Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-11-28 / 94. szám
4 .SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Nériieti 1915- november 28. ban főleg a hullamérgek hatása következtében pusztulnak el, de szaporodásukat megakasztja a tetem kihűlése is. A károkozó csirák 36—37 C fok hőnél szaporodnak leginkább; nem élő szervezetben, hullában már nem képesek szaporodni. így érthető, hogy a ragályos betegségben elhunyt ember hullájában néha már kót-három nap múlva sem találnak a sok millió közül olyan élő baktériumokat, melyek pedig az illető egyén halálát okozták. A járványos betegségeknek, a kolerának, himlőnek, vérhasnak, tífusznak baktériumai az elhantolt hullában hamarosan elpusztulnak, de még gyorsabban mennek tönkre s válnak hatástalanokká a temetetle- nül fekvő hullákban. Ne féljünk tehát attól, hogy a hangtereken elhunyt temetetetlen hősök porrá váló tetemei járványos betegségeket hoznak reánk s ezért ők körülöttünk mintegy a halál vószt- hozó árnyaiként kisértenek. Dehogy 1 Ez babonás és tudatlanságra valló tévedés volna. Ne a halottaktól féljünk és halottégetésekről Írjunk, hanem a betegeinket ápoljuk gonddal és hozzáértéssel, higiénikus pedantériával. Tagadhatatlan rossz szokás és bajt okozó lehet az a másik szélsőség, midőn a kedves elhunytat szerettei csókolgatják, nem gondolva azzal, hogy a halott testén levő káros baktériumokat felszedik s terjesztik. De még sokkal több baj forrása lehet az a tudatlanságból, vagy lelkiismeretlen könnyelműségből származó eljárás, mikor az élő ragályos beteg ágya körül nem tartják be a higiena szabályait. Hiszen köztudomású, hogy a halál bekövetkezte előtt a fertőző betegségben szenvedőnek minden szervét, a szervezet nedveit s minden váladékát elárasztják a károkozó, fertőző baktériumok. Ezeknek a széthurczolását kell megakadályozni. Ne feledjük, hogy a történelemben feljegyzett nagy hadjáratok nyomán s azokkal együttjáró háborús járványokat, a kolerát, pestist, tífuszt, vérhast és himlőt, nem a harcztere- ken temetetlenül fekvő halottak, hanem a higiénikus tisztaságot meg nem tartó, betegeikkel okosan bánni nem tudó, a fertőző bajok csiráit magukkal hordó, hadrakelt seregek terjesztették. Különösen az a biztos tudat nyugtat meg minket, hogy a betegségeket okozó baktériumokat eredetileg nem tartalmazó hullák : feloszlásukban sem okozhatnak járványokat, mert a természettudomány nem ismer olyan sajátságos fertőző betegséget, mely a feloszló hullákból származna. A tetemben levő fertőző csirákat pedig maguk a hullamérgek teszik ártalmatlanokká. (Az érdeklődő részletesen olvashat erről Áujeszkinek a baktériumok természetrajza nagy művében.) Másrészt pedig az orvostudomáuy minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, hogy a fertőzőző betegségek terjedését megakadályozza. Hajós József. Háborús-apróságok. Hogy harczol a székely ? Amilyen ravasz a székely a szünet alatt, épp oly hős és vakmerő a tűzben. A szuronyharezot korcsmái verekedésnak tartja nagyított kiadásban. Akárhányszor megtörténik, hogy a székely 4—5 szúrt sebbel kerül a kötöző állomásra, de ez a 4—5 seb 4 — 5 muszka élet megszűntét jelenti. A székely ha megsebesült, roppant mérges és úgy érzi magát, mintha adósságot csinált volna, amit mindenáron vissza kell adni, mert különben belehal. Egy alkalommal borzalmasan sérült székelyt hozott, vagy inkább huzigált magával egy Vörös Keresztes katona, |mint a falun szokták kitaszigálni a korcsmából a verekedőket. A székely arczán óriási vágásból ömlött a vér. A szájától volt fölhasitva egészen a füléig. És a székely most is az egyik kezében a fegyvert szorongatta, hátra-hátra fordulva fenyegette a muszkát. — Megállj ...... csak jöjjek vissza. Megkeseriilöd ezt. És erre nagyot rántott a Vörös Keresztesen, ki akarta szabadítani magát, hogy visszamegy megkeserültetni azt a kis karczolást az arczán. Szerb foglyok. Ezer és ezer számra érkeznek a szerb foglyok városunkba — a fogoly táborba, ahol alaposan megtisztogatják. Lerongyolt, szánandó, elsoványodott alakok. Égy szerbül tudó szatmári ember oda kiáltott a csoportba: Hogy van Petár f A foglyok ökölbe szorított kézzel felelték: „Pasics 1 Pasics 1“ és fenyegetőre emelték karjaikat. Egy vároBi czivis. Van igazság a czikkében. A maximálásnál főleg az élelmiszerek és szárnyasok maximálásánál már kezdetben hajítottuk el a sulykot. Ha a maximálásokat alsóbb fokon kezdjük, a tulár követelése csak hosszabb idő alatt érte volna el a mai hatósági árakat. Így már a maximált áraknál kezdődött a tulár s megy ma is — a közönség által fizetett és az eladóktól rákényszeritett árakig. De hát eső után köpönyeg. A hadsegélyeknél is ez volt a baj. Nagyon magasan kezdtük. Máskor is szívesen látjuk. — Türelmetlen. Sokszor két hétig is sze- detten hevernek a kéziratok, mig beszoríthatjuk. így ki van szedve az öné is. A mai számban meghozza talán a türelem rózsáját. — Sok üdvözletét kaptunk anyáktól és leányoktól is a „Piros vérrel“ czímü vezérczikkünkre. Köszönjük. A lelkes hölgyek sokat tehetnek ez ügyben. — Falusi gazda. Ön is attól fél a nép mostani jó módját mérlegelve, a mi aggodalmat egyik vezérczikkünkben kifejtettünk. Még mondunk valamit becses levele kapcsán. Braziliába egyszer-mikor kivittek egy mőhköpüt kisérletkóp. Ezek a szorgalmas állatkák tapasztalván, hogy itt örökös nyár van, nem dolgoztak többé olyan serényen és eredményensen, mint mikor tudták, hogy csak egy nyár van. Bővebben olvashat erről: Mikszáth Noszti fiú esete — Tóth Mária ez. regényében. gözmosógyára és vegyi raliatisztitó Szatmár-Németi, Bem-u. 1. Vidéki megbízásokat is pontosan eszközöl. Kilós mosást elvállalok. Mét nyomdásztanulót fizetéssel felvesz a Pázmány-sajtó Szamár. NŐK VILÁGA. Gyakorlati gazdasszony koddá. A mostani idényben említésbe hozom nagyanyáink egy régi módi ételét, a tökpépet. A mai modern asszonyok megmosolyogják talán, de szerény háztartásban fel lehet használni, mivel a gyermekek szívesen eszik. Készül pedig igy : a jó édes és puha sütőtököt megtisztítva, apróra vágva, vízben puhára főzzük ; azután a vizet róla leszűrve, átpasszirozzuk s kevés finom lisztet kavarunk közé, ismét a tűzre tesszük, tejjel felforraljuk, éppen úgy s éppen oly sürrü- ségre, mint a spenótot. ízlés szerint megsózzuk, tálaláskor vajjal, esetleg zsírral meg- locsoljuk s törött borssal behintjük s adhatunk rá kirántott zsemlye szeleteket. Juhhus idény lévén, azt tapasztalom, hogy ezt a külömben Ízes és lápláló húst gazdasszonyáink nem igen vásárolják. Pedig igen sokfélekép lehet felhasználni. Talán emlékeznek még anyáink főzte jó juhhusos kására? Igen jó pecsenyét készíthetni a juh ezomb- jából foghagymával türdelve. Újabban vad- lére próbáltam, még pedig jó sikerrel. Csakhogy ezt páczolás előtt le kell forrázni, hogy igy valamicskét veszítsen erős szagából, éppen úgy páczoljuk, mint a nyulat s ugyan úgy készitjük el. Ennek módját kedves asz- szonytársaim valamennyien tudják. Páezban hűvös helyen egy hétig is eltartható. Körzetnek a tálalásnál a legjobb és legolcsóbb hozzá a törött burgonya. Az eltnull kuko- riczaliszt korszakból feljegyzem a következő' háborús kóchot, amit a mai rizs drága világban is fel lehet használni. Kukoricza lisztből éppen úgy készül, mint a közismert rizskóch, csak valamivel kevesebb tojást kell hozzá verni és ezukor is kevesebb kell hozzá. Ezt különben mindenkinek saját egyéni Ízlése határozza meg. Egy fél czitrom reszelt héjját és levét is közzé keli vegyíteni s ha kisült ribizke vagy málna lekvárral leöntve melegen asztalra adjuk. A szerkesztő urnák a háborús koszthoz békés jó étvágyat kíván s melegen üdvözli Egy öreg asszony. Njomatott a Pázwánj-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 5. sz. Á Szatmári Bazárto az összes játék-, diszmü-, emlék és rövidáru czikkeket helyszűke miatt a közeledő idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére. KAZINCZY- UTCZA 10. Pázmány Nagy Képes Naptár. Máriapócsi Nagy Képes Naptár. Máriapócsi Kis Képes Naptár. Ara 60 fillér Bodnár Gáspár gyönyörű tiz népies elbeszélésével. Tömeges rendelésnél jelentékeny árengedmény. Portó a megrendelőt terheli. ORGONA-GYÁR BCT villamos gépekkel berendezve. Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokatés orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesit. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. BIEDER OTTÓ os. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a 8zent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-ntcza 29. szám, Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 39 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőrd van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. —jKiadó: Szatmáregyházmeeryei Irodalrai-Kör. — Felelfís szerkeszti: Bodnár Gásüár.
