Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-02-21 / 14. szám

Szatmár-Németi, 1915. február 21. „SZATMÁRI HÍRLAP 5 maguk megbirnak mindent. Ezekről az aj­tónkat döngető hiányokról rég kellett volna valakinek gondoskodj. Olyannak, akire a vá­ros a maga gazdaságát bizta. Akinek terve­inek és okosságának és bölcsességének kel­lene lenni arra, hogy a város közönségének i a szükség és veszedelem idején a hóna alá nyúlhasson. Sajnos, hogy azt az okosságot és bölcsességet nélkülözzük. Nagyon nélkü­lözök most, a szükség idején. S ezért félünk, hogy megkéstünk a jóakaratunkkal.“ Eddig. Tetszik ez a tükör? A déli harcztéren a szerbek az utóbbi időben határunkon ismételten ágyuztak nyílt városokat, így e hó tizedikén nehéz ágyúból Zimonyra körülbelül 100 lövést tettek, ezzel több épületet, köztük a főpostát megrongál­ták, polgári egyéneket megsebeztek és két gyermeket meg is öltek. Tizenhetedikén mit- roviczára lőttek. Erre a balkáni haderő pa­rancsnoksága Belgrádot rövid időn át nehéz lövegekkel bombáztatta és legfőbb parancs­nokát parlamentair utján értesítette, hogy a jövőben a nyílt városok minden lövetésére hasonlő bombázással fog válaszolni, (febr. 20.) Höfer, altábornagy. Üzenetek Przemyslből. Az oroszok által körülzárt Przemyslből újabban ez alábbi üzenet érkezett repülő postán. A szatmár- megyei Sárközujlak községbe való Lukács László gör. kath. tanító a következőket írja édes anyj ánák és feleségének: Hála Istennek élek. Nincs semmi bajom. Egészségem, ellá­tásom jó. Egyben kéri feleségét, hogy az itt közölt czimekkel haladéktalanul tudassa, hogy férjeik szintén élnek és jól vannak. Korn Andrásné Ungvár, Zdroba Jánosné Nyiráb- rány, Gulyás Józsefné Nagyszelmencz, Sárga Ferenczné Császári, Nagy Zsigmondné Ko- csord, Lakatos Józsefné Szamosszeg, Szalóka Jánosné Huszbaranya, Fuksz Jánosné Mun­kács, Merenics Lászlóné llosva, Morvay Já­nosné Ujfehértó. Akit már elsirattak. Movik Zsigmond a helybeli tanítóképző volt jeles növendéke, a háború kitörésekor önkéntesi évét szolgálta. Legutoljára szeptember 8-án irt. Hozzátarto­zói kutattak holléte után s csupán annyit si­került megtudni, hogy szept. 9-én Ravarusz- kánál megsebesült s azóta nyoma veszett. Szülei, hozzátartozói már már elveszettnek hitték a jó fiút, s el is siratták, mig e hó 12-én képeslap érkezett tőle Oroszországból, melyben Írja, hogy orosz fogságba került s hogy egészséges nincs semmi baja. Miért kocczantunk? Egy társaság­ban sokat kocczantgattak; kérdő egyik szomszédját. — Ugyan miért is kocczangat az ember, midőn bort. iszik ? — Én megmagyarázom, mondja a szom­szédja ; bcrban van az igazság, már pedig igazsággal mindenütt összekotcczan az ember. A városi gazd. szakbizottság ülése a következő határozatot hozta: A drágaság ellensulyozázára alkalmazza a zsaroló árusok­nak a piaczről való kitiltását. Az elővásár­lásra pedig kimondja, hogy úgy Szatmáron, mint a hegyen, heti vásár napjain déli 12 óráig, hétköznapokon pedig 10 óráig tilos az elővásárlás. Városunkban elhunyt hősök : Humer Gábor cs. és kir. 68. gyalogezredbeli, mező­túri születésű és lakos, ref. vallásu, 32 éves, nős közlegény, akinek temetése 16-án volt. Hutera József cs. és kir. 5. vadászzászlóali 2. századbeli zsiojeczi (Galiczia) születésű és lakos, r. kath. vallásu, 17 éves, nőtlen köz­legény temetése 17-én volt. Oöb'ól János a 17. honvédgyalogezred 12. századának közle­génye tegnap negyvenéves korában, a kato­nai barakkórházban meghalt. Temetése 16 án volt. Muskadrin Antal chersoi (Lussipikoló, Istria) születésű, 21 éves, r. kath. vallásu, nőtlen cs. és kir. 7. gyalogezredbeli közle­gény, akinek temetése 17-én ment végbe. Pauly Theodor József, friedbergi (Németor­szág) születésű, 23 éves, r. kath. vallásu nőtlen, 221. sz. porosz kir. gyalogezredbeli közvitéz, akit délután 31/z órakor temettek a zárdái kórházból a vasutmenti gör. kath. te­metőbe nagy közönség részvételével. Laza György 1879. évben született, hódosi lakos, (Bánfihunyad; járás), a 21. honvédgyalogez- red 3. századának közlegénye meghalt. Pre- lics Titusz a 2. lengyel légió ezred 2. száza­dának közvitéze 17 éves korában meghalt. A magyar királyi posta és távir- daigazgatóság Nagyváradról az alábbi figyelmeztetést közli velünk. A közönség ál tál katonai egyénekhez czimzett és postára feladott levelek és levelezőlapok közül, csak azok portómentesek, melyek kizárólag a moz­gósított hadsereghez szólnak és bosznia-her- czegovinai stabil postahivatalok kézbesítik, avagy a haditengerészet utján nyerik kézbe sitésöket. Ez alól a szabály alól egyetlen ki­vétel van : az egyes katonai kórházakban ápolt kalonai személyek levelezése mely szin- szintén portómentes. Az egyes helyőrségek­ben szolgálatot tevő katonai személyekhez intézett leveleket és levelező lapokat feltét­lenül bérmentesíteni kell, mert különben azok mint. bérmentetlen küldemények „portó“ alá esnek. Posta és távirdaigazgatóság. A kis gróf szinrehozását szívesen fo­gadta a közönség. Galgóczy szalonszerelmes­nek bizonyult s kellemesen és érzéssel éne­kelt : Horváth Miczi kedves volt és változa­tos, Ízléses ruháival fokozta a művészi hatást. Lukács Sári kissé mesterkél, Varga Béla nevettet, de sokszor túloz. Nyáray és Simon a szokásos sikerrel alakítottak. — Az arany­embert telt ház nézte végig. A közönség fe­szült figyelemmel kisérte a müzészi darabot, melynek sikeréhez a szereplők kivétel nélkül tudásuk javát nyújtották. Különös elisme­rést érdemelnek : Simon, Czakó és Nyáray; a nők között K. Kövy Koreélia, Csige Böske és Zsigmondy Manczi. Általában harmóniát mutatott minden ami egy előadásnál kívána­tos. Műsor: Szombaton : Hónapos szoba. Vasárnap: d. u. Bobherczeg. este : Ob­sitos. Há/boru és kertészet. Ne csak azok szolgálják a hazát, kik az ellenséggel küzdenek, hanem mindannyian, akik itthon maradtunk s otthonunkat, kicsi vagy nagyobb kertünket élvezzük. A háborús események folytán tavasz- szal lényegesen kisebb lesz a zöldtségnemüek s igy mindenféle friss főzelék behozatala. Ez annál súlyosabban fog érinteni minket, mert hiszen akkorára a konzerv- és hüvelyes fő­zelékek, valamint a rizskása a hadbanál- lók nagy fogyasztása folytán nagyjában el­fogytak. Hazafias munkát végzünk tehát, ha az élelmiszereket lehetőleg szaporítjuk. Min­denki, akinek kertje és alkalmas berende­zése (üvegháza, melegágya) van, kötelessé­gének kell, hogy érezze, hogy ezeket főzelék termésre már jókor kihasználja. Nemcsak hogy önmaga jut ezáltal friss főzelékhez, amelyet különben drága pénzen kellene vásárolni, hanem még vásárra is küldhet, miáltal a köz élelmezéshez hatá­sosan hozzájárulhat. A kivetkező főzelékeket lehet már mostan bevetni: kelvirág, kel, karalábé, sa­láta, nyári endivia és hónapos retek. Ezek a zöltségnemüek meleg, félmeleg üvegházak­ban és melegágyakban jól tenyésznek. Sárgarépát, petrezselymet, hagymát, feketegyökeret, parajt kedvező időjárás ese­tén már február hónapban szabad földbe vetni. Ha a borsót januárban faládikában ül­tetjük, márcziusban már bátran kiültethetjük a szabadba. A kelvirág, káposzta és kel áttelelt plántáit márcziusban kiültethetjük a szabad föld barázdáiba. Burgonya könnyen csíráztatható és a kert védett helyeire kiültetve hamarabb használható. Hogy lehetőleg korán nagymennyiségű zöldséget termeszthessünk, főleg a melegá­gyakra kell különös súlyt fektetnünk. Nagyon kevés befektetéssel itt nagy eredményt érhetünk el még kis kertünkben is. Akár milyen egyszerű deszkaláda ablak­üveggel és elegendő ló és tehéntrágyával (amely továbbra is földünk előnyére válik) megfelel ennek a czélnak. Az ablaküveg helyett szükség esetén olajos vagy zsíros papírral bevont fakereteket is használhatunk. Kertecskénk vagy kis földünk, mely eddig csak örömünkre szolgált, járuljon hozzá most családunk és ha lehet, embertársaink megélhetésének megkönnyítéséhez. Előrelátó beosztás, szeretetteljes gon­dosság itt szép eredmények eléréséhez vezet. Felvilágosítással és tanácscsal minden­kor szívesen szolgál a „Női segély a hábo­rúban“ gyümölcs- és főzelék alosztálya. Wien IX., Boltzmanngasse 12. Budapest II., Ákos-utcza 16. TANÁCSADÓ De igenis már mi is szorgalmasan olvassuk „lapjuknak czikkeit, melyek arról imák, hogy vessünk, gazdasszonykodjunk, neveljünk szárnyasokat és malaczokat. Egy­szóval, hogy igazi magyar gazdasszonyok legyünk, mint igazi német háziasszony, gazd- asszony a német nő. A lapok jól teszik, ha külön rovatot nyitnak ezen irányban. Én be­vallom, nekem már kis csirkéim és malaczaim vannak, meleg ágyak készülnek — egyszóval igenis nemcsak a tavasz virágait, de a nagy kötelességeket is várom és már is készülök reá. Remélem sokan vagyunk már, a kik várjuk. Erről kaptunk értesítést egy előkelő urleánytól ... NÉPHUMOR. Háborús—Mókaságok. Majd . . . A háborúról beszélgetnek a leányok. — Mégis csak borzasztó ez a felfordu­lás — csattan föl egyikük — mind elviszik a férjjelőlieket. — Nem baj — mondja nyugodtan az egyik — majd elmeséljük az unokáinknak, látjátok édeseim, azért nem ment a nagy­mama férjhez, mert akkor réges régen, mi­kor a nagymama kisleány volt, a fiatal em­bereket mind elvitték katonának. Jaj de melegünk van. Egy hideg november végi napon történt. A székely bakák fázva húzták meg magukat lövészárkaikban. Nem csináltak semmit. Pi­hentek, mert a muszkák is tartózkodtak a harcztól. — Hideg van, főhadnagy ur — kiáltott fel az egyik őrmester. — Tessék rohamra vezetni bennünket, legalább egy kicsit moz­gunk és nem vesz meg úgy a jó Isten hi­dege. — Nem lehet fiuk, válaszolt a főhad­nagy. Az ellenség sokkal több, mint mi va­gyunk. Várjatok, mig a többi csapatok meg­érkeznek. A székely bakák szomoran vették tu­domásul a főhadnagy szavait. Egy darabig tanácskoztak összedugott fővel. Nemsokára azután kiugrik az őrmester a lövészárokból és még utána 17 ember. • Borzasztó ordítással hejehujázással ro­hannak az oroszok a lövészárkok felé. Ke­zeikben fegyverüket lobogtatva futnak az el­lenségnek. A csendes pihenésből felriasztott oro­szok még magukhoz sem térhettek, a 17 baka az őrmesterrel már is benn volt az orosz lövészárokban. Ott munkálkodtak olyan nagy sikerrel hogy a roham eredménye 7 tiszt és 200 orosz katona fogoly volt. Mikor visszatértek az őrmesterrel együtt a főhadnagy úrhoz jelentették, hogy ennyi foglyot ejtettek, de ezt is hozzátették: — Főhadnagy ur, jaj de melegünk van. Később is gyakran emlegették a 17 baka ezen merész és csodálatos rohamát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom