Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-09-08 / 71. szám
Szatmár-Németi, 1915. szeptember 8. SZATMÁRI HÍRLAP 3 pitány, a ki az iparkamarával tárgyalásokat folytat. ígéretét váltotta be Borús i. k. felügyelő, mikor átrándult Szatmárra és a szervezkedésnél közreműködött. Vajay dr, polgármester is szivén hordja ezt az ügyet, melyet igy szerencsésen fognak megoldani. A városunkban elhelyezett orosz fogoly-tábor koleramentes. Megnyugtató hir. Áz itteni hadi foglyok közt ugyanis julius közepén lépett fel első Ízben a kolera betegség. Ács József dr., az orosz fogolytábor orvosa résen volt és mindent elkövetett, szigorú rendszabályokat érvényesített, hogy útját vágja a veszedelemnek. A siker nem maradt el. Augusztus 20-ika körül már a járvány szűnő félben volt. . . azóta pedig teljesen megszűnt. Most tehát a telep egészen járványmentes. A gazdáknak. Mérlegdijat a gazda nem fizet. Több oldalról fölmerült az a kérdés, hogy a gazda köteles-e a gabona átadásánál mérlegdijat fizetni ? Ezzel szemben kétségtelenül megállapítandó, hogy a gazda mérlegdij fizetésére nem kötelezhető. A ki követeli, visszaélést követ el, mivel a gabonaárakat megállapító rendelet csak arra kötelezi a termelőt, hogy a gabonát a hozzá legközelebb eső vasúti vagy hajóállomásra szállítsa, a mivel szemben kapja az átadáskor érvényes maximális árat, mely egyúttal minimális ár is, a miből semmiféle levonásnak helye nincsen. A gabonának, lisztnek közvetlen beszerzési idejét szept. 15 étől október végéig tolta ki a kormányzat, mint a hivatalos lap közli. A „Szatmári Hírlap“ éppen a múltkor irt erről a kérdésről s kimutatta, mily súlyos helyzetbe kerülnek főleg a havi fizetéses. polgárok e rövid határidő megszabásával. Örvendünk, hogy a kormányzás a polgárság nagy számának súlyos helyzetén segíteni igyekszik ebben a nehéz időben. Tűz volt szombaton délután 3 és fél órakor; a József kir. herczeg utczában, a 44. számú háztelken. Berky Ignácz bérkocsitulajdonos kárára egy kazal szalma égett el. Városunk felett e délután viharszerü szél vonult el, a mi miatt a tűz veszedelmessé válhatott volna. A tűzoltóság gyorsan kivonult és dicséretes munkával vágott elébe e veszedelemnek. A tűzoltók nagy segedelmére volt a cs. és kir. 65. gyalogezrednek kirendelt szakasza. A tüzet mint konstatálták, az udvaron játszó gyermekek okozták. A sebesült olaszok között sok a részeg. Minden katonánk ütközet előtt kap egy félliter rumot — vallják maguk a foglyok, — hogy ezzel kurázsit szedjenek magukba. Ez azonban az olaszokra nézye kétélű fegyver volt, mert ez katonáinkat teljesen demoralizálta, amint ezt fogságbaju- tások utáni kedélyhangulatuk is bizonyította. Emlékeztető. Az állatvásár a nagygőzmalom előtt való téren van ismét. Uj menet rend lépett tehát mégis életbe szept. 6-ától kezdve a Máramaros- Sziget—Püspökladány, (tehát a szatmári vonalon is.) Úgy látszik a vasúti kormányzat belátta a súlyos és tarthatlan helyzetet, melyben egy nagy vidék már oly hosszú időn át szenvedett. Most végre minden személyvonat forgalomba jő, a melyek béke időben közlekedtek. Az uj menetrend a következő: 1) 1705. érk. Msziget felől d. e. 8'34 p.-kor, ind. Pladány felé 8.44 p.-kor. 2) 1706. érk. Pladány felől este 711 p.-kor Msziget felé 7'20 p.-kor. 3) 1707. érk. Msziget felől este 6 57 p.-kor, indul Pladány felé 712 p.-kor. 4) 1708. érk. Pladány felől reggel 5-52 p.-kor, indul Msziget felé 6‘()7 p.-kor. 5) 1713. érk. Kháza felől éjjel 3 10 p.-kor, indul Debrecen felé 3'24 p.-kor 6) 1716. érk. Debreczen felől d. u. 1'26 p.-kor, ind. Kháza felé 1 38 p.-kor. — Katonai felmentési folyamodványok bélyegmentesek. A pénzügyi, kereskedelemügyi és honvédelemügyi minisztériumban mostanig megleletezték azokat a katonai felmentési kérvényeket és mellékletüket, amelyeket a folyamodó nem bélyegzett fel. A pénzügyminiszter meghagyta a pénzügyi hatóságoknak, hogy haladéktalanul intézkedjenek aziránt, hogy a leletezés mellőztessék, illetve hogy a bélyeghiány miatt netán már felvett leletek alapján, a királyi adóhivatalok bélyegilletékeket ne Írjanak elő. A pónzügyihivatalok- nak mily könnyű volt volna, egy kis hazafias nem is érzéssél, de érzékkel ez ügyben kérdést intézni — a leletezések előtt gazdájukhoz : méltányos és mi ;más eljárás-e itt a leletezés ? Mondjuk, csak egy kis érzék kellett volna. Hja ! De a leletezési láz — a legelemibb érzékeket is — elszokta ám nyomni. Sok-sok szegény ember garasát meglehetne pedig menteni ezzel az érzékkel. A vendég:. — Hogy vélekedői vendégünkről ? —- Jő étvággyal evett. Minden tetszett neki a mivel megkínáltuk — kivéve a leányainkat. Dobordói határerdő. Levelet hozott a posta az „Alkotmány“ szerkesztőségébe az olasz határról, hol ágyuk bömbölnek, gránátok pattognak, golyók süvöltenek . . . Ágyudörgésben, golyózáporban irt költeményeket küldtek oda. A költemények Írója felett azóta frissen hantolt sir domborult. Dalos ajkán nem csendül többé dal Istenről, hazáról és harczos hősökről. A hattyú dala volt ez a két költemény, melyet Gál István dandárlelkész juttatott el a szerk.-be az olasz harcztérről a következő sorok kíséretében: „A dobordói fensikon hősi halált halt Sze- pessi László két költeményét, melyeket halála előtt való napon irt, felhasználás czél- jából közlöm. Harcztér, aug 19.“ A költemények közül egyet mi is közlünk: Ide kéklik . . . Ide kéklik a tengernek Csodálkozó szép nagy szeme, Mintha érettem aggódó Feleségem szeme lenne. Ne félts engem édes rózsám, Az a tenger kiapadhat, De földünkből a talián Nem vesz el egy talpaladttat. Édes rózsám, tudom én jól, Hogy te nem a földet félted, Hanem engem, itt a földön Egyetlenegy mindenséged. Eh, odasem, kis angyalom, Vesszen inkább rongy életem, Semmint a te kék szemedbe Egy talián nevetgessen. Szepessy László. Kenyeret zsemlyével. Ni édes apám, megint sütnek zsemlyét, kiáltott fel egy kis flu a hadi-kenyér ideje után. És kérte apját, vegyen neki egy zsemlyét. — Van otthon már jó kenyér, édes fiam. — Igen de . . én zsemlyét kenyérrel szeretnék enni. . mert már árpát eleget ettünk kenyérrel. Á Vidék. £ vármegyei közigazgatási bizottság pénteken tartja rendes havi ülését. A vármegyei törv. hatósági bizottság pedig szeptember második felében tartja meg őszi közgyűlését. Az állandó választmány 7-én tartotta az 1916. évi költségvetés előirányzatot megállapító ülését. — Műkedvelő előadás volt Csanáloson az elmúlt vasárnap, melyben Nagykárolyból is sokan részt vettek. Az előadás fényesen sikerült. A gazdag műsor minden egyes száma tetszésben és tapsban részesült, de különösen tetszett Rónai István plébános tartalmas és hazafias lendülettel előadott megnyitó beszéde és rendkívüli figyelemmel hallgatták meg Matuska István gazd. iskola igazgató tanulságos előadását. A műkedvelői előadás jövedelméből Rónai István plébános 205 K 91 fillért juttatott a Vöröskereszt-Egyesület helybeli fiókja javára. Ugyancsak ily összeg jutott a csanálosi elesett hősök emlékművére. — A csanálosi jegyzőt felmentették . . A „Sz. H.“ is hozta annak idején a hirt, hogy a szatmári törvényszék Szabó Dezső csanálosi körjegyzőt hivatali sikkasztás miatt elitélte. Mint most Írják, a debreczeni kir. Tábla a napokban foglalkozott a vádlott által bejelentett semmiségi panasszal és annak helyt adva, az első bíróság Ítéletét megváltoztatta és Szabó Dezsőt az ellene emelt vád alól felmentette. A 'felmentő Ítéletről szóló hirt az igazság követeli, hogy szintén nyilvánosságra hozzuk. NŐK VILÁGA. Tojáskimélés. 1. Némelyek egy nagyobbacska csirkéhez 2 tojást is felmártanak, pedig ahhoz fél tojás is bőségesen elegendő. Takarékoskodásból a tojást vízzel higitani nem jó, mert úgy sülés közben lehull a húsról a morzsa. Hogy tehát a húsról a morzsa ne hulljon le és tojást megtakarítsunk, a már besózott és lisztebemártott húst tegyük mély tálba és egy nagy csirkének megfelelő húsra üssünk fél tojást, pl. a fehérjét s fedővel beborítva rázzuk össze nagyon jól. Az össze- rázás által egyik darab a másiktól egy forma tojásos lesz. Ezután morzsázzuk be és süssük ki mint rendesen. A megmaradt tojás- sárgáját más ételhez használhatjuk fel. Vagy ha másnapra akarjuk félretenni, hagyjuk az összeboritott tojáshéjban. 2. Különösen kelt-tésztáknál takarékoskodhatunk a tojással. A mennyi tojássárgáját rendes körülmények között szoktunk venni a kelt tésztákhoz, vegyünk most azokhoz csak felényi egész tojást. A sárgáját mint rendesen, a fehérjét pedig habnak verve adjuk a tésztához.^ És hogy a tésztának mégis szép sárgás színe legyen, sötétsárga, megtisztított és reszelt murok levéből facsarunk bele annyit, a mennyi a tésztának sárgás szint ad. A murok semmi mellékizt vagy szagot nem ad a tésztának, nem úgy mint a sáfrány, mely azonkívül még egészségtelen is. Ily módon kevesebb tojással is készíthetünk elég szép és jó aranygaluskát, pántlikás fánkot (ha egyébként is úgy járunk el vele, mint a rendes készítésű pántlikás fánkkal), kuglófot és mindenféle más tésztát élesztős tésztát. 3. Gyúrásnál tejjel pótolhatjuk a tojás egy részét, (lehet a tej fölözött is), de mindenesetre nagyon keményre gyúrandó a tészta. Lakos Imréné. IPAROSOK VILÁGA. Kisiparosok a hadseregszállitásokban. Sok panaszos beadvány, felterjesztés, tanácskozás, keserűségtől izzó gyülésezés, a szervezetlenség és széthúzás szomorú tanulságai jellemzik a magyar, főként a vidéki kisiparosság törekvéseit a hadseregszállitá- sokban való részvétel iránt. A hadügyi kormány a háború első hónapjaiban úgyszólván csak kizárólag lábbeli és szíjgyártó czikkek készítését bízta kézmüiparosainkra, ezt is kiváltképen a kereskedelmi miniszter által kívánt kisipari szocziális programm inaugu- rálásaként. Nem beszélünk itt másod és harmad alvállalkozók által éhbéren készített munkáról, de elmondhatjuk, hogy néhány kiirt nagyobb bakkancsszállitástól eltekintve, ahol az ajánlatok nagy része, sok esetben a szállított áru sem volt elfogadható, a magyar kisiparos csaknem teljesen távol maradt a katonai szállításoktól. Az átvételi nehézségek, kellő szervezés, anyag és tőke, főleg megfelelő gépek, utóbb szükséges munkáskéz hiánya folytán itthon maradt kisiparosaink, akiket nem rendeltek be hadimunkára sem, azt a kínálkozó, kevés szállítási alkalmat sem voltak képesek kihasználni, s mig a nagy tőke, a pénzintézetek, nagy kereskedők és nagyipari vállalatok nagy része gyorsan alkalmazkodni tudott a háborús gazdasági élet nyújtotta kereseti alkalmakhoz, a kisiparosok legjobb esetben gyüléseztek, memorandumot készítettek, de szállítani nem tudtak. Kutatni, hogy kit terhel itt a mulasztás, rekriminálni, nem a mai idők feladata. Bizonyos azonban, hogy nagyrészt kisiparunk áldatlan viszonyainak tudható be a hadseregszállitásoktól való elmaradás. Ma azonban már, ha a háború második évében is, de örvendetes változásról számolhatunk be éppen azon a téren, melyen legtöbb volt az elkeseredés, a szabóiparban. A közelmúltban olvastuk, ímgy amig az osztrák szabó iparosok milliókra menő egyenruhákat tudtak pompás szervezeteik segítségé
