Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-05-10 / 37. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. május 10. az érdeklődés az estély iránt. A zárdái polgári iskola növendékeinek előadása nagy sikert Ígér. A lugosi honvédek. A nyolozas lu- gosi honvédek három százada a napokban vonult át városunk vasúti vonalán. Itt kevés pihenőt tartottak. A legénység megvacsorált. Róthy alezredes honvédéi Kalmár Béla főhadnagy parancsnoksága alatt itt igen jól találták magukat. A tisztikart, valamint az altiszti személyzetet Gödör Gyula állomás- vendéglős magyar vendégszeretettel fogadta. A katonák közé vegyült aztán a vasúti étterem állandó városi közönsége is és szívélyes barátsággal töltötték el azt a pár órát, melyet a vonat késése engedélyezett. Boldog Debreczen. Debreczen városa hónapokkal ezelőtt Hollandiában többszázezer korona befektetéssel teheneket vásárolt és városi tejgazdaságot állított fel. A tejgazdaság rövid idő alatt kitünően bevált. Ez idő szerint csaknem ötezer ember kapja a városi tejgazdaságtól a tejet, literenkint 40 filléres árban. Mintha Szatmáron is, valamelyik közgyűlésen indítványozta volna egy városatya a tejgazdaság felállítását. Harminoz esztendeje annak, hogy a helyi sajtó kivétel nélkül sürgeti a Szamos folyón a népuezoda felállítását. E sorok írója — keveset mondok — legalább száz czikket irt ennek a szoeziális intézménynek,az érdekében. Mások is Írtak tudtommal. És fel is szólaltak sokan a városatyák közül a népuszodának létesítéséért. Á közvélemény maga is hangos kifejezést adott e nem egyszer tört ki élesen a hatóságok érzéketlensége miatt az igazán czinikus közönyre rámutatóan. Mindezek a mozgalmak nem tudtak sikert felmutatni. Mintha az egymást felváltó vezető hatósági közegek örökölték volna ezt a közönyt és nemtörődömséget a közegészségügynek legelemibb követelésével szemben. Vajay dr. polgármestersége alatt már mégis annyira mentünk, hogy a közgyűlés utasította a tanácsot, készítse el a népfürdő tervét és költségvetését. Ekkor azonban oly tervet és költségvetést csináltak, hogy ez a város erejét felülmúlta — állítólag. Megszűnt aztán a polgári uszoda is még a háború előtt. Akkor is többször felszólaltunk, hogy a kiadott jogot szabályozzák határidő kitűzésével s vegye a város birtokába a partot, igy talán nem lesz nehéz feladat ez annyira égetően szükséges népfürdő nyélbeütése. Mi történt ezzel a joggal ? Vagy talán semmi sem történt. Most azonban egy bizonyos. Hogy a harminoz esztendő mulasztás, mondhatjuk szégyenletes érzéketlenség: a közegészségnek minimális követelményével szemben ugyancsak kiszögellik. Milyen jó lenne, ha most e nehéz időben, mikor még a katona-uszodának megnyitása is kérdéses ; rendelkezésére állhatna a közönségnek a népuszoda. Rek- riminálni nincs szándékunk. De a népuszoda érdekében vívott eredménytelen harczra rámutatni, nagyon időszerű és jogos kötelesség. Meghívó. Az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezeti Szövetsége“ 1916. évi. május hó 17-én délelőtt 10 órakor Szatmáron, a Városháza tanácstermében intéző-bizottsági ülést tart, melyre a közönséget ezennel meghívja György Éndre, elnök. A tanácskozás tárgyai: 1. Az 1915. évi julius hó 28-án tartott intéző-bizottsági ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, erre 2 tag kijelölése. 2. Az 1915. évi számadások átvizsgálása. A megvizsgálásra 3 intézőbizottsági tag megválasztása. 3. Titkári jelentés a „Szövetség“ 1915. évi julius hó 28 tói 1916. április hó 30.-ig terjedő működéséről. 4. Intézkedés a szövetkezetek látogatására nézve. 5. Határozat az esetleg tartandó közgyűlés ügyében. 6. Esetleges indítványok tárgyalása. Az uszoda kérdése. Attól lehet tartani, hogy városunk legelemibb egészségi követelményétől is elesik — a megfürödhe- téstől. A városnak magának egyáltalán semmi féle fürdője nincs. Az egyetlen Pannónia (szamosparti) gőz- és kádfürdő napról-napra oly nagy mértékben van lefoglalva, hogy szerencsés véletlen juttathatja oda négyszeriötszöri próba után a tisztaságot kereső közönséget. A Kossuth-kerti fürdő hónapok óta zárva van minden biztatás daozára. A felszólamlások ömlenek szerkesztőségünkbe napról- napra s alig birjuk visszatartani közléseiket, melyekben azt a gyanút fejezik ki, hogy itt üzleti szempontok a kerékkötők melyekkel a fürdőtulajdonos akarja a Pannónia fürdőt állandóan forgalomban tartani. Most pedig az egyetlen katonai uszodánk megnyitása is a bizonytalanság elé jutott. Megtörténhetik ugyanis, hogy a katonaság — személyzet hijján nem állíthatja fel a katonai uszodát. S ha fel is állítaná, nem tarthatja fenn. Dr. Vajay Károly polgármester mindent elkövet ugyan, hogy a katonai uszodának felállítását és fen- tartását biztosítsa. Varjú Sándor őrnagy is meleg és erélyes közbenjárását Ígéri, de megtörténhetik, hogy városunk közönsége a nyár folyama alatt uszoda nélkül marad. Fölmentik a segédszolgálatos molnárokat és pékeket. A honvédelmi miniszter 7000. számú leiratával az alábbiakban tudomásra hozza, hogy a hadügyminiszterrel kötött megállapodás alapján a segódszolgálatra alkalmasnak, vagy népfelkelósi hadi szolgálatra fegyver nélkül alkalmasnak osztályozott molnárok és pékek, kik a mögöttes országokban tartózkodnak és ha ezek iránt a főispánok indokolt előterjesztést tesznek, a m. kir. honvédkerületi, illetőleg cs. és kir. katonai (hadtest) parancsnokság által bizonytalan időre fel fognak mentetni. A honvéd- kerületiparancsnokságok a jelen rendelet alapján is nemcsak a honvéd, hanem az összes mind az A), mind a B) osztályú népfölkelésre kötelezetteknek felmentését is engedélyezik, tekintet nélkül arra, hogy a népfölkelésre kötelezettek a hadseregnél, vagy a honvédségnél szolgálnak-e. A közös hadseregbeli rendes három évi szolgálati kötelezettség alatt álló, valamint a közös hadseregbeli tartalékos és póttartalékos segédszolgálatos molnárok és pékek felmentése iránt a hadügyminiszter rendelete értelmében a cs. és kir. katonai (hadtest) parancsnokságok határoznak. Csak azt Ismeri, a ml előtte van. A_ honvédszázad a Doberdóról jött le négy napi pihenőre s egy baraktáborban telepedett meg. A mint pihenget- nek jön egy trénszázados a az állások mögé mutatva, megkérdezi az egyik szakaszvezetőt: — Nem tudod, hogy hívják azt a községet, a melyiknek a tornya idelátszik ? A szakaszvezető minden gondolkodás nélkül felelte : — Ssázados urnák jelentem alássan, mi honvédek osak azt ismerjök, a mi előttünk van. A szakaszvezető a fölvilágositásért szivart kapott jutalmul. Béke nap. (Május 18.) A bókenap, melyet május 18-án minden elemi és középiskolában meg kell tartani, nem azt jelenti, hogy ünnepeljünk, mert béke van, hanem tartsunk bókenapot mert háború van, vagy háború fenyeget. A béke idején tartott bókenapok se nem azt jelentették, hogy a meglevő békét ünnepeljük, hanem hogy neveljünk egy uj gondolkodású emberiséget. Nem arról a békéről van szó a békenapon, mely a most dühöngő háborúnak véget vet; sem arról, hogy végre végezzenek háborúval s legyen béke; nem, ebbe az iskolák nem avatkoznak bele, ez a politikusok dolga. A bókenapon tudományosan, a mostani háborútól függetlenül azon gondolatokkal kell foglalkozni, hogy a jövőben békés utón lehessen elintézni a nemzetek közt felmerülő viszályokat, A békenap nem „Te Deum“ hanem „Veni Sancte“, nem karácsony, hanem Advent. Ha a béke idején, a békenapon voltak közönyös lelkek, kik a jövendővel nem törődtek s feleslegesnek tartották, hogy a háború veszélyét távol tartsák, mert nem látták a veszélyt, most midőn már a háború árja egész Európát elborította, beláthatják, hogy igenis az emberiségnek legfőbb kötelessége, hogy oly eszközökről gondoskodjék, melyek megakadályozzák, hogy évek múlva hasonló csapás érje Európát. Igen ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy évtizedek múlva Európában háború legyen, most kell hozzáfogni. Olyan hatalmas védgátakat kell ugyanis emelni a háború ellen, hogy ahhoz évtizedes munka kell; ha később fogunk hozzá, nem készülünk el vele. A gátépítéshez mindenkinek a segítsége kell. Ha lelkiismeretlen módon egyesek kivonják magukat, veszélyeztetik a nagy müvet. Ha sokan úgy gondolkodnak, hogy felépül az a gát ha én nem is viszem el a rám kiszabott zsák homokot, bizony nem is épülhet fel. Igen ha csak egy-kettő nem teszi, de félő, hogy többen elmulasztják kötelességüket teljesíteni. Tartsák meg az iskolák a békenapot. Ne legyen egy iskola se, mely lelkiismeretlen módon e kötelességet elhanyagolja. Dr. Csókás Vidor. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Kénes vasas hévviz források. Viz hőfoka 42 C. Csúz, köszvény ; minden formája a ichiás és női betegségek ellen. 1913-ban 6200 beteg hagyta el gyógyultan és- javultan a páratlanul hatásos Püspökfürdő gyógyforrásait. Nagyszabású nyári uszoda 26 C forrásvízzel és úszás tanítással. 400 holdas park és fenyfeserdő, gondozott séta utak, társalgó, olvasóterem, könyvtár, napi lapok, folyóiratok rendelkezésre állanak. Az egész fürdő újonnan átalakítva, villanyvilágítás az egész telepen és az összes vendégszobákban. Posta, interurban telefon. Sebesült katonatisztek és katonák árkedvezményben részesülnek. Fürdőismertetőt küld az igazgatóság. KOMSZIK ALAJOS, a fürdő bérlője. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy 12 év óta fendlló czipésziizletemet áthelyeztem Tabajdy György gyógyszerész ur házába, Kossuth Lajos-utcza 13. szám alá; ahol a mai kor igényeinek megfelelően a legmodernebb férfi és női czipöket készítek. Jó Ízlés, szolid árak. Javításokat gyorsan és pontosan eszközlök. Maradtam teljes tisztelettel Szentpétery Ferencz czipészmester Kossuth Lajos-utcza 13. szám. Elsőrendű czipőfelsőrész készítő műhelylyel kibővítve. bekötését elvállalja a Pázmány-sajtó könyvnyomda Szatmár-Németi. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó; Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.
