Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-05-10 / 37. szám

8zatmár-Németi, 1916. május 10. .SZATMÁRI HÍRLAP“ 3 haladásán való munkásságunkban! Legyünk azon, hogy ezen eszményi törekvéseinkben az egész világ egységesnek lásson minket 1 Akkor el fogja ismerni,—amit akarunk is, hogy elismerjen, — hogy a honfoglaló és honala­pító ősöktől örökül hagyott hazánkat nem le­het megcsonkítani, feldarabolni. Be fogja látni e világ, hogy a Kárpátoktól körül övezett hazánk felett csak a magyar Géniusz lehet az ur. Mi pedig csak általa akarjuk hazánk tör­hetetlen egységét és nagyságát, mert csak így lesz kint hatalmas, bent virágzó a nem­zet és a haza. Tarnay Alajos dalversenye. — Kiküldött munkatársunktól. — A színházi évad alatt a sok ostoba lé­haságot látott városi színház szombat este a magyar műdal temploma volt; templommá avatta Tarnay Alajos művészete. Magas színvonalú művészet — váloga­tott müértö közönség, tüntetőén kicsiny szám­ban ; semmit mondó, léha operett orfeumi bohóckodásokkal vegyítve — zsúfolt ház: ez Szatmár-Németi szab. kir. város mütu- dásának, müizlésének fokmérője. Ideje, hogy a város vezetősége egy szatmári orfi meg­teremtésén fáradozzék; égetően szükség van erre, mert művészi Ízlés ma Szatmáron épen •oly sok van, mint az élelmiszer. Nemcsak kenyérrel élünk ám, hanem lelki táplálók is kell nekünk : művészet. Azt pedig mindenki belátja, hogy a lezajlott, (mert csakugyan zajlott) színházi évad bőségesen adott mű­vészi táplálékot 1 Ma a dráma, itthon specialiter az operett korszakát éljük. A jó operett épen olyan művészet, akárcsak egy komoly opera, sok tekintetben nehezebb is. Jó operettet Írni nehéz dolog, viszont rosszat Írni könnyű. A mai operett termelés tömegei világos bizonyí­tékai ennek az állításnak. Mikor művészi az operett ? Mikor és hogyan lép az operett mint zenei műfaj a művészi szép szolgálatába ? A zenei drámának is megvan a maga művészi célja. A cél nem más, mint érzés- világunknak megmozditása, mozgékonnyá té­tele vagy az öröm vagy a szomorúság felé, mint érzésvilágunk két véglete felé; az ope­rett érzésvilágunkat az öröm, a derült világ­nézet felé igyekszik ragadni; azért használ komikai mozzanatokat, azért fordul szívesen a tánczhoz, a kuplékhoz, azért könnyű a szövege. Innen az operett kellékei a könnyed finom, mondhatnám dalos szöveg, a jó ól- cek, (de nem a szamárviccek!) a könnyed és szelíd hajlótokkal járó, az emberi test isteni remekének művészi körvonalait mu­tató táncz. (De nem hustömegeket mutogató, másodperczenkint nem tudom hány köbméter levegőt termelő, lábrepülést produkáló ugrán- dozás ám a művészi táncz 11). Az emlitett kellékek az operettnek nem a főkellékei. Az operett, általában a zenés dráma, csak úgy művészi, ha a zene és a szö­veg teljes összhangban vannak. Azaz : a zene is csak azt beszélje, amit a szöveg mond. Ha ez az összhang, ez a harmónia nincs meg, a hatás olyanforma volna, mintha Pe­tőfi egy szobrász kalapácsa alól mint egy szelíd ábrándos öreg kerülne ki. Azt tudjuk, hogy a költészet mint mű­vészet (tehát itt az operett szövege) a nyelv kifejező erejének segítségével gondolati vilá­gunkon kérésziül mozgatja meg érzésvilá­gunkat ; mikor itry érzésvilágunk mo gásban van, az érzést követő hangulat továbbra is megmarad bennünk ; az operettnél ez a han­gulat a derültség. A zene útja ellenkező. J}z elsősorban hangulatot fest és ez a han­gulat felkelti bennünk a megfelelő érzést. Minthogy a hangulat velejárója z érzésnek, azért a zene kötetlenebbül hat érzósvilá- gunkra. mint a költészet. Már most egy zenés drámában, tehát az operettben is, a költészetnek (a szövegnek) a czélja is ugyanaz, mint a zenéé, csupán hatási ütjük, irányuk más és más. Ha ennél­fogva a költészet is más, a zene is más célt követ, ha a zene mást beszól mint a szö­veg, akkor azt mondjuk, hogy a költészet és a zene nincs összhangban; érzésvilágunk- ban egyidöben ellentétek keletkeznek, az el­lentétek pedig a maguk össze-visszaságában sohasem alkothatnak egységes harmonikus egészet, érzésvilágunk meg van zavarva és zavart érzésvilág nem vezethet műélvezetre, legfeljebb jogos hosszan kodásokra. (Lásd sok operettnek semmitmondó tingli-tangli muzsi­káját !). Ezeket a megjegyzéseket kell figye­lembe venni, egyrészt azért, hogy a színház­látogatók ne találjanak minden bolondságban művészetet, másrészt hogy méltányolni tudjuk Tarnay Alajost mint zeneköltőt, specialiter mint müdalköltőt. Tudvalevő, hogy Tarnay Alajos magyar költők költeményeit zenésiti meg énekhangra és zongorakiséretre. Dalai között tehát hiába keresünk úgynevezett magyar népdalokat, mint amilyeneket zeneileg a magyar nép szokott teremteni öntudatlanul. Ő a magyar költők öntudatosan irt költeményeit öntudatos zenei művészetével zenésiti meg és elsősorban azo­kat, amelyek az ő érzésvilágát hozzák moz­gásba. Máskép nem értenők meg benne azt a csodálatos összhangot, amely az ő zenéje és a költemény szövege között van. Még a laikus is észrevehette a maga természetes zenei tudásával és Ízlésével, mennyire beszéli zenéje azt, amit a költemény szövege mond. Dalait ő maga énekelte, vagy — mint ő mond­ta — maga mondta el és maga kísérte ma­gamagát zongorán. Carusoi hangja nincs, az bizonyos, de melegségében talán carusoibb, a zongorán kiváló virtuóz, tehát egy személy­ben teremtő művész is, előadó művész is. Ez a.körülmény gyönyörű varázst adott az estnek. Dalaival elringatott bennünket a bánat­tól, a szomorúságtól kezdve a kaczagó dó- vajságig az érzelmek sok-sok árnyalatában, tapsoltunk is szivünkből, mert művészi egyéni­ségének rózsái betöltötték a színházat oly illattal, amely balzsamként hatott az idők iszonyú komolyságától megszaggatott érzés- világunkra. Sajnos, hogy rokkant katonáink — kik­nek javára a dalverseny volt — nem fogják élvezni a művészi est anyagi részét, mert a színház botrányosan üres volt. Tarnay professzor ur félreértett bennün­ket — szatmáriakat 1 Sándor Vence. A pápa a magyar hadifoglyokért. Ismeretes, hogy Szent Péter utóda mindent elkövet a nehéz sorsban sínylődő, honvágy­tól s aggodalmaktól gyötört hadifoglyok sor sának enyhítésére. Neki köszönhető a rok­kant foglyok kicserélése is. Most kapjuk hí­rét, hogy Olaszországban levő magyar és osztrák hadifoglyokat szentséges atyánk kü lönös atyai szeretetével tünteti ki. Husvét előtt imakönyveket nyomatott a kettős mo­narchiában divó minden nyelven s az ün­nepen minden hadifogoly kapott egy imaköny­vet. Ezenkívül megparancsolta az olasz püspököknek, hogy az egyházmegyéjük terü­letén levő hadifoglyokat az ünnep alkalmával meglátogassák s a velük való bánásmód iránt érdeklődjenek. Püspök ur Öméltósága a püspökségi javadalom részére egymillió korona hadiköl- csönt jegyzett. Perényi János és Hámon Róbert tiz-tizezer koronát. Egyházmegyei hírek. Püspök ur Ömél­tósága Sirola Károly nagyzalacskai lelkészt a közép-ungi kerület esperesévé nevezte ki.— Kirchmájer Ferencz lajosvölgyi-hutai lel­kész Paposra neveztetett ki lelkésznek. Vizsgálatok a püspöki hittan! in­tézetben. Az előadások befejezése május 13-án Május 19-én vizsgálat az ágazatos hit­tanból, május 20-án vizsgálat az egyháztör- történelemből, május 26 án vizsgálatán er­kölcstanból május 27-én vizsgálat az ószö­vetségi szentirási tanulmányokból: junius 2-án vizsgálat a neveléstanból; junius 3-án vizsgálat a bölcseletből: junius 4-én Te Deum. Május 18-ika Béke-nap. Á vallás-és közoktatásügyi minisztériumnak ma is fen­nálló rendelkezése (gróf Apponyi Albert és gróf Ziczhy János rendeletéi) szerint május 18-ikát minden elemi és középiskolában mint a Béke napját meg kell ülni. Május 18-ika tudniillik az a nap, melyen az első hágai konferenczia összeült, hogy megvesse az alapját annak a nemzetközi döntőbíróságnak, melynek hivatása a nemzetek közt felmerülő vitás kérdéseket birói Ítélettel elintézni, úgy hogy a fegyveres elintézésre ne legyen szük­ség. A lángokban álló Európa ma azt sínyli, hogy a tartós békét biztositó hágai konfe- renoziák müve nem lett még befejezett in­tézmény. Május első vasárnapjáról, a kath. ifjúság hálaadó és bókéért esengő szentáldo­zásáról érdemileg vezórczikkünkben foglal­kozunk. Itt csak egy pár szóval egé­szítjük ki a mondottakat. Reggel 7 órakor szinültig megtöltötte az ifjúság és a kath. hívek a székesegyházat. Iskolák, intézetek kath. növondókei mind ott voltak, komoly áhítattal és buzgósággal. A csöndes szent­misét püspökünk mondotta. Az áldoztatást is ősz főpásztorunk végezte s tekintettel az áldozók nagy számára a főpásztornak Benkő József apát-plebános segédkezett. Mise alatt az ifjúság énekelt. Aldoztatás után PüBpök atyánk intézett buzdító szavakat az ifuság- hoz. Boldognak érzi magát — úgymond — hogy felhívására az ifjaknak ily hatalmas serege jött el, hogy a legméltóságosabb szentségeket magához vegye. Aztán atyai szeretőiének egész melegével beszólt az 01- tári szentségről. A szentáldozáshoz a hívek, köztük előkelő urak és úrnők járultak a szent­ség vételére. A Kálvárián, a sz. János temp­lomban, a zárdában (az Oltáregyesület tagjai) is sokan végeztek közös áldozást. A jövő vasárnap a leány-ifjúságnak lesz ünnepe, illetőleg közös áldozása a székesegyházban. A éz. kereszt feltalálásának nyil­vános ünnepét vasárnap ülte meg a kath. egyház a székesegyházban. A 9 órai isteni tisztelet előtt ünnepélyes körmenet indult a Kálvária (Jézus sz. Szive) templomába, me­lyet Benkö József apát-plebános vezetett és a szent misét is ő mondotta a Kálvária templomban. Sz. mise után szent beszéd volt, mely után a körmenet visszatért a székes­egyházba. Kitüntetett 12-ős honvédek Az erre felhatalmazott parancsnokság az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül az 1. osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta az ellenség előtt elesett Achim Emil tart. zászlósnak, továbbá Pusztay István tart. őr­mesternek a 12. honvédgyalogezredben ; a 2. osztályú ezüst vitézségi érmat adományozta Kostyo László őrmesternek, Lauf József és Csendej János tizedeseknek és Csigi András őrvezetőnek a 12. honvédgyalogezredben, va­lamint Schöll Frigyes tart. zászlósnak, Éber Henrik törzsőrmesternek, Petka János, Faze­kas János és Strigua Gábor őrmestereknek, Zugye Miklós és Felber Pál szakaszvezetők­nek, Jobágy János, Rápolti Géza, Kacser István, Búr Pál és Balázs Lajos honvédeknek, a 12. népfőlkelő gyalogezredben. A gorliczei diadal ünneplése. Má­ramarossziget lakosai, akik legelőször mene­kültek a kozák-invázió elől, ritka melegséggel és impozánsan ünnepelték a gorliczei diadal évfordulóját és a Kárpátok felszabadítását. A város lakossága a főtérre vonult, mely lobo- gódiszt öltött. Nyegre László főispán és neje vezetésével előkelő és nagyszámú közönség nézte végig mintegy 3000 iskolásnövendék­nek zászlók alatt való felvonulását. Emlékeztető. A Kath. Társadalom Képviselete által rendezett műsoros estélyre szóló meghívókat már kibocsátotta a bizott­ság. A műsoros estély vasárnap lesz a Zárda épület disztermóben. Aki a meghí­vóra igényt tart, forduljon a rk. plébánia hivatalhoz. A közönség körében igen élénk

Next

/
Oldalképek
Tartalom