Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-12-08 / 97. szám
s SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1915. deczember 8. egyenlő részletben havi 68 koronát, de levonatnék egy 900 koronás előleg után havi 90 korona), még súlyosabb gyomortánczot szenvednének, mint az elmúlt időkben. Igaz ugyan, hogy a nyert előlegeket beszerzési czélokra adták. Ámde ne felejtsük, hogy másfél éves háborús drágaság eladósodása szenyvesztette már azt az osztályt, a mely minden tevékenységével, tudásával csakis az állam érdekeit szolgálta olyan időben, a mikor minden elsőrendű élelmi és ruházati czikk kettős és hármas árra emelkedett, de egyúttal tevékenysége. munkássága is két, három arányában növekedett, mert a had- bavonultak munkakörét is végezte. A kormány nagy és nemes altruista gondolatának, az állami alkalmazottak szomorú helyzete enyhítésének megvalósitása lenne az a lépés, a mely ez év második felére, visszamenőleg is megadná a 20 százalék fizetésemelést. Ezzel a fölvett előlegek 50 százaléka törlesztetnék; a fönnmaradt előleg rész azután az 1916. évi javítás terhére menne és az tiz hónapi egyenlő részletekben való levonás mellett is a jövő évben is fizetéstöbbletet jelentene. De segítene ama közhivatalnokokon is, a kik elvi okokból előleget nem kértek, de lélegzetet csakis ez utón vehetnek. És ez a javítás talán a pénzügyi egyensúlyt sem érintené, 40 millió koronáról lehet szó. Háborús költség bizony ez is. Hat milliárd után ezt is elbírjuk, mert államunk győzelmét bizony a nemzet önfeláldozó szolgái is biztosították. I. A mohamedán (török) vallásfelekezet elismerése. Harmadszor ült össze november 30-án a háborús országgyűlés s ezúttal számos fontos törvényjavaslaton kívül a Ház asztalára került az a javaslat is, amely a mohamedán vallásfelekezet elismeréséről kíván intézkedni. Mióta a törökök a világháború dúló csatáiban hű szövetségeseknek bizonyultak s Boszniát és Herczegovinát pár évvel ezelőtt bekebeleztük, amelynek lakossága túlnyomó részében mohamedán vallásu, itt az ideje, hogy a mohamedán vallásfelekezet elismeréséről szóló törvény nálunk is meglegyen. Az 1910. évi február 17-ón kelt legfőbb császári és királyi dekrétum már foglal magában némi intézkedéseket, amelyek a vallási és lelkiismereti szabadságot biztosítják. A kérdésnek a megváltozott történeti időkben olyan nagy a politikai jelentősége, hogy külön törvényt is érdemel. Ez a gondolat vezette a kormányt, mikor az öt szakaszból álló törvényjavaslatot megszerkesztette. Az első szakasz kimondja: Az izlám (mohamedán) vallás törvényesen elismert vallásnak nyilvánittatik. Az izlám vallás gyakorlása, valamint hitelvei, tanai és intézményei a törvényesen elismert vallást megillető jogvédelemben részesülnek, a mennyiben a törvényekkel nem ellenkeznek. A második szakasz a szervezeti szabályzat külön jóváhagyását is kívánja. A törvényjavaslat 3. szakasza az izlám vallás magyarországi szervezetét emlegeti s a bosnyák-herczegovinai izlám szervezetével való összefüggését akarja. Nem reményli ugyanis, hogy a nálunk lakó mohamedánokból egy hitközségre való lélekszám kitelnék. Arról is intézkedik a javaslat, hogy lelkészt és elöljárót az annektált tartományokból lehessen hozni. Sőt máshonnót is. Mert „olyan egyén is lehet lelkész vagy elöljáró, aki nem magyar állampolgár.“ A negyedik szakasz fönntartja az izlám vallásfelekezetre vonatkozólag, az elismert vallásfelekezetre vonatkozó szabályokat. Az ötödik szakasz szerint a törvény kihirdetésével mindjárt életbe lép s három miniszter : a vallás- és közoktatásügyi, a belügyi és az igazságügyi miniszter fogja végrehajtani. A törvényjavaslat a többnejüség kérdését hallgatással mellőzi. így tehát az egynejü- séget az izlám követőire nézve sem adja fel. Az anyakönyvvezetés dolgáról sem kíván intézkedni. Magától értetődő, hogy mohamedán honfitársainkra nézve is a kötelező állami könyvezés lesz irányadó. HÍREK Senki sem tudja megmagyarázni, hogy tulajdonképen hogyan is született meg a rém drágaság. Ez a háború megfejthetetlen problémája. A termelő, a közvetítő, a kereskedő, az iparos, a viz, a levegő, a por, a sár, a bacillus, az üres gyomor, a lyukas czipő, a rongyos ruha, mind uuiszóló tiltakoznak, mintha ők lennének az okai. Nincs más hátra, mint a fogyasztó. Ha tehát senki sem oka a drágaságnak, bizonyára ő. A szocziáldemokraták hivatalos orgánuma is úgy gondolkodik, mint mi, hogy végre még kisütik, hogy tulajdonkópen minket, fogyasztókat kellene lecsukni, mert mi csináltuk a bajt. És ezt a nagy fölfedezést szellemesen e imigyen aposztrofálja: Kérdezd meg az agráriust, hogy oka-e a drágaságnak ? Azt mondja, nem vagyok. Kérdezd meg a nagykereskedőt, hogy oka-e a drágaság megcsinálásáuak ? így felel: nem vagyok. Kérdezd meg a közvetítő kereskedelmet, hogy minek csinál ilyen nagy drágaságot? Ügy védekezik, hogy: csinál a fene. Kérdezz meg mindenkit, akiről gondolod, hogy többó-kevésbbé részesei a drágaság megteremtésének, kórusban zengik, hogy nem vagyunk, nem vagyunk. — Hát ki ? — riadunk föl sötéten. — Ha ők nem csinálták, akkor bizonyosan mi csináltuk, akik most jajgatunk és bűnbakot keresünk, ahelyett, hogy magunkat lecsukat- nánk uzsoráskodás miatt. A mikor a jogerősen elitéit és enyhén büntetett czimeres uzsorások is sírva esküdöznek a börtönőrök előtt, hogy nem csináltak drágaságot, akkor bizonyos, hogy például én csináltam. Hogyan csináltam ? Nagyon egyszerűen. Fogyasztói minőségemben benyitottam a termelőhöz és azt mondtam neki, miután árváim kis kacsóikat kenyérért nyújtogatták 1 — Kérek egy mázsa lisztet. — Szívesen. De csak tiszta búzalisztet adhatok. — Azt egye meg maga I Az enyémbe keverjen kukoriczát, gipszet, lürészport, meg egy kis lisztet is. — A kedvéért megteszem kijelentem azonban, hogy 9—10 forintnál olcsóbban nem adhatom. — Akkor süsse meg. Hát minek néz maga engem: rablóvezórnek ? 1 Nekem 24 forintos buia kell, mert ón egy rongyos öt forintot csak nem adok érte. Megvettem a búzát és szaladtam a ruhakereskedőhöz — Öltöztesse fel az árváimat és mibe kerül? — Oh kérem, most sokba: tetőtől talpig 12 forintba. — Hát erdőben vagyunk? Ha 50 forintért föl nem öltözteti darabját, a Dunába hajigálom őket. Rendben volt. Gyerünk reggelizni és vegyünk egy kis tejet. — Kaphatok egy liter tejet? — Hogyne és pedig fölözetlen igazi tejet. — Nekem csak fölözött és mósszel oltott kell. Hogy adja ? — Tizenkét krajczár. — Ej vén uzsorás, hát, Krőzusnak néz engem, szegény viczét ? Ha harmincz kraj - czáron alul meri kimérni s ha meghallom, hogy olyannak is ád, akinek beteg gyermeke van, ha tisztán meri kimérni, én beverem az ablakait és kiiratom az újságba. Már csak megreggeliztünk, de előbb a péknél volt egy kis parázs verekedésem, mert 2 krajcárért tisztességes nagyságú süteményeket kínált. A fejéhez vagdaltam okulás kedvéért, hogy a zsemlék kisebbek és drágábbak legyenek, különben följelentem az uzsoráskodásért. Az ebéd hátra volt. Vegyünk zsírt. — Hentes ur, kérek egy kiló zsírt. — Tessék. Egy forint az ára. — Majd ha fagy. Elsősorban is én tiszta kutyazsirt kérek, olyan büdöset, hogy szédüljünk tőle. Aztán ha 8 koronán alul adja, akkor tartsa meg magának. Volt zsírunk hát legyen hulunk is. — Mészáros ur adjon egy kiló felsált. — Megjegyzem, hogy 1 forint 10. — Micsoda! Elsősorban is a marhaszelet lófelsál legyen és ha 3’50-nól alább móri, akkor itt kő nem marad kövön. Lett húsúnk is. És miután jól laktunk, mit csináljunk ? Gyerünk a rendőrségre és jelentsük föl magunkat, mint javíthatatlan megrögzött és börtönre érett uzsorásokat, akik ilyenformán csináltuk meg ezt a komisz drágaságot. Szeplőtelen Fogantatás ünnnpét üli a kath. egyház deczember 8-án. 1854 deczember 8-án hirdette ki — IX. Pius pápa ezt a hitigazságot — mely szerint a b. Szűz Mária tekintettel az istenanyaságra a kinyilatkoztatás alapján már az első pillanattól ment volt az eredeti bűntől. A helybeli Kongregácziók is Szűz Mária ezen főünnepe alkalmából közös szentáldozást végeznek, tagfelvételeket, ünnepélyeket tartanak. A székesegyházban reggel 7 órakor Benkő József apát-kanonok plébános tartja az ünnepélyes szent misét, prédikál Kuliffay Mihály káplán. 9 órakor Hehelein Károly pre- látus kanonok tartja a káptalani nagymisét, prédikál dr. Csókás Vidor kir. kath. főgimn. tanár. 11 órakor Kuliffay Mihály káplán misézik. Püspök ur Öméltóságának karácsonyi adományai: 1. Az 5. ce. és kir. és a 12. honvéd gyalogezred harcztóri csa- patjainak karácsonyára Szatmár város közpénztárának 200 K. 2. Katonák karácsonyára az „Alkotmánynak“ ............................. 500 „ 3. Katholikus Karitásznak . . . 500 „ 4. Megvakult katonák részére 500 # 5. Hadifoglyokat gyámolitó hivatalnak ....................................... 500 „ 6. Bolgár Vörös Keresztnek . . 700 „ 7. Török Félholdnak.................... 500 „ 8. Katonák özvegyeinek és árváinak ....................................... 10 00 , 9. A szatmári Reserve-spitálnak . 500 „ 10. A szatmári megfigyelő álló500 „ másnak................................... 500 „ 11. Munkácsi katonai kórháznak . 500 „ 12. Ungvári katonai kórháznak . 500 „ Összesen: 6400 K. Gróf Széohenyi Lásslóné Wander- bilt Gladys Öméltósága adományai: A remetevasgyári (Ungmegye) róm. kath. templom orgonájára a begy ült 1103 K-án felüli kb. 2000 koronát kitevő összeg; a remetevasgyári rk. iskola helyettes tanítónője fize-
