Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-05-14 / 38. szám
XXV. évfolyam. SzstmáF-Németi, 1916. május Í4>. 38. szám. Q ír ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Félévre — 5 , — , Negyedévre — 2 K 50 f. Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 8 dollár Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonos A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Pintér József kiadóhiratali főnök czimáre Egyházm. Alapítványi Pénztár küldendők Pályázati hirdetések egyszeri kBzIése S korona ----------------- Nyllttér sora 40 fillér. ----------------Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap Hirtelen meggazdagodott embereknek egyszerre megjön a tehetségük, a tekintélyük s főleg állam és pénzügyi szakértelmük is. Ha máshol nem; de a kávéházi asztalokról, a náluknál kisebb emberek körében igyekszenek is kiváltani, érvényesíteni ezeket az uj értékeket. Ezekből a típusokból kerülnek elő aztán — főleg mostanában — ezek a pénzügyi kapaczitások, a kik nem férnek a bőrükben. Nem elégszenek meg azzal, bogy a maguk tőkéinek gyümölcsöztetésen őrködjenek, hanem szaktanácsokkal szolgálnak és jóslásokat dobnak a közönségnek körébe. Nagyképüsköd- nek, aggodalmaskodnak, híreket szórnak és kancsal jövőt fejtenek. A hadikölcsönnel kapcsolatosan például azt a hihedelmet igyekszenek kelteni bizonyos körökben, hogy a háború után a pénz devalválódhatik. És igy a hadikölcsön értékét vesztheti. Ezek az aggodalmaskodó pénzügyi kapaczitások nem gondolják meg, hogy mikor ilyen könnyelmű hazafiatlan aggodalmakat szórnak szét: maguk alatt vágják a fát. Hiszen, ha ez a jóslás bekövetkeznék, hogy t. i. az államtól garantált hadikölcsön értéke letörnék: akkor bizony annak a tőkének, annak az ingatlannak értéke is letörnék, mely értéket a szerencsével, a fényes konjunktúrákkal az aggodalmaskodó pénzkapaczitásnak urak összeharácsoltak a háborús időben. A hirelők, a lelketlen jósok hivatkoznak a régi háborúk után való esetekre. E hivatkozásra megfelelt nem rég Unger István az Osztrák és Magyar Bank helyi fiókjának főnöke emigyen: A mai háború nem hasonlítható össze pl. a franczia háborúval, mert a hitelétet technikájának fejlődése annyira előrehaladt, hogy az akkori összegek értéke tizedrószét sem jelentette a mai összegek értékének. Abban az időben annyit jelentett 50 ezer korona, mint ma 500 ezer. Nem áll meg az a feltevés, hogy mi pénzügyileg kimerülhetünk. Semleges, dán stasztika szerint a két éves háború a központi hatalmaknak 71 milliárd, az öntetének 137 milliárd költségébe került, tehát az ántánt költségei nyolozvan százalékkal többet tesznek ki, mint a mienk. Az „Economist“, világszerte elterjedt pénzügyi szaklap az osztrák-magyar monarchia nemzeti vagyonát 216 milliárdra, annak egy évi jövedelmét 28'6 millirdra és az évi megtakarított vagyonszaporulatot 4'8 milliárdra becsüli. Megdől tehát ez a feltevés, hogy mi pénzügyileg alul maradhatunk. Nagy előnyünk nekünk, hogy amig az ántánt hadi- kölcsöneit külföldről szerzi be, mi itthon helyezzük el a jegyzéseket. A külföld garan- cziákat követel, fedezeteket köt le s biztosíték lévén a cserében, súlyos kamatterheket kívánhat az adóstól, mig nálunk ez nem fordulhat elő. Á pénz devalcziójának lehetőségével szemben felhozza, hogy az 1811-iki devalváczió idején nem ismerték a bankjegyet. Akkor az állam maga volt a saját bankárja. Ma egy részvénytársaság az állammal kötött szerződés alapján adja ki a bankjegyet, amelyet az állam vesz kölcsön, amelyre a bank alaptőkéje, kintlevőségei, szóval összes vagyona képezi a fedezetet s ee hitárja a de- valvácziót. így állván a dolog, a nemzet nevében kérjük, követeljük, bogy némuljanak el azok a hirtelen meggazdagodott, megokosodott, j)énzka- paczitásokká vedlett jósok. Őrizzék csak a Vertheimukban pénzüket, ha már hazafias érzésüket a nagy szaktudás és szerencse teljesen megtom- pitotta. És legalább ne dobjanak skepszist, aggodalmat, ne szúrjanak tövist a népnek, a tömegnek köny- nyen hivő leikébe. Mert — tessenek ezzel tisztában lenni; az ilyen tett nemcsak köny- nyelinüség, de a haza, a nemzet ellen való bűn. Hazaárulás. Ezen tettel szemben úgy kell eljárni, mint eljár az igazságszolgáltatás — a hazaárulók ellen. A török félhold eredete. A félhold török szövetségesünk zászlajának dísze. Már csak ezért is érdekel bennünket mi is ennek a szimbólumnak eredete. Erre nézve nagyon érdekes feljegyzéseket találunk. Az emberi képzelet török szövetségesünk jelvényét a felkelő ujholddal hozza összeköttetésbe. A tudományos vizsgálódás szemüvegén át nézve a dolgot, az összefüggés nem olyan egyszerű a jel és jelvény között. Azok a tudósok, akik ezzel a kérdéssel foglalkoztak, egészen más nézeten vannak és azt a jelvényt idősebbnek tartják magánál az izlamnál. A félhold a csillaggal, mely ma törökök zászlaját ékesíti, nem mohamedán jelvény, hisz Illirikumnak, az ős régi római provincziának is ez volt már a jelvénye és a császárok korából származó pénzeken is többször láthatók a jelek. Dr. Kronfeld könyvében, melynek ezt a czimet adta : Küzdelem a babona és nép- . hit ellen, a félhold jelvény eredetét az amulettekkel és talizmányokksl hozza összefüggésbe. Villiam Ridgaway régész szerint a mohamedán szimbólum ogy jól ismert amulettre vezetendő vissza, mely eredetileg állatköröm vagy agyar volt. Idők jártában két ilyen körmöt szalaggal vagy ezüstcsikkal egyesítettek, összeillesztettek egymással. Áz igy egyesitett amulett a félhold alakját mutatta. Ez, aztán később az amulett eredeti anyagából egy darabban is kifaragták. így a félhold jelvény elvesztette eredetének minden nyomát, csak díszítési mintákon maradt meg belőle valamelyes visszaemlékezés. Ez az amulett, melyet bajok elhárítására szoktak hordani, Európában is sokféle elterjedt. Eredetére nézve persze azt gondolták, hogy a növekvő holddal áll valami vonatkozásban. Mások a félhold eredetet, egy megfordított patkóból akarják levezetni. Mindenesetre a valószínűség és történelmi tények e mellett a felfogás mellett sokat mondóknak Ígérkeznek. A mohamedán népek a lovat rendkívül szeretik különösen az arab. Ezek a népek mindannak, ami a lóval valamelyes összefüggésben van, nagyobb jelentőséget adnak. így a lófarok, amely ma is a tőrök basákat megillető kitüntetés, már nagyon régen háborúban szerzett érdemek kitüntetése volt a mohamedán nomád néptörzseknél. Ezt vitték a törzsfő előtt, ez lebegett sátora bejáratánál. Tekintettel a rossz utakra és sok helyen előforduló éles kövekre, a patkó belső kerületébe fémlapot erősítettek, hogy védjék a ló patáját. Ennek a fémlapnak alapja nagyon hasonlit az uj holdhoz. Fantasztikus magyarásmódok sem hiányzanak, melyek a félhold szimbólumát, az égi testekkel hozzák vonatkozásba. E szerint a felfogás szerint Mohamed csodák művelése utján szerzett magának híveket. Egy ilyen csodája állítólag az lett volna, hogy a tele hold képét félholddá változtatta úgy, hogy a holdat két felé vágta és egyik felét a ruhája ujjába rejtette. így lett volna a félhold az ő szimbóluma. Egy másik elbeszélés azt mondja, hogy mikor a törökök Konstantinápolyi elfoglalták, a hold egyik fele elsötótedett. Ennek emlékére tették meg a törökök a félholdat jelvényüknek. De ennek ellene mond a történelem, mely azt tanitja, hogy a félhold szimbólum idősebb, mint Konstantinápoly eleste. Már a 12. században a ohwaresmi Te- kesch Mohamed szultán sátrát félholddal díszítette. Dsingisz Khan, mikor 1209-ben megostromolta a kinai falakat, 9 fehér lófarokkal diszitett zászlaján már ott volt a félhold. Tehát ez a titokzatos jel valahogy az Izlammal függ össze és nagyon régi múltra tekint vissza.
