Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-08-08 / 62. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915. augusztus 8. NŐK VILÁGA. Hogy készíthetünk egy tyúkból, vagy egy anyányi csirkéből 3 tál ételt ? 1. A feltisztitott tyúknak mellét a sarkantyúval együtt darabban vágjuk le és a csontról lefejtjük a húst. A többi részét rendes szokások szerint daraboljuk fel. A czombot és a czombtövet a belső oldalon végig hasítván, kivesszük belőlik a csontot. A czomb- ról, czombtőről és a mellről lehúzzuk a bőrt. A mellhúst hosszában kettévágjuk. Így a czombokkal és czombtövekkel együtt 6 darab szeletnek való húsúnk lesz, melyeket gyengén elverve, morzsával kisüthetünk épen úgy, mint a borjuszeletet. 2. A szárnyak, hát- és oldalrész (rendes 9 darab) zöldborsó, kalaráb vagy paradicsomos metélt paprikafőzelékbe használható fel. Készíthetünk velük még aprólékos rizskását is. 3. A nyakat, lábakat, szivet, zúzát, máját a lehúzott bőröket és a kiszedett csontokat (ez utóbbiakat, hogy izük jobban ki- főjjön, ketté vágva) levesnek használhatjuk fel. Csakhogy az ilyen leveshez jó egy kevés petrezselymes vékony rántást is késziteni. Tészta helyett pedig: rizst, árpakását, vagy metéltre vágott zöldséget tehetünk bele; ezekhez még tejfölt is tehetünk, miáltal a leves izesebb lesz. Tálaláskor a husrészeket felvagdalva szintén a levesbe tesszük. Lakos Imréné. GAZDÁK VILÁGA. Mit csináljunk a nedves gabonával ? Az idén ismét számítanunk kell azzal az eshetőséggel, hogy takaródás és cséplés közben a sok eső miatt sok lesz a kicsirázott, nyirkos gabona. Az ilyet nem szabad a szemházban, magtárban nagyobb garmadába összehalmozni, mert csakhamar megdo- hosodik, megpenószesedik és teljesen elromlik. Az ilyen gabonát szárítani kell. A szárítás leggyorsabban történhetik a szabadon. A pajta vagy más födött helyiség közelében ponyvát vagy ponyvákat terítünk ki és azokon vékony rétegben kiterítjük a nedves gabonát. Ha esős idő talál bekövetkezni, a gabonát hamarosan tető alá visszük. Legjobb azonban, ha vízhatlan ponyvával rendelkezünk és erre teríthetjük ki a száradó gabonát, mert ezt holmi kisebb zápor elől egyáltalában nem kell tető alá vinni, hanem csak összerázzuk a gabonát a ponyva közepére és betakarjuk az eső elől, amelynek elmúltával a felhajtott ponyvaszárakat ismét kiterítjük, rajta a gabonát elegyengetjük és folytatjuk a szárítást. Jó napos, szeles időben igy a legnedvesebb gabona is egy-két nap alatt teljesen kiszáradd. Közben természetesen lapátolni kell, különösen, ha kénytelenek vagyunk a gabonát kissé vastagabb rétegben szárítani. Hogy a gabona eléggé száraz-e, már, arról tapintás utján győződhetünk meg. Ha a tenyerünkbe vett és morzsolt gabona teljesen száraz tapintatu, abbahagyhatjuk a szárítást és a kiszáradt jószágot a magtárba vihetjük, de egyelőre tanácsos lesz azt ott sem vastagon felhalmozni, hanem vékonyan elteríteni és még egyszer-kétszer megforgatni. Különösen ajánlatos a hajazatból származó nedves, csirás gabonával igy elbánni, mielőtt azt a száraz jószággal összekeverjük. könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4 Tiz kilós ágyuk az olasz harcztéren. Azt olvastuk nem régen, hogy a központi hatalmaknak egy uj szerkezetű s minden eddigi fegyvert felülmúló ágyúja van. Ez a fegyver állítólag 15—20 kilós súlyú. A szinte hihetetlen hirt, mindenki kétkedve fogadta. Minap aztán a sajtóban is nyilvánosságra jutott, hogy igenis van egy uj fegyvere a központi hatalmaknak. Az uj fegyver egy uj szerkezetű s végteleuül könnyű ágyú. Az ágyú súlya mindössze 15—20 kiló és a kalibere 15—20 czentiméter. A kilőtt lövedék sokkal súlyosabb mint maga áz egész ágyú. Az uj fegyvert egy magyar vegyész, Vezér László a kolozsvári Szent József intézet igazgatója találta föl. A kiváló találmányról előbb a magyar kormányt értesítette Vezér. Minekutána azonban a találmány iránt semmiféle érdeklődést nem tanúsítottak. Vezér a német had vezetőségnek ajánlotta fel a szerkezetet. A németek a legkomolyabban foglalkoztak az uj ágyúval és a kísérletek bebizonyították, hogy a találmány egyike a legtökéletesebb fegyvereknek. Az uj ágyúval nyomban fel is szerelték a hadsereget. Most Nagyváradra érkezett egy iparos V. I. aki az olasz harcztérről jött haza. Érdekes, hogy V. I. anélkül, hogy tudott volna a már a lapokban is köztudomásra hozott találmány történetéről egyszerre az uj ágyukat említette meg. V. I. az uj fegyverről a következőket mondta: — Az olasz határon küzdő osztrákmagyar csapatoknak van egy uj ágyujok. Ez az ágyú minden eddigi ágyút felülmúl. Szemtanúja voltam az égbe nyúló sziklákon, mikor két katona a vállán vitt egy cső formájú dolgot. Később többet is vittek a katonák. Előbb el nem tudtam képzelni, hogy mit fognak csinálni azokkal a csövekkel. Másnap megtudtam mindent. A két ember által czipelt cső nem volt más, mint egy uj ágyú. Ez az uj találmány a háború réme lesz. Olyan mint a torpedó. Az ágyúból minden füst és láng nélkül sivitó hangot adva röpül ki a golyó. A kilőtt lövedék pusztítása leírhatatlan. Hét lövés nemcsak felrobbantotta az ellenséges állásokat, de el is temette az olaszokat. Mikor mi lementünk a sebesültek és halottak összeszedésére, az egész csatatéren csak emberi roncsokat találtunk. Az olasz lőárok helyén földomlás- szerű rom volt. A lövedékek mindent elpusztítottak. A lőárkokban kibontáskor egymásra borulva meghalva feküdtek az olasz katonák, kezükben görcsösen szorongatva ki nem lőtt fegyvereiket. Ezek ellen az ágyuk ellen egyáltalán nem lehet védekezni. Hat ember az egy méter hosszúságú ágyút megfejő lövedékekkel akárhová elszállíthatja. És ha sikerül az uj ágyút lopva beállítani valahol, ott a halálnak bő aratása következik be. A legveszedelmesebb a dologban az, hogy nem is lehet ellene védekezni, mert mire esetleg felfedeznék, akkorra már az ágyú elvégezte munkáját és kezelőivel együtt más helyen osztja a halált. — Nyílt csatában, roham alkalmával is használták, és itt az eredmény egyszerűen leírhatatlan. A hullák tömege jelezte mindenféle az uj fegyver játékát. Az uj ágyútól sokat remélhetünk minden harcztéren. Két nyomdásztanulót fizetéssel letesz a Pázmáiy-sajtó Szatmár. Háborús-apróságok. Kohn szakaszvezetö foglyai. Ezre- dünk előnyomulása alkalmával egészen közel jutott az orosz állásásokhoz; ember em- ember ellen küzdött nagy lett a kavarodás mindenfelé. Kohn szakaszvezető egyetlen társával egy helyen orosz lövészárok elé került, melyből hat torzon-borz orosz bámult ki. Kohn úgy megijedt, — maga meséli, — hogy alig tudott szóhoz jutni, de csakhamar összeszedte minder erejét s rájuk kiáltott, hogy adják meg magukat. Szavainak azonban nem volt valami nagy hatása, mert az egyik orosz nevetve válaszolta, hogy nem oda Buda, ők többen vannak. Kohn nem hagyta magát; kapaczitálta őket, hogy csak jöjjenek inkább ők, mert Magyarországban jó dolguk lesz, ott nincs háború, enni van bőven, czigarettát és vutkit is kapnak. Ez utóbbi már jó érvnek bizonyult. Az oroszok összesúgtak, népfölkelő Kohn szakaszvezető pedig jót sejtve, mosolygott bajusza alatt. A következő perczben az oroszok szó nélkül lerakták puskáikat s elindultak állásaink irányába, Fekete alezredes néhány pilanatra ellfelejté nehéz helyzetét s a következőket moodá Kohnnak : — „Kohn szakaszvezető mindig kitesz magáért, jutalmát meg fogja kapni; vezesse muszkáit a hadosztály parancsnoksághoz Za- biankába“. Szőlősgazda. Igen, mi is olvastuk a hirt, hogy a bor ára felszökött. A mustra nézve már most történnek kötések egyes vidékeken s a jé termő helyeken 70—80 filléres must áráról Írnak. Nem csudáikor zunk rajta. A szőlős gazdák hihetetlen munkadijat fizettek és fizetnek. A hordó ára horribilis. A benső kapcsolat tehát a kizsaroló munkások, a hordó árának felszökése és a must emelkedett ára közt természetes és logikus. Ha egyszer az első hullám megindul . . a hullámvetés gyürüdzik az egész vonalon. — Városi arlnő. Ilogy az egész fürdési időre megváltott, kifizetett jegyet a katona-uszoda betiltása kapcsán ki fogja kárpótolni, ezt bizony nehéz megmondani. Valószínűleg — a nagy harang. Nyomatott a Pázminy-sajtóban Szatmáriul, Iskola-köz 3. sz. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi különlegességek egyedüli raktára. Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzos bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésből ered- rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára ...................................................1K — f Cs aládi üveg ára..............................................3K — f Ho zzávaló Izompor kis adag.....................1 K — f , » nagy..............................3 K — f Kö högés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea.................1 dob. — K 40 f Fe hér szalmiák czukor .... 1 „ — K 40 f Antitussol porok.......................1, 1 K 20 f Gy ermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szőpitőszereknél legbiztosabb hatású szer nappal^ használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vé‘ nusz arczviz. Legjobb fogápoló szer a Vénusz fogpaszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt ős franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek valódiságáért csak akkor vállalok felelősséget ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Postarendeléseket azonnal eszközlök. orcíonagyAr BKST villamos gépekkel berendezve. 15^1 Kedveiö fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonaj árit ásókat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarban tartást mérsékelt árban elvállal. RIEGEH OTTÓ os. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a 8zent-8ir lovagja és a Ferenci József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregyhózmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár. «
