Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-05-10 / 37. szám
8zatmár-Németi, 1916. május 10. .SZATMÁRI HÍRLAP“ 3 haladásán való munkásságunkban! Legyünk azon, hogy ezen eszményi törekvéseinkben az egész világ egységesnek lásson minket 1 Akkor el fogja ismerni,—amit akarunk is, hogy elismerjen, — hogy a honfoglaló és honalapító ősöktől örökül hagyott hazánkat nem lehet megcsonkítani, feldarabolni. Be fogja látni e világ, hogy a Kárpátoktól körül övezett hazánk felett csak a magyar Géniusz lehet az ur. Mi pedig csak általa akarjuk hazánk törhetetlen egységét és nagyságát, mert csak így lesz kint hatalmas, bent virágzó a nemzet és a haza. Tarnay Alajos dalversenye. — Kiküldött munkatársunktól. — A színházi évad alatt a sok ostoba léhaságot látott városi színház szombat este a magyar műdal temploma volt; templommá avatta Tarnay Alajos művészete. Magas színvonalú művészet — válogatott müértö közönség, tüntetőén kicsiny számban ; semmit mondó, léha operett orfeumi bohóckodásokkal vegyítve — zsúfolt ház: ez Szatmár-Németi szab. kir. város mütu- dásának, müizlésének fokmérője. Ideje, hogy a város vezetősége egy szatmári orfi megteremtésén fáradozzék; égetően szükség van erre, mert művészi Ízlés ma Szatmáron épen •oly sok van, mint az élelmiszer. Nemcsak kenyérrel élünk ám, hanem lelki táplálók is kell nekünk : művészet. Azt pedig mindenki belátja, hogy a lezajlott, (mert csakugyan zajlott) színházi évad bőségesen adott művészi táplálékot 1 Ma a dráma, itthon specialiter az operett korszakát éljük. A jó operett épen olyan művészet, akárcsak egy komoly opera, sok tekintetben nehezebb is. Jó operettet Írni nehéz dolog, viszont rosszat Írni könnyű. A mai operett termelés tömegei világos bizonyítékai ennek az állításnak. Mikor művészi az operett ? Mikor és hogyan lép az operett mint zenei műfaj a művészi szép szolgálatába ? A zenei drámának is megvan a maga művészi célja. A cél nem más, mint érzés- világunknak megmozditása, mozgékonnyá tétele vagy az öröm vagy a szomorúság felé, mint érzésvilágunk két véglete felé; az operett érzésvilágunkat az öröm, a derült világnézet felé igyekszik ragadni; azért használ komikai mozzanatokat, azért fordul szívesen a tánczhoz, a kuplékhoz, azért könnyű a szövege. Innen az operett kellékei a könnyed finom, mondhatnám dalos szöveg, a jó ól- cek, (de nem a szamárviccek!) a könnyed és szelíd hajlótokkal járó, az emberi test isteni remekének művészi körvonalait mutató táncz. (De nem hustömegeket mutogató, másodperczenkint nem tudom hány köbméter levegőt termelő, lábrepülést produkáló ugrán- dozás ám a művészi táncz 11). Az emlitett kellékek az operettnek nem a főkellékei. Az operett, általában a zenés dráma, csak úgy művészi, ha a zene és a szöveg teljes összhangban vannak. Azaz : a zene is csak azt beszélje, amit a szöveg mond. Ha ez az összhang, ez a harmónia nincs meg, a hatás olyanforma volna, mintha Petőfi egy szobrász kalapácsa alól mint egy szelíd ábrándos öreg kerülne ki. Azt tudjuk, hogy a költészet mint művészet (tehát itt az operett szövege) a nyelv kifejező erejének segítségével gondolati világunkon kérésziül mozgatja meg érzésvilágunkat ; mikor itry érzésvilágunk mo gásban van, az érzést követő hangulat továbbra is megmarad bennünk ; az operettnél ez a hangulat a derültség. A zene útja ellenkező. J}z elsősorban hangulatot fest és ez a hangulat felkelti bennünk a megfelelő érzést. Minthogy a hangulat velejárója z érzésnek, azért a zene kötetlenebbül hat érzósvilá- gunkra. mint a költészet. Már most egy zenés drámában, tehát az operettben is, a költészetnek (a szövegnek) a czélja is ugyanaz, mint a zenéé, csupán hatási ütjük, irányuk más és más. Ha ennélfogva a költészet is más, a zene is más célt követ, ha a zene mást beszól mint a szöveg, akkor azt mondjuk, hogy a költészet és a zene nincs összhangban; érzésvilágunk- ban egyidöben ellentétek keletkeznek, az ellentétek pedig a maguk össze-visszaságában sohasem alkothatnak egységes harmonikus egészet, érzésvilágunk meg van zavarva és zavart érzésvilág nem vezethet műélvezetre, legfeljebb jogos hosszan kodásokra. (Lásd sok operettnek semmitmondó tingli-tangli muzsikáját !). Ezeket a megjegyzéseket kell figyelembe venni, egyrészt azért, hogy a színházlátogatók ne találjanak minden bolondságban művészetet, másrészt hogy méltányolni tudjuk Tarnay Alajost mint zeneköltőt, specialiter mint müdalköltőt. Tudvalevő, hogy Tarnay Alajos magyar költők költeményeit zenésiti meg énekhangra és zongorakiséretre. Dalai között tehát hiába keresünk úgynevezett magyar népdalokat, mint amilyeneket zeneileg a magyar nép szokott teremteni öntudatlanul. Ő a magyar költők öntudatosan irt költeményeit öntudatos zenei művészetével zenésiti meg és elsősorban azokat, amelyek az ő érzésvilágát hozzák mozgásba. Máskép nem értenők meg benne azt a csodálatos összhangot, amely az ő zenéje és a költemény szövege között van. Még a laikus is észrevehette a maga természetes zenei tudásával és Ízlésével, mennyire beszéli zenéje azt, amit a költemény szövege mond. Dalait ő maga énekelte, vagy — mint ő mondta — maga mondta el és maga kísérte magamagát zongorán. Carusoi hangja nincs, az bizonyos, de melegségében talán carusoibb, a zongorán kiváló virtuóz, tehát egy személyben teremtő művész is, előadó művész is. Ez a.körülmény gyönyörű varázst adott az estnek. Dalaival elringatott bennünket a bánattól, a szomorúságtól kezdve a kaczagó dó- vajságig az érzelmek sok-sok árnyalatában, tapsoltunk is szivünkből, mert művészi egyéniségének rózsái betöltötték a színházat oly illattal, amely balzsamként hatott az idők iszonyú komolyságától megszaggatott érzés- világunkra. Sajnos, hogy rokkant katonáink — kiknek javára a dalverseny volt — nem fogják élvezni a művészi est anyagi részét, mert a színház botrányosan üres volt. Tarnay professzor ur félreértett bennünket — szatmáriakat 1 Sándor Vence. A pápa a magyar hadifoglyokért. Ismeretes, hogy Szent Péter utóda mindent elkövet a nehéz sorsban sínylődő, honvágytól s aggodalmaktól gyötört hadifoglyok sor sának enyhítésére. Neki köszönhető a rokkant foglyok kicserélése is. Most kapjuk hírét, hogy Olaszországban levő magyar és osztrák hadifoglyokat szentséges atyánk kü lönös atyai szeretetével tünteti ki. Husvét előtt imakönyveket nyomatott a kettős monarchiában divó minden nyelven s az ünnepen minden hadifogoly kapott egy imakönyvet. Ezenkívül megparancsolta az olasz püspököknek, hogy az egyházmegyéjük területén levő hadifoglyokat az ünnep alkalmával meglátogassák s a velük való bánásmód iránt érdeklődjenek. Püspök ur Öméltósága a püspökségi javadalom részére egymillió korona hadiköl- csönt jegyzett. Perényi János és Hámon Róbert tiz-tizezer koronát. Egyházmegyei hírek. Püspök ur Öméltósága Sirola Károly nagyzalacskai lelkészt a közép-ungi kerület esperesévé nevezte ki.— Kirchmájer Ferencz lajosvölgyi-hutai lelkész Paposra neveztetett ki lelkésznek. Vizsgálatok a püspöki hittan! intézetben. Az előadások befejezése május 13-án Május 19-én vizsgálat az ágazatos hittanból, május 20-án vizsgálat az egyháztör- történelemből, május 26 án vizsgálatán erkölcstanból május 27-én vizsgálat az ószövetségi szentirási tanulmányokból: junius 2-án vizsgálat a neveléstanból; junius 3-án vizsgálat a bölcseletből: junius 4-én Te Deum. Május 18-ika Béke-nap. Á vallás-és közoktatásügyi minisztériumnak ma is fennálló rendelkezése (gróf Apponyi Albert és gróf Ziczhy János rendeletéi) szerint május 18-ikát minden elemi és középiskolában mint a Béke napját meg kell ülni. Május 18-ika tudniillik az a nap, melyen az első hágai konferenczia összeült, hogy megvesse az alapját annak a nemzetközi döntőbíróságnak, melynek hivatása a nemzetek közt felmerülő vitás kérdéseket birói Ítélettel elintézni, úgy hogy a fegyveres elintézésre ne legyen szükség. A lángokban álló Európa ma azt sínyli, hogy a tartós békét biztositó hágai konfe- renoziák müve nem lett még befejezett intézmény. Május első vasárnapjáról, a kath. ifjúság hálaadó és bókéért esengő szentáldozásáról érdemileg vezórczikkünkben foglalkozunk. Itt csak egy pár szóval egészítjük ki a mondottakat. Reggel 7 órakor szinültig megtöltötte az ifjúság és a kath. hívek a székesegyházat. Iskolák, intézetek kath. növondókei mind ott voltak, komoly áhítattal és buzgósággal. A csöndes szentmisét püspökünk mondotta. Az áldoztatást is ősz főpásztorunk végezte s tekintettel az áldozók nagy számára a főpásztornak Benkő József apát-plebános segédkezett. Mise alatt az ifjúság énekelt. Aldoztatás után PüBpök atyánk intézett buzdító szavakat az ifuság- hoz. Boldognak érzi magát — úgymond — hogy felhívására az ifjaknak ily hatalmas serege jött el, hogy a legméltóságosabb szentségeket magához vegye. Aztán atyai szeretőiének egész melegével beszólt az 01- tári szentségről. A szentáldozáshoz a hívek, köztük előkelő urak és úrnők járultak a szentség vételére. A Kálvárián, a sz. János templomban, a zárdában (az Oltáregyesület tagjai) is sokan végeztek közös áldozást. A jövő vasárnap a leány-ifjúságnak lesz ünnepe, illetőleg közös áldozása a székesegyházban. A éz. kereszt feltalálásának nyilvános ünnepét vasárnap ülte meg a kath. egyház a székesegyházban. A 9 órai isteni tisztelet előtt ünnepélyes körmenet indult a Kálvária (Jézus sz. Szive) templomába, melyet Benkö József apát-plebános vezetett és a szent misét is ő mondotta a Kálvária templomban. Sz. mise után szent beszéd volt, mely után a körmenet visszatért a székesegyházba. Kitüntetett 12-ős honvédek Az erre felhatalmazott parancsnokság az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül az 1. osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta az ellenség előtt elesett Achim Emil tart. zászlósnak, továbbá Pusztay István tart. őrmesternek a 12. honvédgyalogezredben ; a 2. osztályú ezüst vitézségi érmat adományozta Kostyo László őrmesternek, Lauf József és Csendej János tizedeseknek és Csigi András őrvezetőnek a 12. honvédgyalogezredben, valamint Schöll Frigyes tart. zászlósnak, Éber Henrik törzsőrmesternek, Petka János, Fazekas János és Strigua Gábor őrmestereknek, Zugye Miklós és Felber Pál szakaszvezetőknek, Jobágy János, Rápolti Géza, Kacser István, Búr Pál és Balázs Lajos honvédeknek, a 12. népfőlkelő gyalogezredben. A gorliczei diadal ünneplése. Máramarossziget lakosai, akik legelőször menekültek a kozák-invázió elől, ritka melegséggel és impozánsan ünnepelték a gorliczei diadal évfordulóját és a Kárpátok felszabadítását. A város lakossága a főtérre vonult, mely lobo- gódiszt öltött. Nyegre László főispán és neje vezetésével előkelő és nagyszámú közönség nézte végig mintegy 3000 iskolásnövendéknek zászlók alatt való felvonulását. Emlékeztető. A Kath. Társadalom Képviselete által rendezett műsoros estélyre szóló meghívókat már kibocsátotta a bizottság. A műsoros estély vasárnap lesz a Zárda épület disztermóben. Aki a meghívóra igényt tart, forduljon a rk. plébánia hivatalhoz. A közönség körében igen élénk
