Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-08-22 / 66. szám

anpf9d» XX IV. évfolyam. Szaísnáir-Mémeti, 1915. augusztus 22. (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP w V*w. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. I Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 . — , | Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 8 dollár A háborúnak hatása nagy változatokban mutatkozik már most is a különböző társadalmi osz­tályokra. Tömegekre és egyesekre — gazdasági tekintetben. Látjuk, logikailag hihető ada­tok állanak rendelkezésünkre, hogy sokan megszedték magukat. Dús gaz­dagokká lettek; pótolták merész spekulácziójuknak a háborús idők előtt való vesztességeiket. Vagy leg­alábbis oly módba jutottak, a milyen módot az előtt sohasem élveztek. Nem irigyeljük tőlük a szeren­csét. Hiszen sokan becsületesen meg­dolgoztak érte. A kik pedig köny- nyü szerrel, inkább szerencsével és passziv nyugalommal jutottak a háború folytán vagyonhoz, tőkéhez: azok gondoljanak arra, hogy köte­lességek háramlanak reájuk. Lelki- ismeretbeli kötelességek, melyek előtt kitérniük nem szabad. Sőt gon­doskodni kell a kormányzatnak ar­ról is, hogy kitérni ne lehessen. A német szövetségesünk erről már is gondoskodtak. De azt is látjuk, tapasztaljuk, hogy óriásilag nagyobb és hihetet­Bevezető (Prolog) a székesegyházének- karának hangversenyén. Irta: Bodnár Gáspár. Előadta: Markos Ilona urleány. Oh Múzsa! Hangoknak, daloknak ősi Szelleme, Forrása szállj le hozzánk! Lel­kűnkbe, szivünkbe, ajkunkra I És engedd, hogy én, igénytelen hódolód magasztalhas­salak. Engedd meg, hogy megkérdezhesselek a Harmóniának esudás szelleme: — Hol születtél ? Mikor szólaltál meg először e földön bűvös hangoddal, arany­ezüst csengéseddel ? A lágy szellőnek ringá- sával, erdőknek zsongásával. A könnyeknek csöndes panaszával, a kaczagó derűnek édes kötekedésével. A mennydörgésnek hömpölygő robajával, a tengernek mormolásával. A sze­leknek, viharoknak zúgásával. A vágyódá­soknak izgató szenvedelmeivel. A diadalok­nak örömmámorával. A gyermekeknek imá­jával, az anyáknak sóhajával és boldogságá­val. A hivő ember fohászával, a bűnös em­ber bűnbánó vallomásával, a koldus esdek- lésével. Népeknek, és nemzeteknek himnu­szával, hőseinknek harczi riadójával, büszke gyászunknak emlékével, a szeretetnek és jó­tékonyságnak kérő szavával. Oh Múzsa, a ki olyan vagy, mint a győztes hadvezér, hogy-hogyan vonultál be az ember-szivekbe és lelkekbe, hogy meg­hódítsad azokat. Hogy uralkodj rajtunk. Ki tudná azt megmondani, ha te nem, diadalmas nagy Szelleme a lelkeknek? Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Laptula^donos A SZATMÁR- EGYHÁZBEGYEI IRODALMI KÓR. lenül tömegesebb számban vannak azok, kiket a háború hatása gazda­ságilag vagy tönkre tett, fejlődése­ikben megasztott vagy érzékenyen meggyengitetÉ-' Kereskedők, iparo­sok zárták be üzletüket, virágzó munkakörök tulajdonosai nagy vesz­teségekbe jutottak, melyeket pótolni alig lehet. Ezreknek és ezreknek újra kell az életet, hogy úgy mond­juk kezdeni. A háború hatásaként Jelentke­zett az iparnak pangása. Es annak az iparnak úgyszólván szünetelése, mely a háborús időknek teljesitmé- nyeitől távolabb esik. Az anyagok drágasága miatt a közönség csak a legszükségesebb ipari czikkeket ren­deli és takarékosságban, nélkülözés­ben szinte esudás álláspontra he­lyezkedik. Ám, a háborúnak és ennek kapcsán szinte félemletesen ura­lomra jutott drágaságnak hatását legérzékenyebben érzi az állandó fizetésű hivatalnok osztály. Ennek az osztálynak tagjai a háború előtt való idők fizetésével usszák át ezt a rettenetes időt. Az egyszerű földmi- ves emberek, családok jobban élnek, Talán a fájdalommal születtél egyszerre? Vagy a világharmóniájával, melyet a Teremtő rendezett oly csudásan. Vagy az örömmel ? Az első ember boldogságával vagy könnyei­vel. Avagy a népekkel, nemzetekkel ? Mert te voltál nekik születésüktől fogva az a ha­talmas, bűvös forrás, mely a néplélek mély­ségeiből fakad. Megszámlálhatlan alakokban te tükrözöd vissza népek lelkének világát. A te zenéd, dalod, éneked, muzsikád a legérthetőbb világnyelv, melyet egyformán ért mindenki, bármely nemzethez tartozzék. A te nyelvedet, beszédedet, énekedet, húrjaid szó­lamait nem kell lefordítani. Bárki értheti eredetiben. S mi csodálatos? A te nemzetközi nyelved nem bántja azt — a mi nemzeti. Nem bántja azt, a mi magyar. Sőt lelkünket, érzésünket még nem­zetibbé, magyarabbá teszi. A mi dalaink, a mi énekeink, a mi ze­nénk mindig magyar volt. De a mi dalunk, a mi zenénk, a mi énekünk csak most lesz igazán magyar. Nemzeti. Mert hőseink ömlő vére tisztítja meg. Mert a világ hallja és csodálja vitézeink ajkain és húrjain. Mert harczi riadóink a múltat hozza vissza. És egy boldogabb jövendőt. Sejtései már ott zengenek a harezok bömbölő ágyúiban és diadalra készülő vitézeink ajkain. Oh, mi magyar nemzet ismerünk, sze­retünk téged, rajongunk érted Múzsa, örö­möknek és vigasztalásoknak szelleme. Mint a hogy tele van e föld virágokkal, úgy fa­A kiadóhivaialt illető összes küldemények, pénzek, hir detések stb. I)r. Bakkay Kálmán kiadóhivatal, főnök czimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendőki PAlyAzatJ hirdetések egyszeri közlése 5 korona ----------------- Nyilttér sora 40 Ollér. ----------------­Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap mint ők. Nem nagyítunk, ha azt mondjuk, hogy valósággal koplalnak sok latájner tűzhelyen vagy legalább nélkülöznek. Ez az állapot is áldo­zatszámba megy. De más baj is leszi főbben kénytelenek közőlük adósságot csinálni, mert képtelen­ség a fizetésükből sokaknak a leg­egyszerűbben is megélni. A háború elmúlik. 0 reájuk akkor is nehéz idők maradnak. Mikor fognak adós­ságaikból kievíczkélni. ? Egyszóval a háborúnak gazda­sági hatásával számolni kell. A szo- cziális kiegyenlítés nem fog köny- nyen menni. Ez az állapot betegség, de nem azon betegség közül való, melyet maga a természet is meg­gyógyít. Itt nagy akczióra, segítő kezekre, orvosra leszen • szükség. És együtt működésre. A Ä katholikus karitász a háborús időben. Szeretik ma intézményeinknek, a sze­retet és irgalmasság működésének nevét — latin vagy általán idegen névvel jelölni. így a kath. szeretet és irgalmásságnak neve is „Karitász“ Eljön az idő, mikor ezek a nevek a közérthetőség útjára érnek. De most még kad itt a dal, ez ősi földön, magyar völgyön, hegyen, rónán, folyóknak partjain. Itt egy remény, egy könny, egy átfutó hangulat már a te dalodat szüli oh Múzsa. Hiszen te tudod ezt legjobban. Itt a lelkek közös érzése dalban, zené­ben ömlik ki; mint a harmat az egekből, úgy száll a dal a lelkekből. Te tudod ezt legjobban. Itt, mikor büszke gyász honol, nagy szenvedelmek lángján ég, dalol a nép, dal­ban zokog, sir vagy örül a lélek. Oh te tudod Múzsa, hogy nem sirt se­hol sem oly igazán és keservesen a dal, az ének, a muzsika húrja, mint itt a höm­pölygő Duna és a kanyargó Tisza közt . . Sirva, dalolva vigad a magyar. Soha, sehol népet nem biztatott, lelkesített és tartott fenn a te szellemed, mint itt a dalok hazá­jában. Te két két kézzel öntötted e földre a forrást, melyből a vallás és hazafiságnak mélységeiből a te magyar néped dalra fa­kad. Te az érző nemzetnek, sziveknek gyö­nyört és édes élvezetet nyújtasz, jól tudjuk. De most . . ebben a nagy időben, mi­kor a szeretetnek harczát is vívjuk: a gyö- nyörtL a magunk egyéni élvezetét is feláldoz­zuk. És a haza oltárára tesszük. Mert te is győzelmes hadvezér megnyi­tod a szivek és lelkek ajtaját, hogy a jóté­konyság számára meghódisd még a szük- kebleket is. Te nemcsak a gyönyöröknek, az élve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom