Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-07-18 / 56. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP' Szatmár-Németi 1915. .július 18. védekezés arra a természetes alapra helyez­tetik, melyet a hadügyi kormány eddig sem hagyott volna figyelmen kívül, ha Galicziának nagyobbik része áldozatul nem esik az orosz inváziónak. Az a körülmény, hogy a hadve­zetőség Galicziát most már alkalmasnak tartja megfigyelő állomások létesítésére, arra enged következtetni, hogy a mi részünkön nem táplálnak aggodalmat a visszahódított tarto­mány részeknek esetleges újabb elfoglalása miatt, sőt hadvezetőségünk biztosra veszi az ellenségnek Galiczia egész területéről való kiűzését. Mintha a szatmári barakk-kórház felett is fujdogálna valami szellő. Olcsóbb marha — drága hús. Egy vidéki lapban olvastuk: Aki az utóbbi idő­ben marhavásárokon fordult meg, tapasztal­hatta, hogy a marha ára 10—15 százalékkal lement. Ezzel szemben a hús ára a mészár­székben nem ment le ilyen arányban. A vá­rosi elöljáróságok pedig ezt szó nélkül hagy­ják, holott a libára és csirkére kiszabták a legmagasabb árakat. Ezt ugyan helyesen tették, de miért nem avatkoznak egy kicsit a mészárosok dolgába is ? (A hatósági mészár­szék hatását figyeljük.) (Szerk.) Egy honvédszázados írja az északi haroztérről: Nagy megpróbáltatásokon mentünk keresztül, de a jó Isten velünk volt mindig és ezért nem félünk semmitől és sen­kitől. Nem múlt el vasárnap, hogy ne tartot­tam volna meg az istentiszteletet és ne erő­sítettem volna embereim lelkét. De nem is hagytak cserben ezek az emberek soha ! A poklok tüzén keresztül gázolnak érettem. Ez a mi győzelmünk titka: ütközet előtt és után térdre borulva adunk hálát a jó Istennek és felcsendül a megható ének De azt mondhatom, hogy nincs párja a honvédnek, a magyar katonáknak 1 A múlt vasárnap ró­mai katholikusaimat mind megáldoztattam, sőt kivittem, hogy egy litánián is részt ve­hettünk, melyet magyar pap tartott. Nem maradt szem szárazon, amikor a szép kis templomban felhangzott a litánia szép dal­lama. Az emberek lelkét tartottam kezemben és igy csinálhattam embereimmel, amit akar­tam. Csak itt a harcztéren lehet tapasztalni a mi vallásunk igazi erejét. Isteni erő lako­zik ebben 1 A mi erőnk a vallásban van és az fog minket győzelemre vinni. Magyarok és németek. Egy sebesült német katonatiszt utazott át a minap Magyarországon. A harcztérről jött és valamelyik vidéki kórházba ment. Éjszaka az állomáson kiszállt a vonatból és bement az étterembe. Az étterem ilyenkor már félig üres, csak néhány kései utas bó­biskolt még a hosszú asztalok mellett félál- mosan, lehorgasztott fejjel. Csak pár perez ideje volt. A vonat indult tovább. Kérdeztem a századostól: — Milyen a helyzet Varsó körül ? — Kitűnő — feleli — kitűnő. Nemso­kára Varsó utczáin korzózunk. — Sok orosz esett el arrafelé az utolsó harezokban ? — Számot nem tudok mondani, de na­gyon, nagyon sok. — Hát a mieink közül? — Alig — mondja büszkén. — Mégis néhány halottunk csak volt nekünk is? Csodálkozva néz rám. — Nekünk nem lehet halottunk. Csak az a nemzet győzhet, melynek fiai a halál sejtése nélkül mennek a háborúba. Mi nem ismerjük a halált. Aztán a honvédekről beszólt, a mi hon- vódeinkről. Úgy beszélt a mi fiainkról, mintha testvéreiről, az öccséről lett volna szó, szere­tettel, melegen, boldogan. — Napok óta folyvást tűzben voltunk már. Lodzon túl üldöztük az oroszokat örö­kös ágyú-, puska és gépfegyver tűzben. Égyik roham a másikat követte. A fejünk fölött srapnelleső, előttünk a végtelen orosz síkság és a varsói fehérut. A tavasz sarjadt már mindenfelé. Egy délután kis orosz faluhoz értünk. A lakosság elmenekült, a házak üre­sen álltak. Lepihentünk. Napok óta folyton előre nyomultunk már, elcsigáztak a harezok. Két-három óra se telt belé, mikor egyik elő­őrsünk nagy csapat távoli közeledését jelezte. Megriadtunk. A pihenést félbe kellett szakí­tani ? Élűiről kezdeni megint mindent ? Uj küzdés, uj harcz ? Fél óra múlva hallottuk a sereg tompa dübörgését. Most hirtelen trombiták harsogását hozta a szél a hegyek felől. Dobogó szívvel lestük. Magyarok 1 Soha nem örültünk ennyire az életben semminek, mint ekkor. Tehát nem az oroszok jönnek, hanem a magyarok. A testvéreink jönnek. És a testvéreinkkel a pihenés közeledik, a boldog pihenés. Nemsokára beértek a faluba. A zász­lójukat egy öreg népfölkelő vitte. A selyem­zászlón magyar czimer, alatta: Isten áldd meg a (magyart! Följegyeztem, de elfelej­tettem a zászlóvivő nevét. Énekelve jöttek a magyar fiuk. Ahogy beértek a faluba, olyan rendben léptek, akár otthon, valami diszmar- son. Egy őrnagy odalépett a mi ezredesünk elé és jelentette, hogy vonul tovább a varsói utón. Itt a faluban egy órát akar velünk el­tölteni. A magyarok homlokán a forróság könnye gyöngyözött. Az öreg népfölkelő, aki a lobogót vitte látszott a legfáradtabbnak, de büszkén, boldogan tartotta a zászlót, a amelyet száz puskagolyó hasított szitássá. A következő pillanatban — sohase láttam még ilyen megható jelenetet — odalépett a mi öreg zászlóvivőnk mellé a mi egyik szin­tén öreg népfölkelőnk, kikapta kezéből a zászlót és megcsókolta. Aztán egyszerre meg­mozdult az egész tábor. Németek, magyarok egymás nyakába borultak, összecsókolóztak és sírtak. Örömükben csak sírni tudtak. Két idegen, távoli nemzet ölelkezése, testvéri csókja volt az. Mikor elmúlt az első megin- dultság belső vihara, leültek a fiuk. Néme­tek magyarok mellé, magyarok németek mellé. Egyik se tudott a másik nyelvén és mégis megértették egymást. Aztán énekbe zendültek a lelkek. Fölváltva daloltak szép, szomorú, otthoni nótákat. Egyszer a magya­rok, másszor a németek. Orosz hegyek visz- hangozták. De nemsokára megszólaltak a kürtök, peregtek a dobok. Menni kellett. Összeölelkeztünk, összecsókolóztunk. A varsói utón mentek tovább a magyarok, mi pedig észak felé indultunk. Világosodott. A tisztiszolga jött az étte­rembe. Szalutált és jelentette. — Indulás. Nyomatott a Pázminy-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. H G ..................... fi.................. Ül (H Q ZERKESZTÖI ÜZENETEK gj) Daróoz. Egy kissé késén érkezett. A dolog velejét mégis szívesen közöljük. Tudósításoknál is a papírnak csak egyik felére kell Írni. Két nyomdásztanulót fizetéssel felvesz a Pázmáiy-sajtí Szatmár. Pályázati hirdetés. Téeső- (Máramaros-megye) róm. kath. iskolaszéke 1915. augusztus 10. lejárattal kántort'anitői ál­lásra pályázatot hirdet. Javadalom: uj lakás — házi kert. Az erdőkincs­tártól 130 K 56 f. tanitói és 130 K 56 f. kántori illetmény. A hitköz­ségtől körülbelül 360 Dől terjedelmű szántóföld, azután évi 120 K. Tan­díj megváltásból: 44 K. Stóla: 50 K. Kulcsjog megváltás czimén : 15 K 46 f. és az 1913. évi XVI. 14 t. ez. szerint megfelelő államsegély. Pá­lyázhatnak kántori képesítéssel biró tanítónők is. Kellően fölszerelt és bélyegzett pályázatokat a nagyin, ni agy. kir. földművelésügyi minisztériumhoz czimezve — rém. kath. plébániai hivatal — Téeső — Máramaros megye —• kell küldeni. Dr. Buday Sándor iskolaszéki elnök. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi kü­lönlegességek egyedüli raktára. Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rbeumatikus, csuzos bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésböl ered- rbeumatikns bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára . . . ....................................1 K — f Cs aládi üveg ára..............................................3K — f Ho zzávaló Izompor kis adag.....................1 K — f » „ nagy „ .....................3 K — f Kö högés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea..........................1 dob. — K 40 f Fe hér szalmiák ezukor .... 1 „ — K 40 f Antitussol porok...............................1, 1 K 20 f Gy ermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitőszereknél legbiztosabb hatású szer nappali használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vé­nusz arezviz. Legjobb fogápoló szer a Vénusz fog­paszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt és franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek va­lódiságáért csak akkor vállalok felelősséget ba ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Posta­rendeléseket azonnal eszközlök. ÍOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipö. Aki en­nek ellensége, önmagának meg jó ba­rátja, az rendelni fog ízlése szerint cipót Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-u. 7. ORGONA GYÁR p9T villamos gépekkel berendezve. ‘^9 Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. BIBOEB OTTÓ os. és kir. udvari Bzállitó, Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-8ir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosé. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyeröre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom