Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-11-28 / 94. szám
Szatmár-Németi 1915. november 28. SZAlMÁRI HÍRLAP 3 akarna behozatni nagyobb mennyiségű rizst. A városi tanács e hirt magán értesülés utján vevén, lépéseket tett a belügyminisztériumban, hogy Szatmár, Nagybánya és Nagykároly részére 5 vaggon rizst jegyezzenek elő. A tanítóképzők országos kir. felügyelője Wagner Budapestről városunkba érkezett. A napokban szakfelügyelő látogatásait végzi. Nem zörög a falevél hiába. Itt a kilenczedik patika 1 Hónapok óta hallottunk mi ennek bekövetkeztéről. De köteles hall gatásunkat meg nem szeghettük. Most a belügyminiszter közölte a várossal, hogy Szatmár városában engedélyezte a kilencedik gyógytárt és e patikát Kovásy Árpád kap- nikbányai gyógyszerésznek adta. Most csak a befejezett tényt konstatáljuk, érdemlegesen a jövő számban foglalkozunk majd ez üggyel. Katonai kitüntetések. A király dr. Szatmári Sándor népfölkelő főorvosnak az ellenség előtt teljesített kitűnő és önfeláldozó szolgálatai elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta a vitézségi érem szalagján. — Házi ezredünknél kitüntették: Dombrádv Dezső őrmestert, Szabó Jánost, Kép iró László szakaszvezetőket, Mátyás István, Fagyas Lajos tizedeseket, mindegyiküket a másodosztályú ezüst éremmel, Bencsik Mihályt, Heinrich Jánost, Dimand Józsefet pedig a bronzéremmel tüntették ki. Kitüntetett zászlós. A király Funcsik Gyula 12. honvédgyalogezredbeli tartalékos zászlósnak az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül a másodosztályú ezüst vitézségi érmet adományozta. Morvay Ló- rándnak, a hős hadapródnak ő cs. és kir. József főherczeg a harmadik doberdói csatában tanúsított, vitéz, bátor, magatartásáért az első osztályú vitézségi érmet adományozta. A h. főkapitány a járdák takarításáról. A közönség köréből megnyilvánuló panaszokból, de meg személyes tapasztalataimból is azt látom, hogy a háztulajdonosok nagy része a házaik előtti síkos járdát homokkal, fürészporral, vagy hamuval behinteni elmulasztják, miáltal a járó-kelő közönség testi épsége veszélyeztetve van. Felhívom ezért a város érdekelt háztulajdonosait, hogy sikos időben a házaik előtti járdákat a 28/1899. kgy. sz. szabályrendelet 4. §-a értelmében a kihágási eljárás különbenvaló megindításának terhe mellett, kőpor, homok, fü- rószpor vagy hamuval múlhatatlanul hintsék be, annyival is inkább, mivel a mulasztásból eredő szerencsétlenség esetén az illető ház- tulajdonossal szemben kártérítés is igényelhető. Dr. Lónárd István, h. r.-főkapitáuy. A Mailáth grófi osalád hadi jótékonysága. Mailáth József perbenyiki gróf és felesége mindjárt a háború kitörésekor Királyhelmeczen évek óta fennálló magánkórházában és a perbenyiki kastélyban hazafias áldozatkészséggel 190 ágyat szerelt föl a beteg és sebesült katonák részére. E kórház egy évi működéséről Kéthely József honvéd huszárszázados, a kórházak katonai parancsnoka most jelentést adott ki, amelyből kitűnik, hogy e kórházban egy óv alatt ötvenezerkétszáztizenhárom volt az ápolási napok száma. A grófné ápolónői kurzust is szervezett, amelyben 151 ápolónőt képeztek ki. Az ápoltakat négy épületben helyezték el összesen 190 ágygyal. A mütőszobákat pompásan fölszerelték minden szükséges orvosi műszerrel. A kórházakat a grófné vezeti és buzgó segítőtársai a gyermekei: Erzsébet, Stefánia és Mária grófnők, valamint Pál gróf. Az összes költségeket a grófi pár viseli és a kincstártól semmiféle visszatérítést nem igényel. A kórházakban 1915. évi szeptember 2-áig 1009 katona részesült ápolásban, köztük 17 tiszt. A grófi család tömérdek ajándékot osztott ki az ápoltak köpött, akik között eddig egyetlenegy halálozás sem fordult elő. A betegápoló jezsuitanövendékek. A kitűnő jezsuita-rend, melynek hazafias, tanügyi és lelkipásztori téren oly sok érdeme van Magyarországon, most háborús tevékenységével mutatja ki a haza iránt tartozó kötelességét. Már eddig is számos páter ment mint tábori lelkész a harcztérre, tö bben kitüntetésben is részesültek, most pedig a német és osztrák tanulmányi házak nyolcz- vannégy jezsuita növendékét küldötték le Szerbiába, hogy ott a máltai lovagrenddel együtt a betegápolás munkáját végezzék. A növendékek, kik közölt egy Sczhönborn- Degenfeld gróf is volt, álutaztak Budapesten s lementek Kevevárra, ahol betegápoló szolgálatra elosztják az ifjú jezsuitákat. A mai tekintetes urak. Koldus: Tekéntetes uram, segítsen meg valamivel. Tekintetes ur. Hagyjon békét, hiszen én koldusabb vagyok a mai időben a koldusoknál. Koldus: Nem lehetetlen. A tejes asszony mondotta, hogy már harmadik hónapja nem kapta meg a tej árát. Bérmentes levelezés. A katonai levelezés ügyében a honvédelmi miniszter újabban igy rendelkezett: Bármely kórházban tartózkodó katonai személyekhez érkező és a tőlük eredő levelek bérmentesek. Azonban csak az ápolás alatt álló sebesült vagy beteg katonai személyek és a hadi szolgáltatási törvény alapján igénybevett egyének, valamint a sebesültszállító vonatok egészség- ügyi személyzetének levelezése portómentes, ellenben az állandó kórházak ápoló és felügyelő személyzetének magánlevelezése por tóköteles. A felsorolt személyek leveleiken katonai személyi adataikat és azt a posta- hivatalt is feltüntetni kötelesek, amelynél levelezéseik feladatnak, pl.: „Budapest 72“. Mi lesz belőled ? Petróleumért megy a Misi gyerek egy szatócs üzletbe. A szatócs kérdi tőle, nem lenne e kedve kereskedő tanulónak beállani ? Misi tüzes szemekkel válaszol: — Aszmondta ides apám, hogy ha tanulok, hát — kereskedőnek ad. — És ha nem tanulsz . . . — Akkor nyomorgat tovább az iskolába és bead majd dijnoknak. Pillanatnyi felvétel. A szatmári ut- czák déli, napsütéses oldalán még az őszi napokon egy fiatal asszonyka gyermek kocsiban tolja kis, mosolygó csecsemőjét . . . boldogan, senkire sem tekintgetve, csak gyermekére vigyázva. Az emberek rá-rávetik pillantásukat. Majd hátra néznek, az úri hölgyek, kaczagó leánykák megjegyzéseket tesznek . . — Nézzedd már ez az úri asszony maga tolja a kocsiban mosolygó kis gyermekét. — Talán nincs, nem telik cselédre, oldja meg a kérdést egy szellemes hölgy. — S ha telik is, ha van is cselédje.. nem akarja egyedüli kincsét, legszebb ékszerét a cselédre bízni, szólott korát meghaladó bölcsességgel egy kedves bakfis leányka. A harangokról már a XVII. században igy verselt, jó Benitzky Péter: Harang is csak hirdet, De maga nem mehet Templomba a misére, De vive, eljut a csatába, S belebömböl az ágyuk hangjába. A liba haszna. Minden háztartást vezető gazdasszony tisztában van azzal, hogy a marha- vagy sertéshúsnál jobban kifizetődik a lúd hizlalás és fogyasztás. Erről a következő számítás győz meg legjobban. Egy liba ára 26—28 korona. Vételkor a lúd élve 7 kilogrammot nyomott. Megtisztított állapotban súlya 6'25 kg. volt. Á beleket, fejet és lábakat leszámítva tiszta súly 5 46 kg. A máj 0 58 kg. szalonna P38 kg. háj P66 kg. (ebből 2 liter zsír) hús 2'84 kg. A hús értéke 4'40 k val 12'49 korona, a máj 2'90 k., a 2 kg. zsir 14 kor. Összesen értéke tehát 29'39 korona. Hogy a takarékos háziasszony előtt a toll és töpörtyű sem értéktelen jószág, azt bővebben magyarázni szükségtelen. (Csakhogy ezt a számvetést ott cselekedték meg, a hol okosabban és igazságosabban maximálták, mint nálunk, Szatmáron.) Abból az alkalomból, hogy apostoli Királyunk édes hazánkat Jézus szentsóges Szivének ajánlotta fel, a legjobb karácsonyi ajándékul ajánljuk Hágen Márton S. J. „Jézus Szive a kegyelmek napja“ czimü imakönyvét, amelyet magyarra fordított a szatmári papnöv. Szent Alajos-Társulata. Ára szép tartós vászonkötésben J2 korona. Kapható: Szent Alajos Társulatnál : Szatmár-Németi, Szeminárium. : Palika * szegény Palika. Áz első felvonásban atyja poharat vág hozzá. A másodikban arczul üti egy gróf. A harmadikban le- vélileg, a mások unszolására bocsánatot kór, mire leveti magát a negyedik emeletről és szörnyet hal. Ugy-e megható, ugy-e szomorú történet, hátha még azt is megmondjuk, hogy Palika, szegény Palika nyolczad gimnázista, aki most teszi le az érettségit. Négy év után haza jön s megtudja, hogy atyja korhely, nővére a mások kitartottja, akinek pénzéből élnek s ő a család érdekei miatt ez ellen mit sem tehet. De beszéljünk kissé komolyan. Megérdemli e darab, hogy megnézzék, hogy egyáltalán foglalkozzanak vele? Hiszen meglátása nem uj, igy pőrén odaállítva nem is tárgyalható, karakterfestóse nulla, cselek- vénye egy rövid felvonásban lebonyolítható. Gábor Andornak, Bandikának azonban nem az a fontos, hogy elfogadható darabot Írjon, hanem, hogy erkölcsi mételyt terjesszen. Ott van mindjárt a felforgató irányzatnak (nyilván ez hozta forgalomba) az a képtelen tantétele, hogy a jó a rosszal szemben tehetetlen, nem tudja romboló útjában feltartóztatni. Igaz-e ez ? Igazán jó-e Palika? Atyjával való összezördülése után, már az első éjszaka kimarad, s mikor haza jön, a miatta virrasztó unokahugát megpillantva nem bir a vérével s mint a tig/is az áldozatot, magával czipeli a szobába. Álalak, Álharczot viv, akinek drámájával, környezetével egyetlen czél volt elérendő: vele, benne és általa az ifjúság megrontása és erkölcsi gyengítése. S ez a darab ment bérletben s utána mindjárt „nagy zónaelőadásban“ felserdült leányok és iskolai növendékek előtt, a kisebb jelenetekben (Bedő Ilonka, Kiss Miklós, Kissné Pongrácz Matild) tagadhatatlanul elsőrendű előadásban és kitűnő rendezésben. De ez nem elég. Másutt a klasszikusokból sorozatos előadásokat rendeznek, nálunk csak műsorra tűzik, hogy mindjárt le is vegyék onnan (Bizáncz) s Palikát rángassák elő. Zsuzsi kisasszonyt, mely a jobb operettek közé tartozik, telt ház nézte végig. Kiss Miklós Falsettiben kiválóságának újabb bizonyítékát szolgáltatta. Sziklay, mint mindig, ötletes volt. Haller Irma diszkrét és előkelő. A vendégszereplő és közkedvelt Nyáray a régi humoru..-.... ........................................................................— Te rjesztik-e a ragályokat a temetet- len harcztéri tetemek? — Befejező közlemény. — Általában a hullában, reánk vonatkozólag nem annyira az élő baktériumok, mint inkább az általuk termelt mérgek, az u. n. hullamérgek lehetnek veszélyesek akkor, ha azok a szájon át a gyomorba és a belekbe jutnak ; a bőr alá került hullamérgek csak nagyobb mennyiségben okoznak „vérmór- gezóst“. A hullamérgezések legtöbb esetben nem tulajdonképeni mérgezések, hanem a megsebzés, vagy légycsipés révén baktériumos fertőzés által történő gyakran halálos baj. Egyébként a hullamérgek az élőkre nem veszedelmesek, sőt hasznosak azért, mert a tetemekben a kórokozó csirákat megölik, miáltal a hullákat ártalmatlanokká teszik. A hullában élő baktériumok által termelt anyagok felhalmozódnak, vagy pedig egymásra hatva vegyileg átalakulnak s különböző bomlási termékek kiválasztását segítik elő, minők az ammóniák, zsírsavak, bűzös gázak stb. A baktériumok által termelt hullamérgek végül megölik ugyanazokat a baktériumokat is, amelyektől származnak. Ez az oka annak a gyakran megfigyelt ténynek, hogy minél inkább feloszlott már a tetem, annál ritkábbak s enyhébbek az általa történt hul- lamérgezések, helyesebben sebfertőzések. A betegséget okozó mikrobák a hullá-
