Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-09-08 / 71. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915. szeptember & vei szállítani, addig nálunk nyerészkedésre alapított magánvállalatok közvetítésével bonyolították le az aránylag csekély mennyiséget kitevő egyenruha garnitúra szállítást. Kitűnt az összehasonlításokból, hogy az osztrák szabóiparosok 45—77 százalékkal nagyobb munkadijakat kaptak, nálunk pedig az iparosok legnagyobb része hajlandó sem volt az aránytalanul csekélyebb díjazási egyenruha munkákat elvállalni. Amint említettük, ma már sok panasz és felterjesztés meghozta az eredményét és a hadügyi kormány hat és félmillió korona munkabérértékü megrendelést adott ki közvetlenül a magyar szabó kisiparosságnak. A kereskedelmi miniszter 650.000 darab zubbony, 650.000 darab nadrág, 200.000 darab ujjasköppenybélés előállításhoz szükséges szövetet adott. Az iparosok tehát megkapják a szövetet és a gombokat a katonai ruhatártól s az elkészítésért ugyanazokat a teljes összegű dijakat kapják, melyeket a hadügyi kincstár az osztrák iparosoknak eddig fizetett. A szállítási fuvart katonai fuvar szerint fogják számítani s egy köpenyért 773, egy zubbonyért 358, egy térdnadrágért zsinór nélkül 384, egy ujjas bélésért 200 fillért fognak fizetni. A paritást tehát itt is sikerült már elérnünk s most a magyar kisiparnak erőpróbát kell tennie, melynek sikeres volta nemcsak ezen örvendetes szállítási alkalom eredményes kihasználását, hanem jövőbeli hadsereg- szállítási megalapozását is fogja jelenteni. Füstölni Yaló a hadseregben. Közismert dolog, hogy katonáink semmit sem nélkülöznek oly nehezen, mint — a füstölni valót. A dohányt. Áz éhséget és szomjúságot sokkal köny- nyebben elviselik, mint a dohányhiányt. A katona tudja, hogy hosszabb, mielőbb- való idő múlva mégis csak hozzájut az ételhez. Vizet is talál, ha keres. De a kényszer dohányzási szüneteket korlátozni szinte lehetetlen. Mert nem lehet tudni, jön e és mikor egy táposztag, mely a várva várt dohányt is hozza. Ha egy táposztag közeledik, első rohamderités : — Hoztak-e füstölni valót ? Ugyanezt kérdi tiszt és közlegény. Egy sebesült katona beszéli, hogy három hónapig tartózkodott a fronton és ezen idő alatt csak egyszer volt csapata öt napig, kétszer pedig négy napig füstölni való nélkül. Három hónap alatt ez a nehéz néhány napi kinós nélkülözés igazán nem sok, de a katonák mégis csüggedtek, kedvetlenek voltak. Ámint azonban friss dohány érkezett, mintha újraéledtek volna. Mert azt mondják, hogy nincs nagyobb élvezet, mint a dohányzás és hogy a cziga- retta és pipa sok mindent megkönnyit és kárpótol. A háború után ki fog tűnni, hogy a dohánynak milyen nagy befolyása volt a katona lelkiállapotára. A harczmezőn, a lövészárokban, sőt még a köttöző helyeken — sebesült állapotban is — szívesebben fogadják a katonák a szivart és czigarettát, mint az üdítő levest vagy más ételt. Egy kissé furcsa dolog ez, mert hiszen a dohányzás nem természetes szükséglete az embernek, mint például az evés vagy ivás. Sőt a dohányzás megszokása nehézséggel, sok embornél pedig komoly rosz- szulléttel is jár. A dohányzás azért nyújt oly élvezetet, mert az összes érzékeket gyöngén, de épen azért megnyugtató hatással igénybe veszi. A füst beszivása az izlési érzékeket, a füstnek az orrlyukba való behatolása a szaglási érzéket izgatja gyöngén. A szemet a füst felhőcskék eloszlása, a fehér hamu szaporodása, vagy sötétben a szivar, czigaretta izzó vége foglalkoztatja. A hallási érzék igénybevétele igen gyönge, alig észrevehető, de ép azért kellemes, jóérzést keltő módon: a pöfékeléssel történik. Sokkal jobban járul az ötödik érzék, a tapintás érzéke az élvezet előidézéshez, de a dohányzás alkalmával keletkező sokféle tapintási érzést nem igen lehet elkülöníteni egymástól. Az ajkak, a nyelv és a fogak érintik, fogják, nyomják, szívják a szivart, czigarettát vagy pipát, a száj és gyomor nyálkahártyái is működésben vannak, végül a tüdő is erélyesen működik a füst be- szivásával és kieresztésével. Ezenkívül a dohányos ember a szivart vagy czigarettát nem tartja mindig a szájában, hanem időről- időre ujjai közé is veszi, úgy hogy azok is szórakoztató és általános jó érzést idéznek elő. Érthető tehát, hogy harczban álló katonáink miért kivánjánk oly nagyon a dohányzást s miért szerzünk nekik oly örömet, ha arról gondoskodunk, hogy dohánnyal mindig bőven el legyenek látva. A táposztagoktól a legénység többnyire csak pipadohányt kap; ha czigaretta is érkezik, ez valósággal esemény számba megy. Egy ezred egyszer már néhány napja nem jutott dohányhoz. Az élelmezési tiszt a legközelebb városba kocsizott, hogy kávét, teát, rumot, czukrot, csokoládét, rizst és zabot hozzon, mert rövid harczszünet volt épen és ezt ki kellett használni. Másnap estére várták vissza az élelmezési tisztet. De nem érkezett meg, sőt nem érkezett meg még harmadik nap sem. Az ezredparancsnok már a legválogatottab szitkokkal emlékezett meg a késedelmezőről. Végre a negyedik nap estéjén berukkolt. — Hol volt ennyi ideig ? — kérdi türelmetlenül a parancsnok. — Alázattal jelentem, már az első nap vissza akartam indulni megrakott szekereimmel, amikor meghallottam, hogy egy vág- gon dohányt vár az élelmezési raktár. Azt mondták, minden órában megérkezhetik és hogy kaphatok belőle; de bizony két napig kellett várnom, mig végre megérkezett. — Hát hozott legalább valami füstölni valót ? — 15 zsák dohányt, 2000 darab legénységi czigarettát, 1000 darab tiszti czigarettát és öt doboz Kuba szivart hoztam. A parancsnok örömében megölelte az ezred gondviselőjét, aki ugyanazon éjjelen szétosztotta a legénység között a pompás készletet. Háborús-apróságok. Mennyibe kerül egy ágyulövós. Á tüzérség a legfontosabb fegyverneme a hadseregnek, de talán a legdrágább is. Nemcsak az ágyúgolyók kerülnek nagy összegbe, hanem megdrágítja a tüzérségi harczot az is- hogy egy ágyucsővel csak bizonyos korlátozott számú lövést lehet tenni. így például egy tizczentiraéteres ágyúval 750 lövést, a tizenhatczentiméteres ágyúval 380 lövést, a 27 czentiméteressel 160 és a 30'5 czenti- méteressel csak 150 lövést lehet tenni. Ezután az ágyucső úgyszólván teljesen harczképte- lenné lesz és ujjal kell kicserélni. Az ágyucső aránytalan gyors harczképtelensége rendkívül megdrágítja az ágyulövést. Egy 30'5 czentiméteres ágyú, a mely 46.400 kilogrammot nyom, 500.00 koronába kerül, a 100 kiló lőporral töltött 338 kilogramm összsúlyú löveg 2000 koronába kerül, de hozzászámítva az ágyucső veszteségét, 3333 koronát, egy lövés a 20.5 czentiméteres ágyúnál 5333 koronába kerül. A 27 czentiméteres ágyúnál egy lövés 2420 koronába, a 16 czenti- méteresnél 480 koronába és 10 czentiméte- resnél 147 koronába kerül. A kiskaliberű ágyuknál olcsóbbak a lövések is. A 6.5 czen- timéteresnél egy lövés 30 koronába, a 4-/ czentiméteresnél 12 koronába, a 3 7 czenti- méteresoék 8 koronába kerül. Ebből a,hozzávetőleges kimutatásból is látható, hogy drága mulatság az ágyuharcz. E=a mm 133 m Szerkesztői Uzeiíetes 19J d Cs. K. Helyben; Nincs benne semmi titkolni yaló. Hiszen már egyszer elárultuk, hogy jellel a szerkesztő ir. Nemsokára elhagyjuk ezt a jelet is. Ismerjenek reá olvasóink — a stílusáról. Lesznek azonban mindig esetek, mikor okunk van a jelzésre, vagy aláírásra. Ez természetes. Igazmondó. Sokszor irtuk, hogy Írjunk mindig igazat. De nem szükséges és nem okos dolog minden igazat megírni. Nem közölhetjük. Vidéki munkatárs. Sokkal könnyebb szerkeszteni 8 oldalas lapot, mint 4-est. Higyje el azt nekünk. Beszélni is nehezebb röviden és mégis velősen, mint óraszámra kacskaringós kitérésekkel, hogy miért ? látogasson meg és megmondjuk. Tanácsadó. Micsoda kényelem ős könnyű állapot az, ha valaki a kaszinói tagsági dij .fejében szétteríti a lapot és kényelmes poziczióban — megállapítja, hogy' igy „kéne“ meg úgy „kéneIlyen igy „kenek'' sokan vannak. Kevesebben, a kik anyagilag és szellemileg — áldoznak. Egy olvasónő* Elhisszük’ Magunk is tapasztaltuk, halljuk is, hogy a sok háborús híreknek tengerében jól esik egy-egy bellesztrikus dolgot olvasni a tárczában. Köszönjük az írottakat. Nyomatott a Pázinány-sajtában Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Pályázati hirdetés. A németmokrai plébániához tartózd királymező i kincstári, róm. kath. iskolához egy helyette* tanerőre van szükség, mivel a rendes tanító hadi szolgálatot teljesít. A törvényes 80 K havi tiszteletdijat a m. kir. erdőkincstár handalbustyaházi magy. kir. erdőhivatal utján fizeti. Jelentkezők közül, — akik lehetnek nyugalmazott tanítók, tanítónők vagy esetleg óvónők, — azt leszek kényszerítve elfogadni, aki a kántori ténykedéseket is végezni tudja. Az állás azonnal elfoglalandó. írásbeli jelentkezést kérek címemre Németmokra, Máramaros vm. up. Királymező. Nómetmokra, 1915. szeptember 3-án. Takács Károly plébános, iskolaszéki elnök. Makói hagymát minden mennyiségben szállitok. Vevők írjanak: Posta-fiók 16. sz. csaMdpalota. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NY0MTAT- VÁNY0K ÉS TANSZEREK KAPHATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR- NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. Két nyomdásztanulót fizetéssel felvesz a Pázmány-sajtó Szatiár. ORGONA GYÁR PST villamos gépekkel berendezve. "SQ Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesit. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. HIEGÍEIH OTTÓ cs. és kir. udvari Bzállitó. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-8ir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonoss. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.
