Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-08-18 / 65. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915. augusztus 18. Dezsőné egyleti alelnöknőnek a nagy gőz­malomnál levő lakására beküldeni. Bélteky Lajos Vörös Kereszt egyleti pénztárnok. Nem Igazság;. — No mi kell András gazda ? — Hát azért a húsz forintért jöttem, amire a a bíró ur elítélte a Gubacz komát, hogy legazembe- rezett! — Hja barátom az a pénz nem a magáé, ha­nem a kincstáré/ — Még mi nem! Hiszen engem gazemberezett le, nem a kincstárt! Körséták. Tek. Szerkesztő ur! A mi­napában az élelmiszer piaczon sétáltam. És oly jelenetnek voltam tanúja, amit érdemes nyilvánosságra hozni. Az árusok magasabbra tartották a hivatalos árjegyzékben megjelölt árnál. És ebben a makacsságban, büszke da- czosságban segítették az árusokat a bérko­csisok, akik az egószságügy legelemibb kö­vetelményét arczul ütve, ott sorakoznak vé­gig az élelmi piacczal. A bérkocsisok onnan kiabálnak az árusokra biztatva, izgatva őket: — Ne engedjen . . . — Ne adja ennek a potya közönségnek. — Bolond volna ha adná. Hát ez nem járja. Ez kihágás és izga­tás a rend ellen, a hatósági intézkedés ellen. Kérjük szeretettel a h. főkayitány urat fiak- kereztesse el ezt a bérkocsi sort arról a hely­ről. Nem való oda légytermelő depó, mint ez a lap már azt kimutatta. És fogassa be a szájukat azoknak a bérkocsisoknak. Tisz­telettel : Egy polgár. A ki nem ér rá dolgozni. Koldus: Kérnék egy kis kenyérre valót. Ur : Miért nem megy dolgozni, mikor most annyi ember hiányzik. Koldus : Nem érek rá. Ur : Hogy-hogy ? Koldus : No mert koldulnom kell! Menjünk vagy maradjunk ? A Szatmári Hírlap már hónapokkal ezelőtt fog­lalkozott vezérczikkben az amerikai magyar­ság sorsával. Izzó fajszeretettel fordult feléje és kérte őket, (kik közül sokan olvassák la­punkat az itthoniak gondoskodása révén), hogy jöjjenek mihelyt lehet, töltsék be a tá­tongó űrt és részvétlenséget. Most az ame­rikai magyar lapok uj rovatot nyitottak ezzel a czimmel: „Menjünk, vagy maradjunk?“ A messze idegenbe, az oczánontulra szakadt magyarok lázas izgalommal tárgyalják a kér­dést a nyilvánosság előtt, hogy a háború után tömegesen hazjöjjenek-e, vagy továbbra is künn maradjanak Amerikában? Mi az oka, hogy a béke oly nehe­zen jöhet létre ? Talán inkább igy formu- lázhatnók azt a kérdést: Ki az oka ? Fele­let : az angol. Hiszen az orosz már megért a béke kérésre. A franczia boldog lenne ha a status-quoba juthatna vissza. Az angolok közt erősödik a békeyárt. Olasországban előbb utóbb forradalom lesz és köztársaság. Hát miért oly nehéz a béke ? A mikor a di­adalmas német seregek közeledtek Páris felé . . a francziák békére gondoltak. Ezt a gondolatot a franczia diplomáczia — ez an­gollal közölte. Az eredmény a londoni megál­lapodás, hogy az ántánt egymás nélkül bé­két nem köt. A csalfa anglusnak igy lettek szövetségesei rabszolgájává és áldozatává. Most nem engedi ki se az oroszt, se a fran- cziát, se a szerbet bilincseiből, mert az ang- lus legalább régi tekintélyét próbálja helyre állítani ... Ha csak az orosz maga ki nem vágódik, a francziák pedig újra Párisig nem hatolnak. Akkor lesz béke. Levelezés az oroszországi hadifog­lyokkal. Mint hivatalosan megállapítják, az orosz kormány nem engedi meg többé az Oroszországban lévő hadifoglyoknak levelek vételét vagy elküldését. Az e hadifoglyokkal való kölcsönös levelezésnél ezentúl csak nyilt levelezőlapok használhatók. IPAROSOK VILÁGA. A szabó ipar köréből. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara több felterjesztés keretében sürgette a kereokelmi miniszternél a vidéki szabóipar foglalkoztatását. A mi­niszter intézkedett is, hogy a hadsereg ru­házatát elvállaló központi czég az általa meg­határozott árak mellett a vidéket is részesítse ily munkák elkészítésében. Az érdekeltség­nek egy része vállalt csak munkát, mert a legnagyobb rész elégedetlen volt a munka- dijjal. A debreczeni kamara ezt a kereske­delmi miniszterrel közöite. Ez újabb felter­jesztésre a miniszter válasza most érkezett meg a kamarához, melyben megírja, hogy a megállapított árakat a kormány állapította meg és szólítsa fel a kamara kerülete érde­keltségét a munkában való részvételre. A kamara viszont kerülete összes ipartestületeit kereste meg ez ügyben, hogy tegyék e kér­dést sürgős tanácskozás anyagává s határo­zataikról, munkavállalkozási készségükről, ellenkező esetben az akadályozó okodról ki­merítően tájékoztassák. — Ez adatokat Össze­gyűjti a kamara és a kereskedelmi miniszter elé terjeszti, aki különben ez ügyben újabb sürgős jelentést vár a kamarától. Szállítás a honvédségnek. A honvéd központi ruhatár pályázatot hirdet 2000 drb hegymászó bot, 2000 drb jégpatkó és hozzá­való hedever, 100 drb 30 m. hosszú manilla kötélre. Pályázatok aug. 24-ig adandók be. Közelebbi teltételek s ajánlati minta-űrlap a debreczeni kereskedelmi és iparkamaránál betekinthető. NŐK VILÁGA. A vaj eltartása. A vaj eltartására többféle módot ajánlanak. Egy németországi gazdasági lapban azt olvassuk, hogy a leg- kipróbáltabb és a legjobban bevált eljárás a következő : A megköpült vajat kevés sóval jól össze kell gyúrni. A fazekakat, amelyekbe a vajat eltenni akarjuk, erős sós melegvízzel súrol­juk ki. A fazékba úgy kell begyurni a va­jat, hogy az edény közepe táján kezdjük a gyúrást egy nyomafa segítségével az edény széle felé nyomogassuk a készletet. Munkaközben ügyeljünk arra, hogy a vajrétegek között üregek ne maradjanak, mert az üregekbe szoruló levegő romlásnak in­dítja a vajat. Mikor az edény színig megtelt, a vajat simitókéssel simává huzzuk és a sima felületre bőven hintünk sót. Mikor mindezzel készen vagyunk, pergamenpapi­rosból az edény szájával egyenlő kerek la­pot vágunk ollóval s a papirt a vaj felüle­tére helyezzük. A pergamenpapirosra ugyan­olyan nagyságú vastag csomagoló papirt te szünk és a két papirt a vaj felületére nyomjuk. Arra nagyon kell ügyelni, hogy a két papír jól fedje a vajat és levegő ne juthasson a vajhoz. Ezt azonban csak a papirossal nem lehet elérni, azért vegyünk tiszta és friss marhafaggyut, ezt olvasszuk fel és amikor a faggyú annyira hült, hogy még sürü és fo­lyós, öntsünk belőle egy bizonyos mennyisé­get az edényt elzáró papiros közepére, majd forgassuk meg az edényt, hogy a faggyú a szélek felé az edény párkányát is bebo­rítsa. Ha a faggyú kihűlése után megrepe­deznék, ismét leöntjük olvasztott faggyúval. Edónybontáskor vigyázzunk arra, hogy a faggyú ne érintse a vajat. Az igy kezelt vaj szellős száraz pinczé- ben vagy kamarában, hosszú ideig eláll. A vajat használat előtt kevés nedves sóval újra át kell gyúrni. Háborús-apró? ágfok. Tessék megkérdezni a rendőrtől. Szép hízott kacsát hozott egy darázsi asz- szony a heti piaczra. A Teíegdy-utczában megállítja egy ur: — Néni, hogy adja a kacsát ? Az asszony megrántja a vállat s emigyen válaszol: — Nem tudom biz én kérem, tessék megkérdezni a rendőrtől. Honvéd sir az idegenben. Deák Imre lelkész Írja: Utamban Viskó felé Észak-Ga- licziában a pályatest közelében egy sirdom- bot találtam, melynek egyszrü fakereresztjén ez a felírás van : Mihályffy Imre hadapród a 15. honvéd gy. ezredből. Szül. 1897, elesett 1915. máj. 25. Chmieln községtől körülbelül 100 lépés­nyire van a sirdomb. Nevezett lelkész ezúton is értesíti az elesett hadapród esetlegss hoz­zátartozóit, akik netán fel akarják keresni hő­sük sírját a messze idegenben. RJ! 1 m m IS 3 ts Szerkesztői Üzenetek Turterebes. A múlt számra elkésett. Már a lap útban volt. — Most is örömmel fogják olvasni. — A plaoz. Ne bántsuk azt az ügyet. Hiszen éppen a múltkori esetet hoztunk fel, mint bánnak másutt a tuligőrgetőkkel. Bedutyizzák. Ha ily konkrét eset közlése nem hat . . hiábavaló száz czikk. — Meghí­vás. Nem mehetek, nem ereszt a szerkesztői iroda. — Szomorkodó özvegyasszony. Az Istenben való erős bizalom egyedüli orvosság az ön — levelében leirt fájdalmára. A minap találkoztunk egy apával, a ki a vasútról jőve igy szólott: „Egyetlen fiamat kí­sértem ki, a harcztérre ment. És nyomban a másik apa szólalt meg : .Most már a harmadik fiam megy a csatába. Már több nincs. Lássa önnek asszonyom még otthon maradt — kettő. Adjon érte hálát á jó Istennek, a távollevőkért meg imádkozzanak. Nyomatott a Pázmány-sajtéban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és kill földi kü­lönlegességek egyedüli raktára. Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzos bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésből ered-^ rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára ....................................................I K — f Cs aládi üveg ára..............................................3K — f Ho zzávaló Izompor kis adag.....................1 K — f . » nagy „ ..... 3 K — f Köhögés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea.................1 dob. — K 40 f Fehér szalmiák czukor .... 1 „ — K 40 f Antitussol porok.......................1. 1 K 20 f Gy ermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitőszereknél legbiztosabb hatású szer nappali használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vé­nusz arczviz. Legjobb fogápoló szer a Vénusz fog­paszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt és franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek va­lódiságáért csak akkor vállalok felelősséget ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Posta- rendeléseket azonnal eszközlök. Mos Ferenc! könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4 ORGONA GYÁR HOT villamos gépekkel berendezve. Ipy Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavltásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. BIEGEB OTTÓ ős. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosé. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom