylet hozzájárulásával és támogatásával a budapesti „Tudósitó iroda“ múlt év deczember óta „Katonanyomozó- jegyzók“ ozimmel lapot ad ki, amely kizárólag az eltűnt katonák felkutatását czélozza s a kutatás sikerességének előmozdítására sok keresett katona arczképét is közli. A lap — melynek élén gróf Batthyány Lajos és gróf H idik Barkóc/.y Endie főmegbizottak állanak -— havonként kétszer jelenik meg legalább 15 000 példányban es az összes csapattestek- nek a haiczlérre és a front mögött, az ösz- szes kórházaknak Magyarországon és Ausztriában, valamint a hadifogságból hazatért rokkant katonáknak hivatalból ingyen küldetik meg A lap felelős szerkesztője B. Virág h Géza. A ku'aiá.-ok közlési feltételei megtudba ók a „Kaionanyomozó jegyzék“ ezerkes iftsegi bt*'i és kiadóhivatalában (Budapest, IV., Vacd-uicza 38. I. emelet.)

Megszorítják a népfelkelői felmentéseket. Azok az indokok, melyek az idősebb családos emberek felmentésére mérvadók voltak, ezután csak még kisebb mértékben állhatnak fenn. Az 1898-ban született népfelkelésre kötelezettek, ha a nópfölkelői bemutató szemlén alkalmasaknak találtattak, ugyanazon okokból nyerhetnek felmentést, mint az öreg népfelkelők, de csak rendkívül csekély mértékben. Felmentésre irányuló kérelmeiket az állítástól számított 8 napon belül tartoznak beadni, különben a kérvények nem lesznek figyelembe véve.

Régi rossz szokás. Az ország egynémely vidékén rossz szokása volt a magyarnak az. hogy ha bort látott, hamar kötekedő kedve kerekedett. Néha még a lakodalmakon is kitört belőle a vadság, a mit akkor úgy hivtak, hogy „virtus“. Innen van az, hogy mikor a szabolcsi hires régi világban azt kérdezték:

— No, hogy mulattak a Csengő Pali lakodalmán ?

— Nagyon jól, komám! — volt a válasz. — Még a menyasszony, meg a koszorús jányok is verekedtek.

Katonai szabadságolások. A mező- gazdasági munkák érdekében legközelebb meg fognak történni a kellő intézkedések az iránt, hogy a katonai hatóságok a cséplőgépkezelőket és a fűtőket a cséplósi időszakra szabadságolják. A szabadságolás iránt külön kérvényt nem kell senkinek benyújtania, mert az hivatalból fog megtörténni. Mindenesetre célszerű azonban, ha az illetők már most községi bizonyítványt szereznek be az illetékes községi előjáróságtól arra nézve, hogy tényleg vizsgázott osóplőgépkezelők, képesített fűtők, esetleg vállalkozó cséplőgéptulajdonosok stb., hogy annak idején, amikor a honvédelmi miniszternek erre vonatkozó rendelete megjelen, foglalkozásukat késedelem nélkül tudják igazolni.

A* öregek között. Beszélik, hogy sok baj van az öreg népfelkelő ujanczokkal.

A kaszárnya udvarján kiképzés alatt állanak az öreg népfelkelők. Az őrmester ur mán harmadszor magyaráz valamit, de hiába. Végre is kiszólitja az egyik ujjanezot.

— Ugyan mondja már meg, hogy micsoda maga czivilben.

— Ügyvéd vagyok.

Az őrmester összecsapja két kezét, úgy tekint föl méltatlankodva az égre;

— Uram Isten, mi lehetnék akkor én az eszemmel maguk között!

KERTÉSZET.

A ló tetű irtása. A kerti vetemónyek- ben nagy kárt tesz a lótetü. Ennek a veszedelmes rovarnak egy kevéssé ismert puszti- tási módját közöljük az alábbiakban. Ujjun- kal felkutatjuk a lótetü járatait egészen addig, mig az mélyre hatolni nem kezd. Itt jól fólreháritjuk a porhayó földet, hogy a lyukba ne folyjon vagy azt be ne iszapolja. Ezután kannából vizet öntünk a lyukba, óvatosan, nehogy a hirtelen, és nagy erővel ömlő viz a lótetü járatait eliszapolja. Öntés közben a vizsugárra lenolajat vagy közönséges gópola- jat töltünk. Az olajból csekély mennyiség elegendő. Az olaj fölé ismét tiszta vizet öntünk, mig a lyuk megtelik. A lótetü erre menekülni igyekszik, de az olaj bevonja teste nyílásait és megöli.

A bodzavirág értékesítéséről. A

bodzafának csak teljesen kinyílt virágját szabad leszedni, még pedig csakis száraz időben és a reggeli harmat teljes felszáradása után. A leszedett virágokat azután többszörös forgatással a napon ponyvákon megszá- ritjuk és főleg arra vigyázzunk, hogy meg ne feketedjenek. A szárított szép bodzavirá- górt szép pénzt kaphatunk.

A földi bolha elleni védekezésre az eddig ismert szereken kívül ajánlják még a thomassalakot is. Ezt a veszélyeztetett ültetvényekre reggel harmathullás alkalmával keli széthinteni. Hatása olyan, mint a homoké és a hamué; a bolhát nem öli meg, hanem elűzi vagy pedig a rágásban annyira megzavarja, hogy a kár elviselhető lesz. A forró napos időben szóthintett dohánypor a növényt a földi bolhának nemcsak élvezhetetlenné teszi, hanem a bolha rágószerveire maró hatást is gyakorol.

NŐK VILÁGA.

Milyen a jő házi konyér ? Erre a kérdésre bizony a mostani háborús időben sokan — még a házi asszonyok közül is, de főleg a jó kenyeret szerető férfiak közül — százan és százan savanyu mosollyal válaszolják :

— Bárcsak valamelyes pékkenyerünk lenne 1

— Inkább azt kérdezze az ur, milyen a hadi kenyér.

— Kinek van ma jó házi kenyere.

No de azért van ám házi kenyérnek való liszt nem egy háznál, nem egy tűzhelyen. Ha meg van, bizony vétek számba menne, ha nem tudnának az asszonyok jó házi kenyeret sütni. És mert a mai asszonyok bizony . . . (Ne szólj szám, nem fáj fejem) Elég az hozzá, hogy most sem árt erre a fenti kérdésre feleletet adni . .

Miről lehet tehát a jó házi kenyeret felismerni ?

— A jó házikenyérnek apró és egyenletes lyukacsai vannak.

— A jó házikenyér hójának és belének szoros üsszefüggósben kell lenniök. Ott, ahol a héj a béltől elváll, rendesen dagasztási hiba szokott lenni.

— Legyen a kenyér bele ruganyos, hogy a benyomott ujjak ne látszanak.

— A jó kenyérnek sok vizet nem szabad tartalmaznia. Azért mindig a könnyű kenyeret kell keresnünk. Amely kenyér súlyra nézve nehéz, az rendesen rosszul van sütve, s igy a szükségnél sokkal több nedvesség marad benne.

— A kenyér legyen eléggé sózott; a sótlan kenyér sokkal kevésbbó tápláló.

— A kenyér hója ne legyen megégett, elszenesedett Az égett héjnak nem lesz tápláló ereje.

— Az a jó kenyér végre, melyet jól kidagasztanak. A jól kidagasztott kenyeret arról lehet megismerni, hogy megszegés alkalmával a metszőlap sem érdes, sem nem dorozsmás. Sőt még csak nem is morzsa!ókony, hanem teljesen — sima.

— Végre a jó kenyérnek olyannak kell lennie, hogy a férfi büszke legyen reá. Ne szégyelje magát, ha más, idegen elé teszik, hanem büszkén elmondhassa:

— Ezt az én feleségem sütötte.

— S mindenki rámondhassa :

— Bizony, jó kenyeret nem is sütnek már talán széles e világon — a magyar asz- szonyok.

Nőket érdekli. Illetve mindenkit, mert a nyári divatról, erről a legfontosabb háborús témáról szól, amelyet egyik elkeseredett férj emigyen ir le : A nyári női divat lesz egyike a legbájosabb minden eddigi divatok sorában. A szoknyát nem varrják többé, csak vesznek húsz — huszonkét méter szövetet, azt derékon ránezba szedik, ellentétben a viselőjével. Szükség esetén, ha a színe kvadrál, szövetséges zászlónak is használható, vagy kiterítve teremszőnyegnek. A szoknya csak hatóságilag engedélyezett térdkalácsig ér. Fehér kalács már nem divatos. Diszül esukaszürke posztót és katonai sujtást helyeznek a nők. Fehórnemüekben az elegáns világ fényűzése alkalmazkodik a kívánalmakhoz. Lábban legszebb a lovaglásra alkalmas görbe, ezt rendkívül felkapták. Melegebb időre szép blúzok vannak készenlétben. A szövetanyag itt kevés, de annyit megkíván a divat, hogy legalább a háton egy keskeny esik fusson végig. A többi pazarlás. A czipő emberbőrből készül. Olyan drága lett, hogy a suszter előbb lenyúzza a rendelőről a bőrt s abból alkot. Várható rövidesen a mezitlá- bosak divat, de csak a férfiaknál, akik előbb- utóbb mezítláb járnak, ha hü nejeik igy folytatják.

Kivágta magát. A rendőr megállít egy kocáit, mely éjnek idején halad az utón s dörgő hangon vonja kérdőre a kocsist:

— Hát nem tudja, hogy sötétben lámpát kell gyújtani ?

— Tudom, hogyne tudnám — feleli a kocsis de úgy sem használna, mert vak a lovam.