Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-07-04 / 52. szám

Szatmár-Németi, 1915. julius 4 _____ _____-SZATMÁRI HÍRLAP' Ta nügy, A helybeli m. kir. állami polgári fiúiskola értesítője. Az iskolai értesítőkről lapunknak keretei közt, azon sorrendben em­lékezünk, a mily időrendben azt szerkesztő­ségünknek szívesek voltak beküldeni az inté­zet igazgatói. A helybeli m. kir. állami polgári fiúiskola értesítőjét bevezeti a harczban elesett Demjén Endre emlékezete. Követi az általá­nos áttekintés, amellyel Kellner Fülöp igaz­gató az 1914—5. tanévről beszámol. E beszá­moló mindjárt azzal kezdi, hogy a lefolyt tanév ezen iskolánál a váltós ásóknak és köl­tözködéseknek lánczolata volt. Az iskola épü­lete ugyanis badiczélokra van lefoglalva. A tanévet megnyitották ugyan a Wesselényi- utczai állami elemi iskolában. Itt azonban csak két napig folyhatott a tanítás, mert ezt az iskolát is lefoglalták kórháznak. Kiadták tehát bizonytalan időre a szünetet, mely alatt a növendékeket szederlevél szedésénél fog­foglalkoztatták. Szept. 28-án aztán ismét föl­vették a tanítás folyamát, melyet folytonos vándorlások közt vezettek . . megfogyott tan­erőkkel és összevont osztályokkal. Mégis si­került a tanévet elég eredménnyel befejezni. Az intézetet különben e tanévben 229 rendes tanuló látogatta. A tanárok közül hárman vonultak a harcztérre. Ez intézethez helyez­ték tehát Kisvárdáról Cserényi Istvánt. Az itthon maradt négy tanerőt, a tanfelügyelő­ség rendeletére Halász Mór áll. elemi iskolai ez. igazgató segítette ki. A tanfelügyelő hos­pitálásai után tartott értekezleten kijelentette, hogy a legnehezebb körülmények közt oda­adó, eredményes lelkes munkát végzett a tantestület. Örülünk, hogy az 'igazgató nyo­matékosan hangsúlyozza, melyszerint „mint a múltban, úgy esen tanévben is a valláserkölcsi és hazafias ssellem hatotta áta nevelő-oktatást.“ Hogy a tanulók vasár és ünnepnapokon az istenitiszteleteken részt vettek és hogy az ifjúság vallásbeli kötelességének eleget tett A fegyelem általában jó volt. Az egész­ségi álllapot is kielégítő. Az értesítőből azt a benyomást nyerjük, hogy a szatmári pol­gári iskola megfelel azon, mondhatni missiós feladatának, melyet tőle e város vár a pol­gári rendnek erősödésére, erkölcsi és fizikai izmosodására és egyes szakiskolák benső munkájának alapozására. Az Eötvös-alap ülése. A Magyaror­szági tanítók Eötvös alapjának választmánya Rákos István alelnök vezetésével tartott ülé­sén 36 tanuló ifjúnak 8600 K jutalmat, 34 tanitóözvegynek 3450 K segélyt szavazott meg. Azonkívül fölvette a kezelésében álló két főiskolai internátusba az összes folyamo­dókat vagyis 135 ifjút. A budapesti Tanítók Ferencz József házában az ifjak hadbavonu- lása miatt több hely maradt betöltetlen, amelyre az idén kivételesen nem tanítók fő­iskolán tanuló gyermekei is fölvételt nyernek. Az érdeklődőknek szívesen nyújt fölvilágosi- tást az internátus igazgatója: Kapy Rezső. Levélbeli megkeresések Budapest, Vili., Szentkirályi-u. 46. sz. a. a Tanítók Ferencz József házába czimzendők. Húsz hadüzenet. A mai napig a hadviselő államok épen húsz hadüzenetet váltottak egymással, vagyis az olasz hadü­zenet a huszadik ebben a háborúban. A had­üzenet sora a következő: Julius 28-án Ma­gyarország és Ausztria küldött hadüzenetet Szerbiának 1 augusztus 1-én Németország Oroszországnak; augusztus 2-án Németor­szág Francziaországnak; augusztus 3 án Né­metország Belgiumnak; augusztus 4-én An­golország Németországnak; augusztus 5-én Magyarország és Ausztria Oroszországnak; augusztus 6 án Szerbia Németországnak; augusztus 11-én Montenegró Magyarország és Ausztriának ; aug. 11-én Montenegró Né­metországnak ; aug. 11-én Francziaország Magyarországnak és Ausztriának ; aug. 23 án Japán Németországnak; aug. 25-én Magyar- ország és Ausztria Japánnak; aug. 28-án Magyarország és Ausztria Belgiumnak; nov. 2 án Oroszország Törökországnak , nov. 5-én Francziaországnak Törökországnak ; nov. 5-én Anglia Törökországnak; május 24-én Olasz­ország Magyarország és Ausztriának. Egészségi Tanácsadó. Lábizzadás ellen. Lábizzadás ellen fő­dolog a láb kellő szellőztetése, könnyű czipő (kivágottt czipő, szövetes czipő viselése, minden nagyobb járás után harisnyaváltás, otthon papucsban járás s naponta egyszer timsós lábviz, éjjelre a lábat finom keményi- tőporral (rizsporral) lehet behinteni. A német hadügyminisztérium körrendeletileg értesítette a főtörzsorvosokat, hogy a lábizzadás töké­letes elmulasztására igen jó, biztos és olcsó szer a chrómsav. A talpnak és a lábujjak közti bőr egyszeti beecsetelése is hatással van. Alkalmazandó 10 százalékos krómsavoldat és pedig nagyobbfoku lábizzadásoknál két-há- rom heti időközökben, kisebb fokuaknál hat- nyolcz hetiben. Sebes lábaknál czélszerü a a bőr begyógyulásáig előbb néhány napon át csak 5 százalékos oldattal beecsetelni. Ezen szer használata után, különösen nyáron, néha fokozott izzadmány-kiválás lép fel az egész testen, de az egy két nap múlva minden hátrány nélkül ismét elmúlik. A lábizzadás ellen a svájezi hadseregben két rész timsót és tiz rósz zsirkövet (Federweiss) használnak hintőpor alakjában. Jobbnak tartják a chróm- savas kenegetést. Hogy állunk a husdrágasággal? A hentesek és mészárosok azt állítják, hogy még ilyen magas húsárak mellett sem birnak boldogulni, mert ők is nagyon magas áron kapják az élőállatot. Erre nézve egyik szakember adatokat küldött be a „Tiszántúléhoz, amelyben ki­mutatja, hogy mészárosaink és henteseink mily nagy nyereség mellett bocsátják a húst a közönség rendelkezésére s hogy a nehéz viszonyok mellett sincs indokolva a 4—5 ko­ronás húsár. Ezek az adatok a vágómarhára a kö­vetkezők : Egy drb. 600 kilogramos, tehát nem is sovány vágómarha ára élősúlyban kilónkint elég magas áron 2 K 40 fillérjével számítva 1440 korona. Ebből kijön eladásra való hús 50 szá­zaléka, vagyis 300 kiló á 5 kor. 1500.— K 36 „ bőr ä 240 K 86.40 K 25 „ faggyú á 2 40 K 60— K Összesen : 1646 40 K tehát egy darab marha levágása után marad 246 korona 40 fillér, továbbá a szaru, köröm, bél, zsigerek értékesítéséből befolyó jövede­lem. Ebből a jövedelemből fedezendő aztán a 8 korona 33 fillér vágatási dij, a munka, az elárusitás, stb., ami egy darab marhánál aligha rúg 50 koronára, tehát még mindég legalább 200 korona haszon marad egy-egy vágómarhánál, ami talán még sem annyira megvetendő s igy nincs indokolva az 5 ko­ronás marhahusár. Majdnem igy van a sertésnél. Az élősúly leszámításával egy tisztán 120 kiló a sertés vételára 3 korona 30 fillérjé­vel, 432 korona. A bevétel pedig igy alakul: 50 kiló hús ä 4 korona 200 K 60 kiló szalonna ä 5 korona 325 K Összesen : 525 K Mivel pedig a sertés belső részei, továbbá más felhasználható részek teljesen fedezik a levágással járó munkát s más kiadásokat fe­dezi, mutatkozik egy darab sertés után 93 K haszon, a kimérésre és a beszerzéssel járó fáradtságért és kiadásokért. Méssárosaink tehát éppen nem állíthatják, hogy a húsárak megfelelnek a viszonyoknak, legfeljebb arra panaszkodhatnak, hogy a közön­ség nem vásárolja a húst, annyira felcsigázták az árát. Két nyomdásztanulót fizetéssel felvesz a Pázmány-sajtó Szatmár. 5 Házi asszony. A jó burgonya próbája, áokszor tör­ténik, hogy burgonyát szerzünk be anélkül, hogy meggyőződnénk arról, jó burgonya kerül-e konyhánkba. A jó burgonyának na­gyon egyszerű próbája van. Vágjuk ketté a a burgonyát. A vágott felületeket dörzsöljük össze. A jó, egészséges, bő liszttartalmu bur­gonyánál az összedörzsölt két felület habzik és egymáshoz erősen tapad; mig a vizenyős­nél vagy betegnél a felületek nem tapadnak és csak vizcsöppek keletkeznek rajtuk. Tes­sék próbát tenni 1 . GAZDÁK VILÁGA. Az uborka és dinnye peronoszpora elleni védekezésnek igen jól bevált szere az úgynevezett bordói lé, amelyet a szőlőmi- velés használnak. Előállíthatjuk, ha 100 liter vízben 1 kilogramm rézgáliczot oldunk fel s ebbe az oldatba folytonos kavarás közben egy kevés oltottmeszet öntünk. Az eddigi tapasztalatok szerint ezzel az olcsó szerrel háromszor permetezve az uborka- és dinnye­leveleket, kétszerannyi fog teremni, mint egy nem permetezett parczellán. Ez a mostani háborús világban, amidőn mindenféle élelmi­szer olyan súlyosan esik latba, bizony nem megvetendő eredmény, amely a védekezés csekély költségeit sokszorosan megtéríti. A dinnye ragyája ellen. Ezen beteg­ség ellen, mely a növényt soksor tönkreteszi, igen jó sikerrel alkalmazható a közönséges bordói lével való permetezés, a mit a szőllő peronoszporája ellen alkalmazunk. A dinnye permetezéséhez azonban a leggyengébb fa­ját : az 1%-ost használjuk, bár ha már a le­velek jól kifejlődtek. 2o/°os is alkalmazható. Háborús-apróságok. Oroszország magyarosodik. Hihetetlenül hangzik ez a hir, pedig a tények igazolják, hogy ebben az óriási ki­terjedésű birodalomban, a hol a háború ki­töréséig azt se tudták, hogy magyar is van a világon, a hivatalos orosz világ is megis­merkedett a magyar nyelvvel. Hajsza János 14. honv. gy. ezredbeli honvéd a múlt óv október havában irt utoljára a harcztérről. azóta családja elesettnek tartotta, mignem az utolsó napokban érdekes magyar nyomtatott levelezőlapot küldött haza családjának. Az orosz hivatalnok fogalmazása szerint nyom­tatott lap szól pedig imigyen : „Tessék most küldeni rokonaimhoz. Orosz fogolyságban vagyok . . . városban Csita guberniába Antipicha. Egészséges és nem sebeselve vagyok. Lehet hozzám írni is magyarul. Szives üdvözlet. Nóvém és ke­resztnévéül Hojsza János Nro 791 Csita Vnma. Sibiria. Rusland. A következő gyászjelentést vettük. Alulírottak a legbensőbb megvetéssel, de megkönyebbülve tudatják a világ még semleges nemzeteivel, hogy hűtlen szövetsé­ges társuk Itália pünkösd hétfőjén, 1914. év május hó 23 án délután 4 órakor hosszú alattomos vergődés és a hármas entente ra­vaszságainak, valamint véres zsoldjának fel­vétele után életének 33 ik évében, gyógyít­hatatlan terjeszkedési vágya következtében becstelenül az ellenség táborába költözött Az orvtámadó és szerződésszegő még ugyan­azon napon a Külügyminisztériumban Wien, 1., Balihansplatz 2., holtnak nyilváníttatott és a közvélemény megvetése mellett az ér­deme szerinti temetőbe kerül. Budapest, 1915. év május 23. A volt hármasszövetség, mint apa, Osztr. Magy. Monarchia és Németor- száp, mint fivérek, Törökország, mint foga­dott testvér. A temetést rendezi : Hötzendorfi Conrád és Társa temetkezési rendező. Olasz helyett Német. Olasz István zalaegerszegi földmives kérvényben arra kér­te a belügyminiszter urat, hogy nevét Né- met-re változtathassa, mert szégyenli magát a neve miatt és uj nevét a hü szövetséges iránt való szeretettől választotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom