Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-12-08 / 97. szám
XXIV. évfolyam. Szatm&r—Némsti, 1915. deezember 8. 97. szám. (HETI SZEMLE) POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP é 22'p *** IQ A kiadóhivatalt illet5 összes küldemények, penzek, húr detések stb. Dr. Bakkay Kálmán kiadóhivatal, főnök czimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendőki Pályázati hird.tii.lt egyszeri ltOzlóae i korona ----------------- Nyllttér sora 40 flllór. ----------------mi nden béten kétszer: szerdán, és vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Félévre — 6 , — , Negyedévre — 3 K 50 f. Egyes Bzám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. Az állami alkalmazottak megsegítése. Köztudomású, hogy a kormány a háborús viszonyok folytán nyomasztó helyzetbe jutott közhivatal- nokok helyzetének javítására előzőleg már rendkívüli segítséget, továbbá úgynevezett beszerzési előleget utalt ki, most pedig előbb a fölbatalmazási törvényjavaslat keretében, később attól elválasztva, önálló javaslat alakjában 20 százalék fizetésjavitást óhajt a törvényhozás által 1916. évre megszavaztatni, a mely a mondott év első tiz hónapjában egyenlő részletekben lenne folyósítva. A már fölvett fizetési előlegek szintén a jövő óv első tiz hónapjában lesznek egyenlő részletekben levonandók. Óhajtjuk, hogy a törvényhozási tárgyalások rendén ez a kérdés a politikai szempontok kikapcsolásával, pártérdekek félretolásával, tisztán az ország teherviselési képessége, de egyúttal a közhivatalnokok anyagi helyzetének helyes mérlegelésével oldassék meg. A kormány és elnöke — a maga nemesen altruisztikus fölfogását vitte bele e kérdés napirendrehozatalával és igy igazán szomorú látvány lenne, ha a felelősséget — állásánál, de az ország jelenlegi pénzügyi helyzetének kizárólagos ismerésénél fogva — majdnem egyedül viselő kormány ez akcziója politikai és párt szempontok szerint mérle- geltetnék és a legjobb indulattal megkezdett kormányakczió, a közhivatalnokok elégedetlenségének szitására használtatnék ki. Meg vagyok győződve, hogy a kormány és pénzügyminisztere teljes tudatában vannak a közhivatalnokok elszomorító anyagi helyzetének és ha mégis megállották az orvoslás általuk javasolt határánál, akkor az mindennél felsőbb érdekből, az ország pénzügyi egyensúlyának érdekéből történt. Meg vagyunk arról is győződve, hogy a javasolt fizetésjavitás még sem az a véghatár, a melyen túl, objektiv érvek alapján, a pénzügyi egyensúly megingatása nélkül elmenni nem lehet. A háború 1916 közepén éri második évfordulóját. Iparos, kereskedő, gazda megtalálja a háborús drágulás közepette számításait saját termeléseinek viszonylagos áremelkedésében. Egyedül a szellemi munkások és közöttük főleg az állami alkalmazottak azok, a kik saját magukon segíteni képtelenek voltak, a kiknek úgyszólván gyomrukban járta tánczát a háborús drágaság. Másfél éve kezdődött sanyarú helyzetük. Másfél évnek megfelelő 20 százalékos javitás — a helyzettel, az időbeli egyezéssel — megokolható és a pénzügyi egyensúly megingatására sem vezetne. És egyúttal egy nagy anomáliát küszöbölne ki. Vannak ugyanis állami alkalmazottak, a kik beszerzési előleg ozimén évi fizetésüknek 25—30 százalékát vették igénybe: a 20 százalék javitás csakis az évi egyenes fizetés után járna és tiz hónap alatt vonatnék le. Ez alkalmazottak családjai a jövő évben (például egy 3400 koronás közhivatalnok helyzetét tekintve, a ki kapna 20 százalék javítással 680 koronát és igy tiz Névtelen levelek. — Befejező közlemény. — Á közelmúltban egy würtembergi város lakosságát éveken át izgalomban tartották ily, egy kéztől származó, sorozatos névtelen levelek, melyeknek majdnem kivétel nélkül czélját: tervezett házasságok elé hazug rágalmakkal nehézségek gördítése képezte. Hónapokon át tartott lázas kutatás után sikerült egy előkelő társadalmi állású urinő személyében a titkos levelek íróját kinyomozni. Két írásszakértő egyhangú és kétséget kizáróan meggyőző véleménye alapján a T. városi bíróság által a német büntető Tkv 185. és 186. szakaszai alapján 3 havi börtönre ítéltetett el. Apróbb gyanuokoktól eltekintve, más határozott terhelő adat, mint az írásszakértők véleménye, nem is állott rendelkezésre, de ez oly részletes és indokolásában oly meggyőző volt, hogy a biróság tagjai nyugodt lelkiismerettel vehették ezt teljes bizonyítéknak annál is inkább, mert a névtelen levelek a vizsgálat megindításától kezdve elmaradtak. Igen természetes, hogy ezt általánosságban alkalmazni nem lehet, mert a leggyakorlottabb és legképzettebb Írásszakértő is egyes esetekben — megfelelő összehasonlító anyag hiányában, egészen határozott, döntő bizonyítéknak elfogadható véleményt nem adhat. Épen azért helyesen van a biróság szabad mérlegelésére bízva az irás-szak- értők leadott véleményének értékelése. Egy képzett és megfelelő gyakorlattal biró írásszakértőnek nemcsak az a czólja, hogy véleményét egyszerűen csak leközölje, hanem főképen, hogy annak helyességéről részletes és érthető indokolással a biróság tagjait is meggyőzze. Hogy a graphológiai tanulmányok nemcsak psychologiai, patbologiai szempontból és az igazságszolgáltatás terén, hanem tudományos irodalmi téren is gyakran döntő szereppel birnak, azt a Shakespeare—Bacon- kérdésnél is láttuk. Bár a lepfontosabb bizonyító anyag: Shakespeare kéziratai (melyek tudvalevőleg a Globe-szinház égésekor szintén elpusztultak) a graphologusoknak rendelkezésére nem állhatták, a csekély számú meglévő kézírásból is konstatálható volt azonban, hogy Shakespeare Írásánál teljesen hiányzanak azon karakterisztikus jellegzetességek, melyek a nagy Írók, tudósok és költők Írásánál többé kevósbbó, mindig találhatók, ellentétben Bacon Írásával, hol mindez világosan észlelhető. Ezt a ^hírneves graphologusok által megállapított tényt természetesen nem lehetett s nem is vették pozitív bizonyítéknak, hanem kétségtelenül nagy szolgálatára vált az irodalom-történelmi téren ez irányban folytatott kutatásoknak. Mig külföldön a graphologia terén egész irodalom fejlődik ki, addig hazánkban eziránt sajnos még kellő érdeklődés sem mutatkozik. Már pedig a graphologia szabályait és tanait általánosságban nem lehet mindig alkalmazni, mert az irás és annak sajátosságai az egyes fajok, nemzetiségek szerint is bizonyos külön sajátos karakterrel birnak s igy az egyes nemzetek Írásainak tanulmányozásánál nem minden esetben lehet a graphologia tanaiD nyugvó ugyanazon következtetéseket levonni és szabályokat .'alkotni. De ez természetszerűen következik már abból is, amit például legfeltűnőbben észlelünk, hogy a 20—30 éven át oktatott lakosságnak nagyrészt hasonló Írása van s miután a tanítókat magukat is az egyes államokban különböző theoria alapján irányítják az irás oktatására, már ez is indokolja az irás sajátosságainak egyes nemzetiségek szerinti különbözőségét. S éppen ezen lényeges Ikörülmény teszi lehetővé, hogy mint Franoziaországban a „Soczióté de Graphologie“, Németországban „Deutsche Graphologische Gesellschaft“ és a többi müveit államokban is alskult ily egyesületek fontos hivatásuk tudatában eredményesen működnek, nálunk is alakulandó ily egyesület működése mellett a magyar igazságszolgáltatásnak csakis képzett írásszakértők álljanak rendelkezésére, mert eltekintve ettől, a graphologia maga, mint tudomány is érdemes arra, hogy ezzel és spe- cziálisan a magyar irás karakterének tanulmányozásával is behatóan foglalkozzanak nemcsak azok, ,kik annak a bíróságok előtt praktikus hasznát veszik, hanem mások is minél szélesebb körökben. Fischhof Gyula hites törvényszéki Írás-szakértő-